Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-18 / 16. szám

is sóvárog politikai hatalom után; de azt óhajtja, hogy az egyház a politikai befolyástól meneküljön és avatatlan kezek ne avatkozzanak az egyház ügyeibe. Ott tehát azután epednek, a mi nálunk megvolna, az autonomia után. De megtanulhatnák tőlünk, hogy teljes autonómia mellett is lehetséges az egyház elvilágiasodása, ha egy politizáló többség ragadja kezébe a hatalmat —- és az egyház önként vállal szolgálatot az államnál. Ez rosszabb helyzet az államegyháznál ! A radikális elemek sürgetik az egyház és állam elválasztását mert azt hiszik, hogy ezáltal ártanak az egyháznak. Nagy politikusok ellenzik a szétválasztást mert politikai eszköznek akarják felhasználni továbbra is az evangélikus egyházat. Egyházukat szerető férfiak akarják a szétválasztást, de becsületesen, úgy, hogy egyik fél se károsodjék. Madsen tanár „Embedets og Menighedens Samvirken i det kirkelige Arbejde" („A hivatal és gyülekezet kölcsönhatása az egyházi munkásság terén") czimű művében tárgyalja, hogy milyennek kellene lenni a jövő egyházszervezetnek, a mikor a hívek is részt vesznek az egyház kormányzásában. Szerinte a legkisebb követelmény, mely jogot ad az egyháztagnak arra, hogy megválasztható legyen az egyháztanácsba, az, hogy az illető látogassa a gyülekezet istentiszteletét és éljen az Úr szent vacsorájával. Az egyház nem követelhet többet, ha nem akar szekta lenni és nem követelhet kevesebbet, ha nem akarja, hogy sorsát atheista elemek intézzék. Nálunk ilyen minimumról sem akarnak az emberek hallani mert a fősúlyt nem az egyházias érzésre, hanem a politikai meggyőződésre helyezik. (Folyt, köv.) Se. L. KODA LOM. Katholikus Tudósító. E cz. alatt új kőnyomatos lap indult meg a fővárosban, azzal a czéllal, hogy a politikai és a r. kath. egyházi, iskolai és egyháztársadalmi események felől a napilapokat kellő informácziókkal lássa el. Az erdélyi ref. egyházkerület alkotmánya és az unió. Theologiai magántanári dolgozat. Irta dr. Szakács Albert ref. lelkész. A 77 oldalas füzet, a melynek ismertetésére még visszatérünk, a szerzőnél, Sövényfalván (Erdély) 1 korona 60 fillérért kapható. EGYHÁZ, Lelkészválasztások. A galgagutai evang. gyülekezet Meskó Károly bánki segédlelkészt, — a korponai evang. gyülekezet Bujnák Pál budapesti segédlelkészt, — az ókörtvélyesi evang. gyülekezet Ebenspanger Sándor paksi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatások. Erőss Lajos püspök, mint a debreczeni ref. gyülekezet meghívott új lelkipásztora, f. hó 25-én foglalja el papi hivatalát. A mint debreczeni laptársunk írja, ebből az alkalomból fényes ünnepélyek terveztettek; Erőss Lajos püspök kívánságára azonban ezek elmaradnak és a hivatal elfoglalása csak az egyházmegyei bemutatásra fog. szorítkozni, a mely után közebéd fog következni. — Kállag Sándor a bihari ref. gyülekezet új lelkipásztora márcz. 28-án foglalta el hivatalát, a melybe Sulyok István esperes iktatta be. A Kálvin emlék és a dunamelléki ref. egyházkerület. A dunamelléki ref. egyházkerület püspöki hivatalának kinyomatott elszámolása szerint a genfi Kálvinemlékműre 23,141 korona 27 fillér folyt be. Ehhez járultak: az egyh. ker. közpénztára 1000 K, dr. Darányi Ignácz főgondnok 300 K, az amerikai perthamboy-i ref. gyülekezet 50 K, a fő- és középiskolák 736 K, az alsóbaranyabácsi egyházmegye 2676 K 30 f, a felsőbaranyai egyházmegye 1256 K, a kecskeméti egyházmegye 4760 K, a külsősomogyi egyházmegye 1360 K 30 f, a pesti egyházmegye 5201 K, a solti egyházmegye 2502 K, a tolnai egyházmegye 1066 K 07 f., a vértesaljai egyházmegye 1906 koronával, a mely összegek az időközi 327 K 60 f kamattal együtt 23.141 K 27 fillért tesznek ki. A ref. egyetemes konvent háza a Szabó József-és Abonyi-utczák sarkán már teljesen rendben van, s a konventi középponti iroda már elfoglalta benne helyiségeit. Az impozáns és toronyszerű kupolával kiképzett épületben megfelelő elhelyezést nyertek a középponti hivatalnak s az elnökségnek hivatalos helyiségei, a konventi és a zsinati tanácstermek. Ugyanebben az épületben van a középponti előadó magánlakása is; az épület egy része pedig bérlakásoknak van szánva. Az épület kívülbelül legmodernebben van felépítve. Egyetlen kifogásunk ellene csak az, hogy eléggé eldugott helyen áll. Azzal a költséggel, a mellyel emelettett, állhatott volna olyan helyen is, a hol nemcsak a czélnak felelt volna meg, hanem impozánsságával méltóan is reprezentálta volna a fővárosban az egyetemes magyar ref. egyházat. — Miután a konventi középponti iroda az új épületbe költözött át, a neki szóló hivatalos küldemények is ide, VII., Abonyi-u. 21. szám alá czímezendők. Karkóczyáda. A Magyar Estilap híradása szerint báró Barkóczy Sándor, kultuszminiszteri tanácsos, a nagy „hitvalló", minisztériumi hivatalos helyiségében feszületet helyezett el. A híradáson már nem ütközünk meg Rávall a tény báró Barkóczyra és a kultuszminisztérium jelenlegi szellemére. Azt sem nagyon keressük,, hogy joga van-e báró Barkóczynak a m. kir. kultuszminisztérium hivatalos helyiségében egy felekezeti jelvényt elhelyezni. Ha keresnénk, sem érnénk vele czélt, a mikor rekriminácziónkra nem támad visszhang sem a hivatalos, sem a nem hivatalos közvéleményben. Csak a tényt regisztráljuk tehát, s azzal a reménnyel tápláljuk magunkat, hogy a mai kultuszminiszteri éra sem tart örökké ! Konvertált-e Thököly Imre? Folyó évi 14-diki számunkban már kétségbevontuk az Alkotmánynak a Szamosújvári Közlönyből átvett ama történeti felfedezése hitelességét, a mely szerint Thököly Imre halálos ágyán a róm. kath. egyházba tért volna át. A felfedezéshez hozzászól a Religio f. évi 15. számában dr. Karácsonyi János is s kimutatja, hogy Thököly, mint evangélikus halt meg. Dr. Karácsonyi ugyan azt állítja, hogy Thököly, a konstantinápolyi franczia követ ama bíztatgatására, hogyha róm. katholikussá lenne, menedéket találhatna akár Francziaországban, akár a pápai államban : a galatai jezsuitáknál titkon áttért a róm. kath. egyházba. Mivel azonban reménykedései nem váltak be, végrendeletében és az ahhoz függesztett codicillusban újra evangélikusnak vallotta magát s mint evangélikus is halt meg. — Hogy tehát Thököly evangélikusként halt meg, feltétlenül bebizonyítottnak tekinhető. S igaz lehet e az, hogy betegsége előtt titkon konvertált volna? Ezt az állítást is