Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

ki teljesen kátói szigorúsága, puritán lelkülete és hozzáférhetetlen egyénisége. E küzdelem idején vesztette el házának szelíd angyalát, feleségét (1549), ki mikor Kálvinban a szenvedély viharai dúltak, lágyan tudta csittítgatni a felkorbácsolt indulatokat. E küzdelmek közt szervezte és erősítette meg Genfben a reformácziót s adott annak olyan egyházi alkotmányt, melyet mindenfelé mintául vettek a református országok. Egyházpolitikai és egyházalkotmányi alapelveit az 1541-ben kiadott Ordonnances ecclesiastiques de VEglise de Oeneve-be foglalta össze s ezt a genfi néppel és tanáccsal elfogadtatta. Az állam és egyház közötti viszonyt theokratikus alapon fejtette ki. Isten úr mindenek felett. Az egyház Isten akaratát teljesíti. Az állam az egyházat munkájában segíti. így lett Genf valódi civitas Dei, Isten városa; szigorú erkölcsű, erényes, protestáns Róma. Nagy számmal voltak azonban, a kik Kálvin ellenében feltámadtak. Elkeseredett, engesztelhetetlen, sőt gyűlöletes harczot folytattak ellene. Egyházpolitikáját és szigorú erkölcsi elveit nem tűrhették a libertinusok; mások egyes hitelvei ellen keltek föl és személyét is gyalázattal és rágalmakkal illették. E rágalmak és gyalázkodásokkal szemben hű és igaz képét látjuk Kálvinnak nagyszámú irataiban (59 kötet), leveleiben s a vele egykorú, de nem szenvedélytől vezetett emberek nyilatkozataiban. Eltekintve meghitt barátainak s lelkésztársainak: Bézának és Colladonnak róla írt életrajzaitól, az ő kimagasló egyéniségének és kiváló érdemeinek elismerő! és méltánylói között látjuk Luthert, Melanchtont, Andrea Jakabot, Du Yergerio olasz tudóst, sőt Sadolet bibornokot és IV. Pius pápát is. Barátainak és magasztalóinak száma egész légió. Az ezekkel folytatott levelezései sok kötetet tesznek ki. Itt csak a nevezetesebb alakokat említjük, ilyenek: Bucer, Buddaeus, Bullinger, Cruciger, Farel, Melanchton, Grynaeus, Gualter, Knox, LeféVre, Martyr Péter, Myconius, Sturm, Vitus Tódor, Textor Benedek, Viret, Mathurin Cordier, Lasco, Tremellius, Olevianus stb. Egész Európára kiható, rengeteg munkásságát mutatja az is, hogy nemcsak a közeleső svájczi gyülekezeteket kereste föl tanácsadó leveleivel, hanem maradtak levelei, a miket az antwerpeniekhez, az angol üldözöttekhez, emdeniekhez, flandriai, londoni, lugdunumi, lengyel, szász és valdi egyházakhoz írt. Királyokhoz, fejedelmekhez, herczegekhez írt, s viszont azok is kikérték az Ő tanácsát: A vele levelezésben lévő uralkodók és hadvezérek közül megemlítjük ': Erik herczeget, VI. Edvard s Erzsébet angol királyokat, Renata herczegnőt, Frigyes dán herczeget, III. Frigyes pfalzi választót, a navarrai királyt és királynét, Filep hesszerti őrgrófot, I. Zsigmond és Zsigmond Ágost lengyel királyokat, Radziwil herczeget, Kristóf württembergi herczeget, Coligny tengernagyot és feleségét. Soha nem szünetelő, lázas munka között élt Kálvin Genfben, 156*4 fnájus "27-én bekövetkezett haláláig. De csak porhüvelye szállt a sírba. Szelleme, tudománya, neve, híre fennmaradt és él örökké nagy alkotásaiban, a miken nincs hatalma az időnek és enyészetnek. Akadémiája, melyet 1559-ben létesített, egyetemmé emelkedve hirdeti a tudományt és szórja szét mindenfelé annak fénysugarait. Hazánkba is jut belőlük. Századok óta járnak ifjaink a genfi egyetemre, mely most ünnepli negyedfélszázados jubileumát. Kálvin alkotmányán nemcsak időkkel és hatalmasságokkal daczoló, szilárd autonómikus nemzeti egyházak épültek fel, hanem ez alkotmány az állami életre és szervezetre is kétségtelen hatással volt mindenütt, a hová a kálvinizmus eljutott. A kálvini erkölcsök pedig erős, egyenes jellemet képeztek s hajlíthatatlan meggyőződést vittek a lelkekbe. Ezzel mentek a küzdelembe, a halálba Cromwell vasbordái, a hollandus geuseök, a franczia kamisardok, a magyar gályarabok. Dicsőség érte Istennek, s áldás emlékezetére annak, a kit a Mindenható a kegyelem edényéül kiválasztott! S. Szabó József. Kálvin, mint erkölcsi reformátor. Legnehezebb dolog az emberek kormányzása és ahhoz a czélhozvivő eszközök megválasztása. Á 16-ik századi nagy hitújítás három nagy alakja közül Kálvin János volt a legmerészebb, mert nem elégedett meg a hitczikkek és szertartások megtisztításával, hanem belenyúlt a közerkölcsiség átalakításába s az emberek kormányzásába is. Brunetiére róm. kath. író szerint a kálvini reformáczió jelleme és eredetisége: „a morál fölénye a dogma felett", „á vallásos érzelem demokratizálása és egyéniesitése" (Revue des Deux Mondes 1900 okt. 15.). Az uri imádság egyedüli biztos irány-elve: „legyen meg a Mennyei Atya akarata" volt Kálvin kiindulási pontja. Oh! ha az Isten akaratja szerint élnének az emberek, akkor a világ isten országa volna a földön. Ez azonban csak eszmény. De az eszmény megvalósítására, ahhoz közelítésre dolgozni, maga reformátori mű. Kálvinnak az isteni gondviselés mondhatni egy csodálatos várost rendelt munkaterül, hogy annak kebelében a hit mellett az erkölcsi állapotokat is újjá teremtse, hogy aztán arról, mint példaképről, a világ egyéb fogékony pontjai tanuljanak és ahhoz idomítsák magukat. Ez a csodálatos város Genf vala, mely a reformáczió elfogadásával polgári függetlenségét és önkormányzati szabadságát kivívta és köztársasággá alakult. Ez a kisded köztársaság a nép-akaraton nyugodott. A népakaratot szabályozni és fékezni, királyi hatalom és tekintély híjával, a legsúlyosabb feladat. Belebukott a nagy franczia forradalom is ebbe a feladatba! Kálvin hősileg ezt kísérlette meg, erkölcsi erővel kívánván felruházni az egyes polgárokat, mint az egyház és az állam tagjait. Az erkölcs ismerete azonban a vallás minőségétől függ. Az igaz vallást egyedül a szentírásból állította fel és pedig oly szigorú elvekkel, mint senki más. Az Insti-