Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

és hasznos működése mellett a hivatalos egyház állás­pontja változni fog : felkéri a konventet az alapszabá­lyoknak, minden határozathozatal nélkül leendő vissza­küldésére. Tárgyalás alá kerülvén a kolozsi egyházmegyei egyházi értekezlet beadványa, a mely az ORLE.-i alap­szabályok kérdésének az egyházi hatóságokkal való egyetértő megoldását kívánja, a választmány az óhajtást a kongresszus elé terjeszteni határozta, s egyszersmind jóleső érzéssel vette tudomásul Nagy Károly ama hiva­talos kijelentését, hogy ha a konvent arra határozná el magát, hogy az egyesület alapszabályait a belügyminisz­terhez terjeszti fel láttamozás végett, az erdélyiek ebbe is belenyugodnának s egyetemlegesen csatlakoznának. Dr. Ferenczy Gyula a Kálvin-jubileum megülése és annak maradandó alkotással való megörökítése iránt ter jésztett elő határozati javaslatokat. Dr. Baltazár Dezső, Hamar István ós Szuhay Benedek hozzászólása után a választmány kimondta, hogy az egyesület idei kongresz­szusát Debreczenben fogja megtartani; azzal kapcsolat­ban Kálvin-emlékünnepélyt tart. a melyen az egyházi beszéd tartására Haypál Benő budai lelkészt, Kálvin méltatására pedig Eröss Lajos tiszántúli püspököt kéri fel. Maradandó alkotásképpen meg kívánja teremteni a ref. papi árvák internátusát, s ennek létesíthetése végett arra kéri fel az egyházi hatóságokat, hogy a lelkészek egyházi adójának e czélra leendő átengedését ajánlják a gyülekezetek, presbitériumok jóindulatába. Elhatározta továbbá, hogy pályázatot hirdet Kálvin-jubileumi egyházi beszédre és a nyertes egyházi beszédet egyesületi lap­jában közzé teszi. Dr. Weresmarthy Miklós országgyűlési képviselő és Péntek Ferencz szentendrei lelkész azt az ajánlatot tették, hogy megindítanak a saját költségükön egy protestáns színezetű, liberális politikai krajczáros napi­lapot, ha annak teriesztésére a prot. lelkészi kar fel­ajánlja támogatását. Az ajánlatot a választmány szíves örömmel fogadta; az ORLE. támogatását felajánlotta. A megindítandó napilap érdekében a puhatolódzó fel­hívások a vállalkozók által meg fognak küldetni a lelké­szekhez. Itt van az alkalom, hogv a mit régóta óhajtunk és sürgetünk, megvalósuljon. Csak buzgó támogatás kellene hozzá! Megadja-e ezt a prot. papság ? —• majd meglátjuk ! Igen szomorú volna, ha a szíves ajánlkozók­nak s nekünk is csalódás lenne az osztályrészünk ! Kovács Sándor vajdahunyadi lelkész a lelkészi fizetések korpótlék útján való rendezéséről értekezett. Szerinte a lelkészi fizetéseket, a községek nagysága, illetve minemüsége szerint, bizonyos kategóriákba kellene osztani s ezeknek megfelelőleg kellene megállapítani a korpótlékokhoz való jogosultságot is, a mely eljárás mellett, bár megmaradna a kis, közép és nagy gyüle­kezeti papi jövedelmek között levő természetes különbség, de a nagyobb, gyülekezetek lelkészei is részesülnének korpótlékban. A választmány honorálta ugyan a felol­vasó intenczióit; de mivel az általa kontemplált fizetési és korpótlékozási rendszer eltért az egyházi törvény rendelkezéseitől, határozatában azt jelentette ki, hogy e kérdés megoldásánál a zsinati törvényhez ragaszkodik. Kovács László az ORLE. és a világiak czím alatt tartott, a témára ugyan kevéssé vonatkozó, de egyéb­ként tartalmas felolvasást, a mellyel kapcsolatban kimondta a választmány, hogy tiltakozik minden olyan feltevés és vád ellen, a mely szerint az ORLE. a világiak ellen alakult volna és azoknak az egyház ügyeinek intézésében eddig viselt szerepét változtatni kivánná. Szóba került még a falusi temetkezési egyesületek és egy lelkészi kölcsönös segélyegylet alakításának esz­méje is. Ezek részletes tárgyalásába azonban a választ­mány nem bocsátkozott, hanem az eszméknek az egye­sületi lapban való kifejtését és megbeszélését jelentette ki kívánatosnak. Örvendetes tudmásul szolgált az az elnöki beje­lentés, hogy az ORLE. gyűléseire szóló vasúti kedvez­ményes jegyek dolgában a kereskedelemügyi minisztéri­umban teljes jóindulat tapasztalható, sőt kilátásba helyez­tettek még a választmányi ülésekre is a kedvezményes jegyek. Az idő előrehaladottsága miatt néhány tárgy a jövő választmányi ülésre halasztatván, az elnök köszö­netet mondotta kolozsi egyházi értekezletnek s a fakultás elöljáróságának a szíves vendéglátásért, s az ülés köz­énekkel és az elnök imádságával bezáratott. Az ülés folyama alatt, annak félbeszakításával, tisztelgett a választmány küldöttsége Kenessey Béla püs­pöknél, hogy biztosítsa őt s kerületét az egyesület békés szándékai felől és meghívja a választmányi közebédre. A püspök igen szívesen fogadta a küldöttséget, s reménységét fejezte ki az iránt, hogy a még bizonyos mértékben ma is fenforgó differencziák békésen ós jóindulattal fognak eloszlattatni s eljő az ideje annak, a mikor teljes lesz a harmónia és ORLE.-isták lehetnek még azok is, a kik most még nem lehetnek az egye­sület tagjai. Délután közebéd volt, a melyen mintegy százan vettek részt. Az elhangzott felköszöntők, a melyek közül kiemelkedők voltak dr. Baltazár Dezsőé, Kenessey Béláé, Nagy Károlyé, Pokoly Józsefé, Kiss Ferenczé, dr. Feren­czy Gyuláé, megnyugtató la g azt mutatták, hogy a kolozs­vári gyűlés sok tekintetben tisztázta az álláspontokat s kedvezőleg módosította az ORLE. felől eddig táplált véleményeket. Ebéd után, dr. Szádeczky Gyula egyetemi tanár szíves kalauzolása mellett a társaság tagjai Kolozsvár történeti és egyházi nevezetességeit tekintették meg; este pedig, barátságos vacsora után vettek búcsút egy­mástól, azzal a kellemes érzéssel, hogy a kolozsvári vállalkozás nagy hasznára szolgált a kölcsönös megértés ügyének. Értekezlet a ref. tanonezotthon tárgyában. A mint arról már lapunk mult számában is hírt adtunk, a Kálvin-szövetség márczius 25-én a ref. tanonez­otthon kérdését egy felolvasó ülés keretében vette tár­gyalás alá. A felolvasó ülés a Protestáns Iparosképzö Egylet helyiségében folyt le, s a hely ilyetén megválasztásával az volt a Kálvin-szövetség vezetőségének a czélja, hogy szélesebb körökben tegye ismertté ezt a félszázad óta szép tevékenységet kilejtő egyesületet is. Nem fér kétség hozzá, hogy napjainkban, a mikor közgazdasági életünk minden tényezőjét az a főtörekvés vezeti, hogy Magyarországot, mely eddig szinte kizáró­lagosan őstermeléssel foglalkozó állani volt, ipari állammá is tegyék, akkor számot kell vetni az egyháznak is ezzel a törekvéssel s foglalkoznia kell a most fejlődő álla­potban levő iparososztállyal s arra kell igyekeznie, hogy a jövendő idők e leghatalmasabb osztályát a maga

Next

/
Thumbnails
Contents