Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-17 / 3. szám

ha a tanuló lelki életének irányításában, erkölcsi tisztaságának megóvásában, vallásos buzgóságának fejlesztésében a szülői házzal nem munkálkodhatik vállvetve. Ez unottá vált axiómákat azért emlegetem itt, mert az Értesítők most is elég gyakran panaszkodnak a szülők ily irányú közönyéről. Ha az Értesítők idevágó adatait áttanulmányozzuk, el kell ismernünk, hogy az ifjúság valláserkölcsi életének irányítása ref. gimnáziumainkban kiváló gondozás tárgyát képezte. „A vallástanítás nem szoríttatott be a vallástani órák szűk keretébe, hanem a tanártestüleletek minden alkalmat megragadtak, hogy a gondolkodó ifjú szellemét felemeljék az Örökkévalóra, s az volt a főtörekvés, hogy a mennyire lehet, olyan hitet öntsenek az ifjúság keblébe, minő a régi kálvinista iskoláknak volt jellemvonása". A tanítás mindenütt imával veszi kezdetét és hálaadással végeztetik be. A téli, hidegebb hónapok kivételével — a tanárok vezetése alatt — kötelezőleg részt vett az ifjúság a közistentiszteleteken, télben pedig a vallástanárok ifjúsági istentiszteletein. Két helyen, ú. m. Békésen és Nagyenyeden hetenként kétszer, reggel a tanítás előtt a vallástanárok külön házi istentiszteleteket tartanak. Nagy súlyt fektetnek az egyházi énekek gyakorlására s a vallásórákat több helyen (Pápa, Gyönk) énekkel nyitják meg. Nem az elfogult felekezeti iránynak, hanem a buzgó hitéletnek az ápolására, az evangélium ismeretében való gyarapodásra, a jótékonyság erényének ébrentartására és gyakorlására, szóval a valláserkölcsi érzés fejlesztésére alapítgatták meg a vallástanárok a vallásos ifjúsági egyesületeket. Ilyenek a konfirmált ifjak egyesülete: Budapesten, Nagykőrösön, Pápán, Sárospatakon, a debreczeni ifjúsági gyülekezet, hasonló szervezettel a karczagi ref. ifjúsági egyesület és a rimaszombati Bethlen Gábor-Kör, ugyancsak Bethlen Gábor-Kör van Marosvásárhelyt ós Máramarosszigeten, vallásos kör név alatt Nagyenyeden. Az ifjúsági egyesületek anyagiakban még többnyire a kezdet nehézségeivel küzdenek ; összes vagyonuk 955 kor. 56 fillér s néhány kis könyvtár (Budapest), de a jótékonyság gyakorlásában máris szép munkát fejtettek ki. Összesen 618 kor. 9 fillért adományoztak, többnyire szegény egyházak és iskolák felsegélyezésére, néhol szegény tanulók gyámolítására. Nincs ez összegbe belefoglalva az a 171 korona, a mit a rimaszombati egy. prot. főgimnázium ifjúsági gyámintézete adományozott, hasonló jótékony czólokra. Az adományozásban elŐláll a marosvásárhelyi Bethlen-Kör (416 kor. 38 fill.), melynek dalköre egy vallásos felolvasó estélyen az új énekeskönyv ismeretlen énekeit mutatta be. A vallásos ifjúsági egyesületek vasárnaponként, vagy kéthetenként rendezik összejöveteleiket, melyeknek tárgysorozata rendszerint: bibliamagyarázat, egyháztörténelmi előadások a reformáczió kimagaslóbb alakjairól (Budapest), az iskola jóltevőiről (Debreczen) tartott felolvasások, éneklés, imádkozás, szavalás, szeretetvendégség (Budapest), sőt a két év előtt alakult nagyenyedi vallásos kör czélja: „az osztálybeli vallástani tananyag mélyítése és bővítése, magyar ir. tört., nemz. tört., vagy műv. tört. vonatkozásokkal kapcsolatban, a gyakorlati egyházi kérdésekben való tájékozódás szabad eszmecsere és beszélgetés rendjén, a tagok önkéntes beszámolása olvasmányaikról". Járatják a körök a vallásos ifjúsági lapokat, ú. m. a Szövétnek, Ébresztő, Igazmondó, Téli Újság, Keresztyén Szövetséget, melyekben az értékesebb felolvasások is megjelennek. Kár, hogy ez ifjúsági folyóiratok elterjedéséről részletesebb adatokat nem találtam az Értesítőkben ; de hogy e tekintetben sok a kívánni való, mutatja Lic. Rácz Kálmán pápai vallástanárnak, a Szövétnek nagyérdemű szerkesztőjének az Orsz. Ref. Tanáregyesülethez intézett beadványa, melyben valóban nagy szolgálatot teljesítő lapjának hathatósabb erkölcsi támogatását kérelmezte. Innen tudtam meg, hogy míg a „Szövétnek" megcsappant előfizetőinek száma 1200, addig a katholikus „Zászlónk"-nak 18,000 előfizetője van. „Ha az eszméitető felhívás elmarad" tényleg nem vesz tudomást a tanulóifjúság a neki való szellemi táplálékról. A tanáregyesület megígért erkölcsi támogatása semmiesetre sem lesz hatástalan ! Debreczenben a jótéteményesek kötelező templomi szolgálatát, a mi a tanulmányi rendben okozott zavarokat, eltörülték. Kecskeméten az ifjúság közül önként vállalkozó ú. n. temető diákok (V—VIII. o.) kis és nagy kántust alkotnak; a szereplés a mult iskolai évben 44 tagnak 2870 koronát jövedelmezett. A miskolczi egyház minden konfirmált tanulónak egy-egy bibliát ajándékozott. Zilahon az ifjúság körében madárvédelmi egyesület alakult, Kecskeméten a növendékek az állatvédő egyesületnek tagjai. Zilahon a növendékek a siketnémák segélyezésére 30 kor 99 fill-t adományoztak, Karczagon a gyermekliga napján rendeztek gyűjtést. Itt említem meg a pápai speczialitást, az ifjúsági felügyelői intézményt. Külön embereket alkalmaznak abból a czélból, hogy a korcsmákat, kávéházakat, vendéglőket éjjel ellenőrizzék s eljárásuk eredményéről minden reggel jelentést tegyenek az igazgatónak. „Ez az intézmény — mondja az igazgatói jelentós — kivált oly terjedelmű városban, mint Pápa, nagyon sok káros mulatozástól visszatartja az ifjúságot". Mellőzhetem itt az internátusok életének, a szokásos nevelői eszközöknek leírását, hiszen a felsorolt adatokból is látható, hogy a tanártestületek, elsősorban a vallástanárok minden eszközt, módot megragadtak arra, hogy a növendékeket istenfélelemre és emberszeretetre szoktassák, az ifjúság erkölcsi életének tisztaságát megóvják s az erkölcsi érzék megizmosodását elősegítsék! (Folyt, köv.) Dr. Batta István.