Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-09 / 19. szám

Vegyesházasságok ügyéhez. Tudjuk, hogy a római pápa a r. kath. házasságkötés dolgában kibocsátott s a vegyesházasságokra vonatkozó rendelkezéseiben sérelmes „Ne temere" dekrétumát a magyar királyságot illetőleg felfüggesztette és annak helyébe a Németországra nézve kibocsátott „Provida" konstituczió rendelkezéseit léptette. A róm. kath. „Egyházi Közlöny" f. évi 18-dik száma közli most a magyar r. kath. püspöki kar által a vegyesliázasságok ügyében a lelkészkedő papság számára kiadott instrukcziót, a melyben benne foglaltatik teljes szövegében a Provida konstitucziót a magyar királyságra is kiterjesztő pápai döntvény is. Mind ezt a döntvényt, mind a r. kath. püspöki kar instrukcziójának fontosabb s minket is érdeklő pontjait jónak látjuk megismertetni a következőkben. A döntvény magyar fordításban így hangzik : „A sákramentumok szent kongregácziója. Kóma, 1909. február 27. Jegyzőkönyvi szám: 833/08. A vatikáni apostoli palotában. 1909. febr. 19-éu tartott egyetemes gyűlésben, kérdés terjesztetett elő: „Romana et eliarum — Dubiorum circa Decretum de Sponsalibus et Matrimonio", vonatkozással Magyarország elöljáróinak a vegyesházasságokat illető kérelmére, A főmagasaágú és tisztelendő atyák, arra a kérdésre, hogy: Teendő-e intézkedés és miként ebben a dologban ? — ezt válaszolták : „Tekintettel az ügy köriií fennforgó különleges körülményekre, felkérendő ő szentsége, hogy méltóztassék ez időszerint a vegyesházasságokat illetőleg kiterjeszteni a magyar királyságra az 1906. január 18-án Németországra nézve kibocsátott Provida constitutiót, fenntartásával a conciliumok szent congregatiója által arra vonatkozólag 1908. febr. 1-én és márcz. 28-án kiadott kijelentéseknek". Ő szentségének 1909. febr. 23-diki kihallgatásából: Ő szentsége, meghallgatván a titkár előterjesztését, a főmagasságú atyák szavazata mellett méltóztatott mindehhez kegyelmesen hozzájárulni; ezenkívül a magyar királyságban, a Ne temere dekrétum kihirdettetése óta eddig, nem a dekrétum szabványai szerint megkötött vegyesházasságokat, a mennyiben egyéb gátló okok nem forognak fenn, érvényeseknek kivánta tekinteni és ezt kifejezetten kijelentette és elrendelte. Ferráta bibornok, praefektus. s. k. Qiustini Ph. titkár, s. k. Pecsét." A püspöki kar instruki ziója, ismertetvén a pápai döntvény létrejövetelének történetét, s közölvén a Provida konstitucziónak a vegyesházasságokra vonatkozó 2-dik pontját és az ahhoz a congregatio concilii által adott magyarázatokat, hét pontban adja meg a papságnak a Vegyesházasságokat illető utasításokat. Az 1. pont kijelenti, hogy a pápai döntvény semmit sem módosít, a tiszta róm. kath. és a tiszta „akatholikus" házasságokra vonatkozó felfogáson. Ez utóbbiakat illetőleg azonban csak akkor nem, ha az „akatholikus" felek valamelyike nem kereszteltetett a r. kath. egyházban, vagy áttérés folytán nem volt annak valamikor tagja. A valóságos „akatholikusok" házassága tehát érvényes, abban az esetben is, ha nem a Ne temere rendelkezéseinek megfelelőleg köttetett is meg. A 2. pont szerint a r. katholikusok és haeretikusok és schizmatikusok között, nem a Ne temere rendelkezéseinek megfelelőleg kötött vegyesházasságok ugyan érvényeseknek, de tilosaknak tekintendők, ha csak a nem róm. kath. fél reverzálist nem ad. a r. kath. fél pedig a vegyesházassági akadályt illetőleg egyházi felmentvényt nem szerez. A 3. és 4. pont az ekképen „biztosított" vegyesházasságok egyházi megkötési módjára nézve ad utasítást. Az 5. pont szerint azok a róm. katholikusok, a kik haeretikus vagy schizmatikus egyházba tértek át, vagy a r. kath. egyházba tértek, de attól újból elszakadtak, csak a Ne temere rendelkezéseinek megfelelőleg köthetnek róm. katholikus felekkel érvényes házasságot. Az attól eltérőleg megkötött ilyen házasság nemcsak tilos, hanem érvénytelen és semmis. Megmagyarázza továbbá ez a pont, hogy kik minősítendők (róm.) „katholikus személyeknek". Ilyeneknek tekintendők: 1. azok, a kik róm. kath. ritus szerint kereszteltettek, a róm. kath. vallásban neveltettek és abból soha ki nem tértek; 2. a kik r. kath. ritus szerint kereszteltettek, bár sohasem voltak róm. katholikusok; 3. a kik r. katholikusoknak kereszteltettek, de haeretikusokká vagy schizmatikusokká lettek ; 4. a kik nem róm. kath. ritus szerint kereszteltettek, de a r. kath. egyházba tértek, abból azonban ismét kitértek. „Akatholikusoknak" minositendők a haeretikusok és schizmatikusok, a mennyiben nem róm. kath. ritus szerint kereszteltettek, vagy valamikor nem voltak a r. kath. egyház tagjai. A 6. pont szerint a Provida rendelkezései csupán a Magyarországon születettekre és itt házasságot kötőkre vonatkoznak. A 7. pont megállapítja, hogy a magyar királyság alatt nem csupán Magyarország ós Erdély értendő, hanem a szent korona alá tartozó összes területek, tehát Horvát-Szlavonország és Fiume is. A püspöki kar instrukcziója végül buzdító szavakat intéz a lelkészkedő papsághoz a vegyesházasságok körül a róm. kath. egyház javára kifejtendő munkásságot illetőleg. Kötelességükké teszi, hogy a vegyesházasságoktól lehetőleg tartsák vissza híveiket, felvilágosítván azokat, mind nyilvános, mind magános tanításaik által a vegyesházasságok hitbeli veszedelmei felől. Ha a vegyesházasságot ki nem lehet kerülni, akkor arra igyekezzenek, hogy a születendő gyermekek, reverzális útján a róm. kath. egyház javára biztosíttassanak s ez úton a róm. kath. fél a vegyesházassági akadály alól despenzálható legyen. Ha nem sikerül reverzálist nyerni, akkor arra igyekezzenek, hogy a róm. kath. fél által a gyermekek mégis róm. katholikusoknak neveltessenek. Az a róm. kath. fél,