Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-18 / 16. szám

adja ki, hogy az egyik példányt a ref. egyház képviselőjének, Simonffy Imre kir. tanácsos főgondnok kezéhez kézbesíttesse. KÜLFÖLD. Úti emlékek Dániából. Az utazás értéke. Szeretek utazni, nemcsak azért, mivel ilyenkor pihenek meg igazán, de mert egy-egy utazás nyitja meg legjobban szemünket és oly tanulságokat ad, melyeket könyvekből sohasem szerezhetünk meg. Azelőtt tanulmányutakra, nagyobb távolságra csak nagyon gazdag emberek szánhatták magukat; de a modern közlekedési eszközök lehetővé tették a szerényebb anyagi körülmények között élő embernek is az utazást és tanulást. Az utazásnak nagy előnye, hogy az ember megszabadulhat sok előítélettől, melynek jármába került a mindennapi élet nyomorúságai között. A faraók járma alatt nyögő zsidók megszokták a szolgaságot és menekülés közben már kisebb szenvedések alatt is megnyilatkozottt bennök a megszokás ereje, a midőn visszakívánkoztak a rabságba, a mely legalább testi létüket biztosította. Ez a természetes ember (bibliai nyelven ó-ember) annyi ezer év után ma is újból megnyilatkozik mi bennünk is, ha látókörünket nem igyekszünk mélyíteni, tágítani. És erre nincs alkalmasabb eszköz az utazásnál. A régi latin közmondás azt mondja : „qui multum peregrinat, non sanctificatur" ; de ez csak akkor igaz, ha az ember az utazás súlypontját a külső élvezetekbe helyezi és nem az isteni kegyelembe, mely utazásunkban is csodálatosan vezet és bőségesen ad alkalmat belső emberünknek is oly kincsek szerzésére, melyeket a rozsda és moly meg nem emésztenek és a tolvajok ki nem ásnak, Utam végczélja Izland volt, ez a legészakibb pont, a hova az evangélium világossága eljutott. Koppenhága. Izlandba a Koppenhágából 1907. június 15-én induló „Ceres" nevű hajóval utaztam, mely Lieth (Edinburgh kikötője) érintésével 8—10 nap alatt teszi meg az 1559 tengeri mértföldnyi űtat. (Egy tengeri mértföld — 1609 méter.) A tengeri út megkezdése előtt egy hetet Dánia fővárosában, Koppenhágában töltöttem. E kis ország, a mióta megismerkedtem vele, egyre vonzóbbá lett reám nézve. Kis nép ez, mely nem álmodozik imperiumról; de szellemi téren hódít és halad. Régi kulturája, sok kicsiny szigete és városai előmozdították az újabbkori szellemi fellendülést. E kis országban aránylag a legtöbb mű jelenik meg az egész világon. Vannak igen tehetséges íróik és van könyvvásárló és olvasni szerető közönségük. A koppenhágai királyi könyvtárban tekintélyes helyet foglal el az idegen nyelvre lefordított dán müvek gyűjteménye. Nielsen Frigyes. Theologiai irodalmukat az 1907. évben nagy veszteség érte, a mennyiben a legtehetségesebb egyháztörténelmi írójuk, Nielsen Frigyes, Arrhus püspöke, annak az évnek a tavaszán váratlanul meghalt. Sok éven át a koppenhágai egyetem theologiai fakultásán az egyháztörténelmet adta elő. Megírta a pápaságnak és a r. katholiczizmusnak XIX. századbeli történetét. E művének megírásakor hosszabb időt töltött Rómában. Tanulmányútjának költségeit nagylelkűen a dán állam fedezte. Kisebb egyháztörténelmi kézikönyve több kiadást ért s megjelent magyar fordításban is a Luther-társaság kiadásában. (A keresztény egyház történetének vezérfonala. 1907.) Nagyobb általános egyháztörténeti művét csak a XVII. század végéig rendezte sajtó alá. Már ennek a művének kiadását nem érte meg. De azért művét továbbfolytatja Ammundsen Valdemár, a koppenhágai egyetem jeles tehetségű fiatal tanára. Nielsen egyháztörténetét jellemzi a minden elfogultságtól ment igazságszeretet és a mély keresztyén hit. Mint theologus, Grund,tvig iránya követője volt s egy évtized előtt nagy lelkesedéssel védelmezte mesterét Scharling tanár támadásai ellen, a ki Grundtvig irányát „Luther eller Grundtvig" (Luther vagy Grundtvig) czímű munkájában Luther-ellenesnek mondta, míg Nielsen „Luther og Grundtvig" (L. és G.) czímű válaszában az ellenkezőt bizonyította. A theologiai fakultás. A dán ev. egyháznak csak egy theologiai fakultása van; de ez azután teljesen erős intézet, jeles öt tanárral. E tanárok egyike, Madsen „Den danske theologi og fremtiden" („A dán theologia és a jövő") czímű művében óva inti honfitársait, hogy ne kövessék a német példát, különösen Ritschl iskoláját, mely semmi pozitív alkotást nem tud felmutatni az egyházi élet terén, hanem azon a meglévő theol. tudományos alapon, melyet Martemen, Grundtvig és Kierkegaard tettek le, építsenek tovább. A jövő írásszerű theologiájának alapját képezheti Kierkegaard szubjektív bensősége, Grundtvig gyülekezeti öntudata és a tlieologiának a humánus műveltséggel, Martensen szerint való egyesítése. Madsen tanár aránylag eddig keveset írt. O a legszigorúbb lutheránus irány képviselője Művei inkább a dán egyházi viszonyokkal foglalkoznak. Madsen sürgeti az egyháznak az államtól való függetlenítését, a mint hogy most ez képezi a skandináv egyházi élet nagy kérdését. Az egyháznak az államtól való függetlenítése E kérdés megoldásának helyes módja jelenleg a skandináv egyházak legnagyobb életkérdése. És e protestáns országban nincs szükség oly erőszakos megoldásra, mint Francziaországban, mert az evangélikus egyház nem helyezkedik merev ellentétbe az állammal, nem