Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

tutió első fejezetében az Isten és a magunk ismeretének tudományát alapozta meg, s az ő erkölcsi elveinek gyökerei is ott találhatók fel. Csak a ki úgy ismeri meg Istent, a mint ő magát kijelentette, az ismerheti meg jól önmagát is s emelkedhetik a kötelesség magaslatára. Kálvin fel­fogása kizárta a szellem és anyag dualizmusát. „Elvál­hatlanul Istenben kell gyökereznünk .... napról-napra megújulnunk .... Jézus Krisztus az Istennel szorosan összekapcsol minket" (Institufió: „a törvényről".) Ez minden embernek szól. Nincs Isten előtt kiváltságos arisztokráczia az emberek között, sem különleges eré­nyek, sem felesleges jócselekedetek, sem szentek hierar­chiája, sem zárdai élet szentsége stb. Isten atyai mivol­tának megfelelŐleg a fiak (emberek) is csak egyenlők lehetnek. Midőn Kálvin három évi számkivetettség után 1541-ben visszahivatott Genfbe, akkor dolgozta ki híres egyházi rendszabályait (Ordonnances Ecclesiastiques), a melyekben klasszikusan szólal meg az erkölcsi refor­mátor. Megállapítja az egyház és nópkormányzás szer­veit, az akaratnevelés módozatait, szabályait. Kivált az Institutió 1543 utáni kiadása öleli fel Kálvin szigorú erkölcsi fegyelmezésének eredeti típusát. (L. III. 2. IV. VI. 9.) A lelkipásztor főkötelessége az igehirdetés ós a szentségek kiszolgáltatása; a lelkipásztorok testülete vigyáz az egyház egyetemes érdekeire, az istentiszteletet rendezi, a hitvitákat eldönti, saját tagjai felett egyházi fegyelmet gyakorol. A dogmák dolgában szakszerű testület. A tanítók a gyermekeket oktatják, hogy az egyház és állam számára alkalmas tisztviselőket és pol­gárokat képezzenek, az Isten igéje erejével és balzsa­mával. A vének (presbiterek), a világi vagy polgári elem képviselői, a lelkipásztorokkal együtt egy oly kormányzó testület, mely nemcsak az egyház vagyoni ügyeire visel gondot, hanem a nép erkölcsi életére is szigorúan felügyel s az egyházi fegyelmet gyakorolja, tehát erkölcsi törvényszéket képez, intéssel, feddéssel, az úrasztalától eltiltással, — sőt az egyházból való kirekesztéssel. A javulni nem akaró nyilvános bűnösöket a polgári bün­tető törvényszéknek jelenti be; mert csak lelki hatalmat gyakorolhat, a testi büntetés nem az ő jog- és hatás­körébe tartozik. Végre a diakonok tiszte a szegények, betegek, árvák felőli gondviselés, a felebaráti szeretet gyakorlása. E négy hivatalkör, ha jól működik, a keresztyéni élet fenntartását vezeti, irányozza s a hit szervét, az akaratot nemesíti. A vének testülete sajátságos, újszerű intézmény a kálvini egyházalkotmányban. Az egyház önkormányza­tának hatalmas eszköze, a pap uralomnak, klerikáliz­musnak megtörője, az egyház szabadságának szirtköve, az egyetemes papság megtestesítője. A legöröklőbb alkotás a kálvini rendszerben, úgy hogy a református és a presbiteriánus nevezet párhuzamos jelentésű s élesen megkülönböztető a románizmus, episkopálizmus, sőt némileg a lutheránizmus egyházigazgatási módoza­tától, fogalmától. Ezáltal lesz az egyház önnönmagának őre, életfentartója, megtisztítója. Egy gyülekezetben a lelki és erkölcsi gondozás' terén egy lelkész (néhol csak ennyi van) nem elég,;, tehát a presbiterek testülete nyújtja közreműködését az. egésznek jó rendben és ékesen tartására. A róm. kato­likusoknál a szerzetesek serege nyújt segítséget a papoknak a nép javításában. Kálvin szerint a nép által választott vének serege van hivatva a keresztyén éltető elem fentartására. Hazánkban a 2000 lelkipásztor mel­lett az a 70,000 presbiter - talán megy ennyire számuk — nagybecsű és nagyjelentőségű tényező lehet a gon­dozás, mentés és fentartás dicső tisztében, kivált példájok fényével világoskodnak. A református egyházban — mint Müller Károly erlangeni tanár mondja — mindig az a vezérelv, hogy a hit, az Isten törvényének való engedelmesség nélkül, el nem gondolható. Csakis a kálvinizmus volt az, mely. tagjai erkölcsi fegyelmezése és szabályozása tekintetében a felelősséget az egyházra helyezte, s azt hangoztatja, hogy az igehirdetés mellett, a keresztyéni fegyelmezés is isteni rendeleten nyugszik. Ebben áll az egyház neyejő, működése, a mellyel megakadályozza, hogy Krisztus teste (az egyház) megszentségtelenittessék. Az erkölcsi feladat az egyházat illeti elsősorban. Az állam is erkölcs­bíró, de csak az okozatokat sújtja, az okokat elháríl^ani az egyház szép tiszte. Azáltal, hogy Kálvin az egyházi vének testületét szervezte s ez gyakorolta a lelkészekkel együtt a fegyelmet, megmentette az egyházat az állami vagy világi hatalomba olvadástól, s megkülönböztette attól sajátlagos hivatással. ], Az ős keresztyén eszme, mely a római pogájiy, császárok alatti üldözések korában hatotta át a szen­vedő hívőket, hogy t. i. a keresztyéni élet a templomon kivül is istentisztelet legyen, — lebegett Kálvin lelke előtt. Szigorával és a részletekre kiterjedésével ,ő| egyház fegyelme meglepte a világot, újszerűségével ineg; is döbbentette, mert kiterjedt az az egyéni és táj^ss^ élet magán vonatkozású ügyeire is, hogy a túlzás visszaélés létre ne jöjjön, vagy kellő mede^ie szpyí|^ tassék. Nem elég prédikálni a dobzódás, rés^pgaéj^ Isten káromlás, templomkerülés, szerencsejátékok, kios^-: pongások, tisztátalan családi élet stb. ellen, hanem a fegyelmi eszközök alkalmazásával, saját tö^yépyszáké, és közegei által, meg is kell azokat szűntetni ; ^ lelki úton nem gyógyíthatókat pedig át kell adni a. polgári, büntető bíróságnak. Kálvin új erkölcsi rendje nagy befolyással volt még a nemzetgazdaságra s a polgárok vagyonosságára is. Bizonyos szocziálís érdekeket is szolgált ez a rend az akkori viszonyok között, a mikor a felesleges, a magánosok költségvetését túllépő költekezéseket, fény­űzést korlátok közé szorítá. Kiterjedt még az öltözködés módjára is. Arany, ezüst drága ékszerek, bársony, selyem és prémek viselése, mivel a mérsékelt jövedelmű csalá­dok elszegényedését idézte volna elő, mint a hiúság,

Next

/
Thumbnails
Contents