Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-17 / 3. szám

halt volna meg igazán. Mivel meghalt, nem Isten fia többé.1 21. XXIII. Mikor szent János azt mondja: az ige Istennél vala, ez azt jelenti, hogy az ember Jézus Krisz­tus volt ott.2 22. XXIV. Az angyalok és a mi lelkünk mivolta az Isten lényéből való.3 23. XXV. Jézus Krisztus lénye az, a mely a fel­hőben megjelent és ez ugyanaz a lényeg, mint a mely­ből az angyalok és a mi lelkeink származnak.4 24. XXVI. A helyett, hogy Isten lényében három személyt vagy három alanyiságot (hypostasis) vallana, melyek mindegyikének megvan a maga tulajdonsága, azt mondja : Isten egy. ki százezer lényeget foglal magában, úgy, hogy ő mi nékünk részünk, mi meg az ő lelkének vagyunk a részei.5 25 XXVII. Ebből kifolyólag nemcsak az összes teremtmények képe van meg Istenben, hanem a lényeges alkatrészek is, úgy, hogy lelkeink az Isten igéjének lé­nyegbeli magvából valók 6 26. XXVIII. Jézus Krisztus az Isten fia, mert az atya lényének három eleme van meg benne, úgymint: a tűz, a levegő és a víz.7 27. XXIX. Az ember lelke halandó; csak egy hal­hatatlan elemi lehelet van; ez az a lényeg, mely most Jézus Krisztusé a mennyben, s a mely a Szentléleknek is elemi, isteni és romlathatatlan lényege.8 28. XXX A törvény alait állott atyák sohasem vették az újjászületés lelkét.9 29. XXXI. Az ember lelke halandóvá vált Ádám vétkezése után, éppúgy, mint teste.1 0 30. XXXII. A kis gyermekeknek nincs vétkük, mégis megváltásra van szükségük, míg fölnövekednek.1 1 31. XXXIII. Húsz éves korig semmiféle halálos vétket nem követünk el.1 2 32. XXXIY. A kis gyermekek megkeresztelése ör­dögi találmány, pokoli hamisság a keresztyénség lerom­bolására. 33. XXXV. Az Isten igéje már nem olyan, mint a milyen Jézus Krisztus megtestesülése előtt volt, mert a felhő világossága volt annak lényege és most testté lőn.1 3 34. XXXVI. Továbbá, mennyiben ismeri el, hogy a bölcsek tévedtek, midőn azt mondták, hogy a világ a I XIX. 1. 1. h. 3 XIX. 1. 2. h. 3 Harmadik könyv XII. 1. 1. h. 4 XIII. 1. I. és 2. h. 5 Negyedik könyv III. 1. 1. h. 6 VII. 1.2 h. 7 XIII. 1. 1. h. 8 Ötödik könyv X. 1. 1. és 2. h. 9 XV. 1. 1. h. 10 A nyomtatott könyvben. II Első könyv, az újjászületésről, V. 1. 2. h., VI 1. 1. li., VII. 1. 2. h. 12 V. I. 2. h. « 13 Első párbeszéd I. 1. 1. h. nagy Isten ; ő azt mondja, hogy Jézus Krisztus a mennyi­ben ember, mindig Istennél volt és tőle származik a világ istensége.1 35. XXXVII. A levegő Isten lelke s Isten azért neveztetik léleknek, mert levegő lelkével éltet minde­neket.2 36. XXXVIII Az ember lelke, a mennyiben sok isteni tulajdonság van benne, végtelen isteni mező.3 37. XXXIX. Kálvinnak, a genfi egyházban az Isten igéje prédikátorának személyében, abba a rossz hírbe ke­verte nyomtatott könyvével, a tanítást, hogy prédikácziói­ban minden kigondolható szitkozódást és káromlást mond. 38. XL. Mivel jól tudta, hogy könyvét még a pápisták között sem tűrnék meg, mert azzal lerontja a keresztyénség összes alapjait, elrejtőzött Guerou Vilmos, akkori nyomdajavító elől, mint Guerou is kijelentette. 39. Nicolas kéri, hogy kényszerítsék Servetet az itt fölsorolt kérdésekben foglaltakra felelni, a nélkül azon­ban, hogy vitába bocsátkoznának a fölött, vájjon igaz-e a tan, vagy nem, mert ez úgy is kiviláglik majd azután. Francziából fordította: Dr. Kováts István. KÖNYVISMERTETÉS. Igehirdető. Egyházi beszédek gyűjteménye. Kiadják: Révész János ev. és Soltész Elemér ref. lelkészek. Megjelenik havonként. Nagybánya. Egész évre 12 K félévre 6 K, negyedévre 3 korona. Hosszá ideje már, hogy az „Igehirdető" két évi füzetei kezembe kerültek, de megvallom, sok elfoglalt­ságom annyira lekötötte időmet, hogy csak apránként értem rá a füzetek figyelmes elolvasására; felületes birá­latot írni pedig szerintem bűn, mert ha a jóról kedve­zőtlen bírálatot ír valaki: árt az írónak; ha pedig a rosszról, a gyengéről nyilatkozik kedvezőleg: árt az olvasó­közönségnek, mely legtöbbször mások véleménye után indul, hogy ínely könyvet vegyen meg, s melyek nem érdemesek a vásárlásra. Minden olyan vállalkozásnak, melynek czélja az, hogy az emberiséget, vagy annak kisebb- nagyobb töme­gét a boldogulás útján előbbre vigye, feltétlenül barátja vagyok és azt tőlem telhetőleg támogatom is, mert az erők tömörítése sikert szokot eredményezni. Azonban a szellemi ^rők tömörítésénél igen nagy óvatossággal kell eljárnunk. Míg anyagi téren a legkisebb erő, a fillér is a czél megvalósítására szolgil, a szellemi téren a kis erőknek a nagyobbakkal való egye-ítóse, jobban mondva: vegyítése, egyenesen czél és érdekellenes. Mert míg a kiválóbb lelkek produktumait örömmel és élve­zettel olvassuk, addig a gyengébbeket, vagy még inkább a nagyon is gyengéket azon bosszús gondolattal tesszük félre, hogy miért is kellett azoknak napvilágot látniok? 1 Első párbeszéd VI. 1. 1. h. i Ugyanott. 3 Első párbeszéd, VII. 1. 1. h.

Next

/
Thumbnails
Contents