Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-09 / 19. szám

a ki ezek közül egyikre sem hajlandó, mindaddig vétkét jóvá nem teszi, absolutióban nem részesíthető. Ezekben ismertettük a pápai döntvényt ós a magyar róm. kath. püspöki kar instrukczióját. Bírálatába ez alkalommal nem bocsátkozunk. Megtesszük legközelebb. Annyit azonban már most is kijelentünk, hogy vele egyáltalában nem lehetünk megelégedve, s a Ne temere aktáit még nem tekinthetjük lezártaknak. H. I. ISKOLAÜGY. A felekezeti középiskolai tanárok státusrendezése, Az Orsz. Ref. Tanáregyesületnek a kultuszminiszterhez intézett memoranduma. A kultuszminiszternek 1906. évi november hó 7-én 95,383- szám alatt kelt rendeletével kiadott szabályzat szerint a felekezeti és községi középiskolák igazgatóinak, tanárainak és tornatanítóinak fizetése, személyi pótlékkal, az állampénztárból az állami költségvetésben e czélra felvett összeg keretén belől, fokozatosan olyan összegre egészíttetik ki, a minőt az állami középiskolai igazgatók, tanárok és tornatanítók az 1893. évi IY. és az 1904. évi 1. t.-cz. alapján élveznek. Ennek daczára, a mikor a törvényhozás az 1909-évi költségvetéssel az állami középiskolai tanárokra nézve a státusrendezést megkezdette; a felekezeti és községi középiskolák tanárainak párhuzamos fizetésrendezésére nézve semminemű intézkedést nem tett. Az Orsz. Ref. Tanáregyesület választmánya tehát memorandumot intézett a kultuszminiszterhez s memorandumában azt kéri, hogy az 1910. évi költségvetésben vigye teljesen keresztül a nem állami középiskolai tanítószemélyzet fizetésének az állami középiskolai tanítószemélyzet fizetésével való egyenlősítését is. Vagyis gondoskodjék arról, hogy éppen úgy, a mint ez az állami középiskolai tanárokra nézve már megtörtént, a VII. fizetési osztály 1909. január 1-től kezdődő hatállyal, az állami tanárokra alkalmazott arány szerint, a nem állami középiskolák tanáraira nézve is megnyittassék és a három fizetési osztályba való egyenletes beosztás az állami középiskolai tanárokra alkalmazandó arányban és egyidejűleg a nem állami középiskolai tanárokra nézve is végrehajtassék. Továbbá intézkedjék az iránt, hogy az állami középiskolák igazgatóira nézve követett eljárás szerint a nem álllami középiskolák igazgatói is 1909. január 1-től kezdődő hatállyal a VII. fizetési osztálynak és pedig ezen fizetési osztály mindhárom fokozatának megfelelő igazgatói fizetéskiegészítést nyerjenek és az állami középiskolai igazgatók helyzetének további javításával az ő fizetésök is egyidejűleg ugyanazon arány és mérték szerint kiegészíttessék. Egyben felhívja a memorandum a miniszter figyelmét azokra a hiányokra is, a melyek a fizetéskiegészítés körül eddig követett eljárásban az egyenlő elbánás szempontjából leginkább szembeötlenek. Ezek a hiányok a következők: Míg az állami középiskolai státusban és a nem állami középiskolai állandó igazgatójú státusokban a szoros értelemben vett tanárok és az igazgatók a részükre kijelölt fizetési osztályok között külön-külön osztatnak meg: addig a nem állandó igazgatójú státusokban az igazgatók és tanárok együtes létszámot alkotnak és ezen együttes létszám alapján történik a fizetési osztályok között való megosztás. Ebből a nem állandó igazgatójú státusokra a többi státusokkal szemben az a hátrány származik, hogy a szoros értelemben vett tanárok a nem állandó igazgatójú státusokban kedvezőtlenebb arányban oszlanak meg a fizetési osztályok közt, mint az állandó igazgatójú státusokban. Mivel ugyanis az igazgatók tanári szolgálatuk alapján legnagyobb részben a felső fizetési osztályba jutnak, a szoros értelemben vett tanárok a felső fizetési osztályban aránylag kevesebb helyett nyernek, mint az állandó igazgatójú státusokba tartozó tanárok. Ezen hátrány megszüntetése és az egyenlő elbánás elvének alkalmazása végett annak elrendelésére kérik a minisztert, hogy a nem állandó igazgatójú státusokban a felső fizetési osztályba annyival több tanár soroztassék be, mint az alsóbb fizetési osztályokba, a hány igazgató van az illető státusban. Továbbá a fizetéskiegészítés elveit magában foglaló tájékoztató 2. és 3. pontja szerint a más státusban eltöltött idő, éppen a státusbeosztás alapelve és lényege alapján, figyelembe nem jöhet és nem vehetők figyelembe a nem középiskolában (polgári iskolában tanítóképzőintózetekben) töltött évek sem. Az állami középiskolai tanárok rangsorából és a tanulmányi alapból fenntartott kir. gimnáziumok rangsorából azonban megállapítható, hogy ezen két státusban a kölcsönös áthelyezés alkalmával a másik státusban töltött szolgálati idő teljesen beszámíttatik. A státusbeosztás alapelve és lényege tehát nem zárja ki a más státusbeli szolgálat beszámítását. De ez a megszorító intézkedés különben is ellentétben van azzal a tanügypolitikai irányzattal, mely az 1883. évi középiskolai törvénnyel megindult és az 1894. évi nyugdíjtörvénnyel folytattatott. Ezen irányzatnak a nemzeti eszmétől sugalt czélja az, hogy az ország iskolái között az addig fennállott áthághatatlan válaszfalak a lehetőségig leomoljanak, hogy iskoláink között, melyek mindnyájan a nemzet iskolái, szabad mozgás legyen, hogy minden erő oda válhasson be, a hol a nemzeti kultura a legjobban hasznát veheti. Már pedig azzal, hogy a más státusbeli szolgálat a fizetéskiegészítés szempontjából nem számíttatik be, újabb válaszfal emeltetik a különböző jellegű tanintézetek közé, mert e korlátozás úgyszólván lehetetlenné teszi az egyik intézetből a másikba való átlépést. Kérik tehát a minisztert, hogy a más státusban és a középiskolával egyenlő rangú intézetekben töltött szolgálat beszámítása iránt is intézkedjék. Végül a létszámkimutatások évenkinti kiadásával járó hátrányokra mutat reá a memorandum. A Tájékoztató 12. pontja szerint a fizetéskiegészítési előléptetés félévenkint, vagyis január hó 1. és július hó 1. hatállyal lép életbe. Az 1908. évi június hó 29-ről 76,252. szám alatt kelt min. rendelet szerint pedig a minden év június és deczember havának végével lezárt létszámkimutatások csak évenkint egyszer, lehetőleg az év elején küldetnek meg az illető intézetek főhatóságainak. Igaz, hogy ugyanezen rendeletben kilátásba helyezi a miniszter, hogy félévenkint olyan kimutatásokat, úgynevezett összegező kimutatásokat fog. kibocsátani, a melyekben a státusbeli középiskolák részére az illető félévre kiutalt segélyek egy összegben vannak feltüntetve. De ilyen összegező kimutatás is eddig csak az 1908. év I. feléről adatott ki.