Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-11 / 15. szám
között Haypál Benő budapesti lelkész a „Gályarabok énekét" fogja szólóban énekelni. A szólóének és közénekeink kiséretére valamelyik orgona-művész lelkésztársunkat kérjük föl. Egyik este franczianyelvü magyar estélyi tartunk a végből, hogy egyházunk iránt érdeklődő külföldi testvéreinket egyházunk küzdelmes múltja és nem kevésbbé küzdelmes jelene, mai ereje felől tájékoztassuk. Dr. Pruzsinszky Pál a svájczi egyházak testvéri szeretetét is érző gályarabjainkról, dr. Kováts István pedig „A magyar kálvinista egyház múltja, jelene és jövője" czímen tart előadást. Közben Haypál Benő és Bélteky Lajos régi magyar egyházi énekeket énekelnek, poétáink pedig egy-két vallásos tárgyú, esetleg alkalmi költeményt adnak elő tolmácsolással. A volt genfi diák: Szabolcska Mihály, reméljük, nem marad el! A genfi magyarok egyesülete, a „Hungária" is rendez estélyt. Dr. Máday tanár, mint az egyesület tiszteletbeli elnöke, már előre is meghívott reá bennünket. Ennek a magyar nyelvű estélynek barátságos folytatása is lesz a fehér asztaloknál. Az ünnepségek közepette időt szakítunk arra is, hogy önmagunk közt tanácskozásra gyűljünk egybe. A látottak, a hallottak s Kálvin közöttünk járó nagy lelke bizonyára támaszt és érlel bennünk néhány megbeszélésre s megszívlelésre méltó gondolatot és igazságot! Mindezekről nemsokára részletes tudósítást küldünk az érdeklődőknek és az utazásra jelentkezőknek. Dr. K. I. Az ORLE. kolozsvári választmányi ülése, Az ORLE. elnöke márczius 30-dikára Kolozsvárra hívta össze az egyesület választmányának ülését. Tekintve azt az érzést, a mellyel az erdélyi kerület vezető körei és ezeknek hatása alatt a papság nagyobb része az ORLE. iránt eddig viseltettek, kissé merésznek látszott az elnök intézkedése, a mely a választmányi ülés helyéül éppen Kolozsvárt jelölte ki. Valóságos benyomulás volt ez a gyűlés, nem az ellenség, mert hiszen ilyenképpen az erdélyi kerületnek sem vezetősége, sem papsága sohasem viselkedett, hanem a másként gondolkozóknak táborába; és pedig éppen azzal a czélzattal, hogy egymással közvetlenül érintkezve, a kérdéseket megvitatva, eloszlassa az egyesület választmánya az aggodalmakat ós megnyerje a másként vélekedőket. Es e kissé merésznek látszott vállalkozás, ha még nem vezetett is teljes eredményre, de kétségtelenül sok tekintetben tisztázta a helyzetet és a czélokat, és megegyengette az utat arra, hogy az ORLE. tagjai között ott legyenek az erdélyi testvérek is. A választmányi üléssel kapcsolatban legelső sorban is jóleső érzéssel kell feljegyeznünk azt, hogy az ülés megtartására nemcsak a ref. theol. fakultás elöljárósága engedte át a legnagyobb szívességgel az intézet dísztermét, hanem az ORLE-étŐl eltérő állásponton levő kolozsi egyházi értekezlet, élén Herepey Gergely esperessel és Nagy Károly egyházkerületi főjegyzővel, vállalkozott a házigazda szerepére és azt igaz magyaros szívességgel is töltötte be. Másodsorban pedig azt kell feljegyeznünk, hogy az elnök hívó szavára nemcsak a választmány tagjai jelentek meg szép számban, hanem az erdélyi barátok buzgólkodására a kerület papsága is élénk érdeklődést tanúsított a gyűlés iránt, úgy annyira, hogy a választmány ülése szinte kerületi kongresszussá nőtte ki magát. A gyűlést megelőző estén már legnagyobb részben együtt voltak a hivatalosak és az érdeklődők, és barátságos vacsoránál beszélgették meg azokat a kérdéseket, a melyeknek sikeres megoldásától függ az erdélyi papság egyetemleges csatlakozása. Az elhangzott felszólalások egyfelől az erdélyi testvéreket igyekeztek meggyőzni a felől, hogy az ORLE., az alapszabályok megerősítése tekintetében elfoglalt, ismeretes álláspontja daczára is éppen nem akar frontot vetni az ú. 11. hivatalos egyháznak, sőt inkább az azzal való harmonikus együttműködésre törekszik; másfelől pedig azt fejezték ki, hogy az erdélyi kerület vezetői és papsága éppen nem elvi ellenzői az ORLE-nek, hanem inkább barátai annak, s ha az alapszabályok valami módon megnyerhetnék a hivatalos egyház piacetjét, akkor az erdélyi kerület is oda állana az ORLE. zászlaja alá. A 30-dikán reggel 9 órakor megkezdett választmányi ülést, — a melyen a választmány tagjain kiviil, mint tanácskozó tagok, részt vettek a megjelent erdélyi lelkésztársak is — dr. Baltazár Dezső elnök nyitotta meg. Beszédében reá mutatott arra a különös ós fájdalmas elbánásra, a melyben az ORLE. alapszabalyai a kormány részéről részesíttettek, s a mely sajnálatosan mutatja a liberálizmus szellemének meghanyatlását és a reakczió előnyomulását, éppen akkor, a mikor a forradalmi szabadelvűség lett többségi politikai programmá. Majd kimutatta az ORLE. létjogát s indokolta, úgy egyházi, mint hazafias szempontból a választmánynak az alapszabályok tekintetében elfoglalt és a konvent kiküldött bizottsága előtt is tolmácsolt álláspontját. Ezután a kolozsi egyházmegyei egyházi értekezlet nevében, a dr. Szadeczky Gyula egyetemi, Pokoly József theol. tanárból és Barabás Samu kolozsvári lelkészből álló küldöttség élén. Nagy Károly theol. tanár, egyházkerületi főjegyző üdvözölte szíves szeretettér a választmányt, s átadván az egyházi értekezlet átiratát, óhajtását fejezte ki az iránt, hogy a még fenforgó nézetkülönbségek megszüntetésével az erdélyi papság is csatlakozhassák az ORLE-hez. Az üdvözlő szavakra dr. Baltazár elnök felelt, biztosítván a küldöttséget a felől, hogy az ORLE. a békeséget keresi, és a mennyiben az elvi álláspont megengedi, szives készséggel működik arra, hogy az erdélyi testvérek óhajtásait honorálja. Elnök jelentvén, hogy megtett bejelentésére válaszólólag Kenessey Béla püspök szíves készségét nyilatkoztatta ki a választmány tisztelgő küldöttségének fogadására, a gyűlés a küldöttség tagjait kijelölte. A tárgysorozatra térve, legelső sorban Szondy Géza tett jelentést az alapszabályok megerősítése ügyéről s terjesztett elő határozati javaslatot a további eljárást illetőleg. Határozati javaslatában azt indítványozta, hogy a választmány tegyen felterjesztést a konventre s kérje, hogy az alapszabályokat adja vissza, vagy ha.e kérésre a választmányt jogosultnak nem tartaná, függessze fel határozatát addig, a míg e tárgyban az egyesület idei kongresszusa nem nyilatkozik. Dr. Ferenczy Gyula, Szuhay Benedek és Sulyok István hozzászólása után aképpen határozott a választmány többsége, hogy miután egyáltalában s különösen a Kálvin-jubileum esztendejében nem óhajtaná, hogy az alapszabályok kérdése disharmoniát okozzon a konvent és az egyesület között, s miután reménységet táplál az iránt, hogy az ORLE. békés