Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-15 / 33. szám

Sopran-solo. Ég már hajnal tüze a hegy mögött, Veti sugarait. Aranyba vonja mind, hóval födött Hegyek nagy ormait. Siet, riaszt mint Isten angyala. Ébrednek Alpesek. Örülnek, éjük zord, sötét vala: Álmaik rémesek. Énekkar. íme, szép hajnal csillaga, Mit Istenünk kegye ada! Te, szent és tiszta fény, Szívünkbe hintsd világodat, Kergess ijesztő árnyakat! Tűnjék el már az éj ! Urunk, Urunk, Isten fia! Fényed mutassa utaink, Megyünk, hová hatalmad int. (Folyt, köv.) Francziából fordította: Dr. Tari Imre. KÖNYVISMERTETÉS. Genfi jubileumi emlékfüzetek. Les Jubilés de Genéve en 1909. Geiiéve, Librairie Atar, 236 lap, A három füzet ára 5 franc. A genfi világraszóló ünnepségek előkészítéséről és lefolyásáról ad számot ez a három igen szép kiállítású füzet. Nem az egyház hivatalos kiadványa, hanem az egyik legtekintélyesebb könyvkiadó czég magánvállalata. Az ünnepségeken elhangzott beszédek csak hónapok múlva jelennek meg az egyház kiadásában. A nagy közönséget kevésbbé érdeklik ezek, míg eíajta, képekkel díszített enilékfiizeteket mindenki érdeklődéssel forgatja. Az első füzet (1—64. 1.) az egyház- és a reformácziói emlékmű ünnepségeinek előkészületeiről tájékoztat, a második (65—136. 1.) az egyetem és a kollégium történetét, mai állapotát vázolja, a harmadik pedig (137—236. 1.) a lefolyt nagyszabású ünnepségekről ad számot. Természetesen ez a harmadik érdekel bennünket a legközelebbről, de azért a másik kettőn is sok érdekeset találunk, Az első füzet már jóval a jubileum előtt jelent meg, 91 képpel. Élső czikke Ouillot Sándor lelkész tollából : „Történelmi visszatekintés a genfi egyházra a XVI. századtól napjainkig". Vázolja a genfi egyház alapítását Farel-nek, a „franczia nyelvíí svájcziak apostolának" idejében. Hosszabban emlékezik meg „Kálvin korszakáról". A XVII. és XVIII. század történetével rövidebben végez. Külön czím alatt tárgyalja az egyház állapotát a forradalom és Genfnek Francziaországhoz való csatoltatása idején (1814-ig). A XlX-ik században történtekre terjeszkedik ki leghosszabban. Végül az egyház mai állapotát, az államtól való különválást érinti. A czikket igen jól sikerült képek illusztrálják. Bemutatja az alapítók és első úttörők:, Farel, Viret, Kálvin, Bézas majd az ő munkájukat folytató utódok kiválóbbjainak képét. Látjuk működésük középpontját, Genf három régi templomát: a St. Péter kathedrálist, a St. Oefvais- és a Madeleine-temiplomot. A következő lapokon az ünnepségek programmja olvasható s az ünnepélyek sikerén fáradozó egyházi és világi férfiak képei, Genf egyházi életének vezetői láthatók. Igen kellemesen lep meg bennünket a következő czikk. A magyar protestantizmusról szól. Már Claparéde Sándor könyvével kapcsolatban is megemlékeztünk róla. Ez a lelkes barátunk gondoskodott arról, hogy a genfiek figyelme az ünnepségek alkalmával reánk terelődjék. Megkapó színekkel festi egyházunk küzdelmes múltjának kiemelkedő mozzanatait. Ismerteti mai viszonyainkat. A genfi tudós papok és professzorok érdekes ábrázatai után örömmel szemléljük egyházunk néhány vezető férfiának: Antal Gábornak, Bánffy Dezső br.-nak, Baksay Sándornak s a genfi út előkészítő-bizottság elnökének: B. Pap Istvánnak igen jól sikerült arczképét. A jubileumi karének tartalmának rövid ismertetése és szerzőinek: Roehrich Henrik lelkésznek meg Barblan Ottó orgonistának képei után érdekes czikk szól arról, „Hogyan született meg a genfi reformácziói emlékmű eszméje?" A következő lap leírja a létesítendő emlékmű beosztását, föliratait. Boeskay István szobra Cromwell Olivéré mellé kerül. Az emlékműre hirdetett pályázatról s annak eredményéről számol be a következő czikk. Bemutatja a pályázat sikerültebb alkotásait. Meleg hangon emlékezik meg Horvai Jánosnak nagy hatást keltett művéről is. Az utolsó lapok a várhegy bástyáinak lábánál elterülő egyetemi kertet mutatják be,-a hol majd az emlékmüvet: a „reformáczió falát" a szobrokkal elhelyezik. A jubileumot megelőző napokban jelent meg az egyetemről és a kollégiumról szóló második füzet (107 képpel). Az első czikk „Kálvin akadémiáját" mutatja be. Megismerjük belőle az előzőleg működő iskolák világát, az akadémia alapításának kiemelkedőbb mozzanatait, az első tanárokat, az első órarendet, a tanítványók számát, az akadémia megerősödését. A következő czikket Chodat Róbert, az egyetem mostani rektora írta az akadémia és egyetem XIX. századbeli tudósairól. Szakok szerint fölemlíti s képekben is elénk állítja azokat a tudós professzorokat, kik a genfi egyetem hírnevét az elmúlt század folyamán is fenntartották, sőt növelték. A következő hasábokon a mai és a XVI. század diákéletéről találunk rövid ismertetést. Az egyetem jubileumának programmját olvashatjuk továbbat, majd az ünnepségekre jövő kiválóbb külföldi tudósok képeivel ismerkedünk meg.