Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

tutió első fejezetében az Isten és a magunk ismeretének tudományát alapozta meg, s az ő erkölcsi elveinek gyökerei is ott találhatók fel. Csak a ki úgy ismeri meg Istent, a mint ő magát kijelentette, az ismerheti meg jól önmagát is s emelkedhetik a kötelesség magaslatára. Kálvin felfogása kizárta a szellem és anyag dualizmusát. „Elválhatlanul Istenben kell gyökereznünk .... napról-napra megújulnunk .... Jézus Krisztus az Istennel szorosan összekapcsol minket" (Institufió: „a törvényről".) Ez minden embernek szól. Nincs Isten előtt kiváltságos arisztokráczia az emberek között, sem különleges erények, sem felesleges jócselekedetek, sem szentek hierarchiája, sem zárdai élet szentsége stb. Isten atyai mivoltának megfelelŐleg a fiak (emberek) is csak egyenlők lehetnek. Midőn Kálvin három évi számkivetettség után 1541-ben visszahivatott Genfbe, akkor dolgozta ki híres egyházi rendszabályait (Ordonnances Ecclesiastiques), a melyekben klasszikusan szólal meg az erkölcsi reformátor. Megállapítja az egyház és nópkormányzás szerveit, az akaratnevelés módozatait, szabályait. Kivált az Institutió 1543 utáni kiadása öleli fel Kálvin szigorú erkölcsi fegyelmezésének eredeti típusát. (L. III. 2. IV. VI. 9.) A lelkipásztor főkötelessége az igehirdetés ós a szentségek kiszolgáltatása; a lelkipásztorok testülete vigyáz az egyház egyetemes érdekeire, az istentiszteletet rendezi, a hitvitákat eldönti, saját tagjai felett egyházi fegyelmet gyakorol. A dogmák dolgában szakszerű testület. A tanítók a gyermekeket oktatják, hogy az egyház és állam számára alkalmas tisztviselőket és polgárokat képezzenek, az Isten igéje erejével és balzsamával. A vének (presbiterek), a világi vagy polgári elem képviselői, a lelkipásztorokkal együtt egy oly kormányzó testület, mely nemcsak az egyház vagyoni ügyeire visel gondot, hanem a nép erkölcsi életére is szigorúan felügyel s az egyházi fegyelmet gyakorolja, tehát erkölcsi törvényszéket képez, intéssel, feddéssel, az úrasztalától eltiltással, — sőt az egyházból való kirekesztéssel. A javulni nem akaró nyilvános bűnösöket a polgári büntető törvényszéknek jelenti be; mert csak lelki hatalmat gyakorolhat, a testi büntetés nem az ő jog- és hatáskörébe tartozik. Végre a diakonok tiszte a szegények, betegek, árvák felőli gondviselés, a felebaráti szeretet gyakorlása. E négy hivatalkör, ha jól működik, a keresztyéni élet fenntartását vezeti, irányozza s a hit szervét, az akaratot nemesíti. A vének testülete sajátságos, újszerű intézmény a kálvini egyházalkotmányban. Az egyház önkormányzatának hatalmas eszköze, a pap uralomnak, klerikálizmusnak megtörője, az egyház szabadságának szirtköve, az egyetemes papság megtestesítője. A legöröklőbb alkotás a kálvini rendszerben, úgy hogy a református és a presbiteriánus nevezet párhuzamos jelentésű s élesen megkülönböztető a románizmus, episkopálizmus, sőt némileg a lutheránizmus egyházigazgatási módozatától, fogalmától. Ezáltal lesz az egyház önnönmagának őre, életfentartója, megtisztítója. Egy gyülekezetben a lelki és erkölcsi gondozás' terén egy lelkész (néhol csak ennyi van) nem elég,;, tehát a presbiterek testülete nyújtja közreműködését az. egésznek jó rendben és ékesen tartására. A róm. katolikusoknál a szerzetesek serege nyújt segítséget a papoknak a nép javításában. Kálvin szerint a nép által választott vének serege van hivatva a keresztyén éltető elem fentartására. Hazánkban a 2000 lelkipásztor mellett az a 70,000 presbiter - talán megy ennyire számuk — nagybecsű és nagyjelentőségű tényező lehet a gondozás, mentés és fentartás dicső tisztében, kivált példájok fényével világoskodnak. A református egyházban — mint Müller Károly erlangeni tanár mondja — mindig az a vezérelv, hogy a hit, az Isten törvényének való engedelmesség nélkül, el nem gondolható. Csakis a kálvinizmus volt az, mely. tagjai erkölcsi fegyelmezése és szabályozása tekintetében a felelősséget az egyházra helyezte, s azt hangoztatja, hogy az igehirdetés mellett, a keresztyéni fegyelmezés is isteni rendeleten nyugszik. Ebben áll az egyház neyejő, működése, a mellyel megakadályozza, hogy Krisztus teste (az egyház) megszentségtelenittessék. Az erkölcsi feladat az egyházat illeti elsősorban. Az állam is erkölcsbíró, de csak az okozatokat sújtja, az okokat elháríl^ani az egyház szép tiszte. Azáltal, hogy Kálvin az egyházi vének testületét szervezte s ez gyakorolta a lelkészekkel együtt a fegyelmet, megmentette az egyházat az állami vagy világi hatalomba olvadástól, s megkülönböztette attól sajátlagos hivatással. ], Az ős keresztyén eszme, mely a római pogájiy, császárok alatti üldözések korában hatotta át a szenvedő hívőket, hogy t. i. a keresztyéni élet a templomon kivül is istentisztelet legyen, — lebegett Kálvin lelke előtt. Szigorával és a részletekre kiterjedésével ,ő| egyház fegyelme meglepte a világot, újszerűségével ineg; is döbbentette, mert kiterjedt az az egyéni és táj^ss^ élet magán vonatkozású ügyeire is, hogy a túlzás visszaélés létre ne jöjjön, vagy kellő mede^ie szpyí|^ tassék. Nem elég prédikálni a dobzódás, rés^pgaéj^ Isten káromlás, templomkerülés, szerencsejátékok, kios^-: pongások, tisztátalan családi élet stb. ellen, hanem a fegyelmi eszközök alkalmazásával, saját tö^yépyszáké, és közegei által, meg is kell azokat szűntetni ; ^ lelki úton nem gyógyíthatókat pedig át kell adni a. polgári, büntető bíróságnak. Kálvin új erkölcsi rendje nagy befolyással volt még a nemzetgazdaságra s a polgárok vagyonosságára is. Bizonyos szocziálís érdekeket is szolgált ez a rend az akkori viszonyok között, a mikor a felesleges, a magánosok költségvetését túllépő költekezéseket, fényűzést korlátok közé szorítá. Kiterjedt még az öltözködés módjára is. Arany, ezüst drága ékszerek, bársony, selyem és prémek viselése, mivel a mérsékelt jövedelmű családok elszegényedését idézte volna elő, mint a hiúság,