Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-25 / 17. szám

A Bosznia-Herczegovinában lakozó összes protestánsok száma — a boszniai kormánynak néhány hónappal ezelőtt készített kimutatása szerint — 6747. A legnagyobb valószínűség szerint még több protestáns van Boszniában, mivel az adatokat szolgáltató lelkészek maguk is csak hiányosan ismerik a szórványokhoz tartozó híveiket. £ közül a 6747 lélek közül legfeljebb százra tehető a külföldiek száma, a többi túlnyomólag magyar állampolgár. Csak a banjaluka-i kerületben lakó protestánsoknak kb. a fele osztrák honpolgár. Ezek nem sokkal az okkupáció után települtek oda Galicziábói. Azonban a magyar állampolgároknak is a nagyobb része nem magyar, hanem német ajkú. Ezek részint a Bácskából, részint a Szerémségből, részint Torontál és Temes megyéből odatelepitett, illetve odavándorolt német földmívesek. A magyar nyelvet, a melyet azelőtt is csak hiányosan értettek, azóta kevés kivétellel egészen elfelejtették. A legutóbbi: 1895-ik\ népszámlálás adatai szerint — a mikor a protestánsok száma még csak 3596 volt, a protestáns lakosságnak több mint kétharmada: 2563 ág. h. evangélikus volt és nem egészen egyharmada: 1033 református. Föltehető, hogy a két protestáns egyház híveinek számaránya ma is nagyjából ugyanez; így a polgári lakosságból mintegy 2000—2500-an lehetnek reformátusok. Ez idő szerint Bosziában mindössze négy protestáns anyaegyház van : Szerajevóhan, Banjalukán, Franz-Josefsfelden és Lukavaczon, Dolnji-Tuzla közelében. Ezek közül a legnagyobb (1337 lélekkel) és legrégibb (23 éves) a franz josefsfeldi. A többi anyaegyházak jóval kisebbek, így a szerajevói mintegy 500 lélekből áll. Nem kevesebb, mint 20 leányegyház van. Legtöbb filiája van Ban jaluká-nak (14); Szerajevóhoz 3, Franz-Josefsfeldhez 2, Lukavaczhoz 1 leányegyház tartozik. Az egész Bosznia-Herczegovina ebbe a négy anyaegyházba van beosztva. Minden anyaegyháznak külön alkotmánya van, melyet a kormány erősített meg s a mely lényegében megegyezik a magyarországi prot. egyházak szervezetével. Van presbitériumuk kurátorral és külön pénztárossal. A leány egy házakban szintén van presbitérium. A nagyobb leányegyházakban a protestáns tanítók végzik az istentiszteleteket. A lelkész 4—5-ször keresheti föl évente az egyes libákat. A lelkészek kötelessége az anyaegyházban és a közelebb eső filiákban a vallástanítás, a mit maga a kormány ellenőriz. Protestáns vallású tanítókban nagv a hiány. Ezek is mind állami tanítók. Magyarajkú tanító — tudtunkkal — csak egy van Boszniában : Bjelinán. Ez is csak segédtanító a magyar nyelv tanítására és a mellett róm. kath. Minthogy az 1886 körül történt első telepítéstől fogva a reformátusok minden helyen kisebbségben voltak, valamennyi anya- ós leányegyház egyesült egyház: „Evangelische Gemenide Augsburgischer und Helvetischer Confession". Ez az egyesülés csak a külső egységre vonatkozik, a dogmatikai különbségeket érintetlenül hagyja. Valamennyi egyházban mindkét protestáns felekezet teljesen egyenjogú. Bármiféle egyházi tisztségre református ember is választható, ott is, a hol a reformátusok nagy kisebbségben vannak. Maga a lelkész lehet akár evangelikus, akár református, még ott is, a hol a gyülekezet túlnyomó többsége a másik egyház híveiből áll. Csak az olyan rendes- vagy segédlelkész választható meg Boszniában lelkésznek. a ki vagy magyar vagy osztrák honpolgár. Ha külföldi volna, még a beiktatás előtt meg kell szereznie a magyar vagy az osztrák állampolgárságot. A választás csak úgy érvényes, ha kormánybiztos jelenlétében történik és a kormány megerősíti. A négy lelkész közül kettő: a franz-josefsfeldi és a szerajevói magyar, a másik kettő osztrák, illetve osztrákká lett porosz. Magyarajkú reformátusok ez ideig aránylag még kevesen vannak Boszniában. Csak néhány adatot említünk. Bjelina városban mintegy 20 család van és nem messze tőle, a Lelencse nevű telepen szintén vagy 20 család. Ezekből s a mintegy 100—Í50-re menő bjelinai német reformátusokból, a Száva partján lévő s elég szép számú magyarságot számláló Brckával együtt, idővel anyaegyházat lehetne alkotni. Igen hasznos, sőt szükséges is volna úgy Bjelinán, mint Lelencsén magyar népkönyvtárat fölállítani. KÜLFÖLD Úti emlékek Dániából. (Folytatás.) A belmissziói irány. Kíváncsi voltam arra, hogy a Beck által vezetett belmissziói irány hova fejlődött a vezér halála után. Még Beck életében azt jósolgatták ez irány ellenségei, hogy csak Beck szellemi fölénye tartja össze ezt a pártot és halála után a szekták közé hanyatlik. De a jósok csalódtak. A belmissziói irány áldásosán működik tovább a dán országos egyház szolgálatában. Bár nekünk idegenszerű az a methodisztikus kovász, mely kétségtelenül jellemzi, mégis becsülendő az az egyházias és evangéliumi szellemű munkásság, melyet mindenfelé kifejt. Ennek az iránynak köszönhető az a sok új ev. templom, mely az utolsó két évtizedben épült a dán fővárosban. Ennek köszönhető az a buzgóság, mellyel a gyülekezeti életben mindenfelé találkozhatunk. A szekta útjától azáltal tartja távol a híveket, hogy nagy súlyt helyez a szentségekre. Nagy áldás a dán országos egyházra, hogy a Grundtvig-irányú derék koppenhágai püspök, Mordam, oly bölcs kézzel és tapintattal kormányozza az egyház hajóját, hogy abban érvényesülhet az ő irányától eltérő egyéniség és egyházi buzgóság is. Bámulatos az a munkásság, melyet némely, a belmissziói irányhoz tartozó lelkész kifejt. A koppenhágai parókhiák még mindig nagy lélek számúak. A lelkészhez reggeltől estig folyton jönnek a hívek, részint tanács-