Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

és hasznos működése mellett a hivatalos egyház álláspontja változni fog : felkéri a konventet az alapszabályoknak, minden határozathozatal nélkül leendő visszaküldésére. Tárgyalás alá kerülvén a kolozsi egyházmegyei egyházi értekezlet beadványa, a mely az ORLE.-i alapszabályok kérdésének az egyházi hatóságokkal való egyetértő megoldását kívánja, a választmány az óhajtást a kongresszus elé terjeszteni határozta, s egyszersmind jóleső érzéssel vette tudomásul Nagy Károly ama hivatalos kijelentését, hogy ha a konvent arra határozná el magát, hogy az egyesület alapszabályait a belügyminiszterhez terjeszti fel láttamozás végett, az erdélyiek ebbe is belenyugodnának s egyetemlegesen csatlakoznának. Dr. Ferenczy Gyula a Kálvin-jubileum megülése és annak maradandó alkotással való megörökítése iránt ter jésztett elő határozati javaslatokat. Dr. Baltazár Dezső, Hamar István ós Szuhay Benedek hozzászólása után a választmány kimondta, hogy az egyesület idei kongreszszusát Debreczenben fogja megtartani; azzal kapcsolatban Kálvin-emlékünnepélyt tart. a melyen az egyházi beszéd tartására Haypál Benő budai lelkészt, Kálvin méltatására pedig Eröss Lajos tiszántúli püspököt kéri fel. Maradandó alkotásképpen meg kívánja teremteni a ref. papi árvák internátusát, s ennek létesíthetése végett arra kéri fel az egyházi hatóságokat, hogy a lelkészek egyházi adójának e czélra leendő átengedését ajánlják a gyülekezetek, presbitériumok jóindulatába. Elhatározta továbbá, hogy pályázatot hirdet Kálvin-jubileumi egyházi beszédre és a nyertes egyházi beszédet egyesületi lapjában közzé teszi. Dr. Weresmarthy Miklós országgyűlési képviselő és Péntek Ferencz szentendrei lelkész azt az ajánlatot tették, hogy megindítanak a saját költségükön egy protestáns színezetű, liberális politikai krajczáros napilapot, ha annak teriesztésére a prot. lelkészi kar felajánlja támogatását. Az ajánlatot a választmány szíves örömmel fogadta; az ORLE. támogatását felajánlotta. A megindítandó napilap érdekében a puhatolódzó felhívások a vállalkozók által meg fognak küldetni a lelkészekhez. Itt van az alkalom, hogv a mit régóta óhajtunk és sürgetünk, megvalósuljon. Csak buzgó támogatás kellene hozzá! Megadja-e ezt a prot. papság ? —• majd meglátjuk ! Igen szomorú volna, ha a szíves ajánlkozóknak s nekünk is csalódás lenne az osztályrészünk ! Kovács Sándor vajdahunyadi lelkész a lelkészi fizetések korpótlék útján való rendezéséről értekezett. Szerinte a lelkészi fizetéseket, a községek nagysága, illetve minemüsége szerint, bizonyos kategóriákba kellene osztani s ezeknek megfelelőleg kellene megállapítani a korpótlékokhoz való jogosultságot is, a mely eljárás mellett, bár megmaradna a kis, közép és nagy gyülekezeti papi jövedelmek között levő természetes különbség, de a nagyobb, gyülekezetek lelkészei is részesülnének korpótlékban. A választmány honorálta ugyan a felolvasó intenczióit; de mivel az általa kontemplált fizetési és korpótlékozási rendszer eltért az egyházi törvény rendelkezéseitől, határozatában azt jelentette ki, hogy e kérdés megoldásánál a zsinati törvényhez ragaszkodik. Kovács László az ORLE. és a világiak czím alatt tartott, a témára ugyan kevéssé vonatkozó, de egyébként tartalmas felolvasást, a mellyel kapcsolatban kimondta a választmány, hogy tiltakozik minden olyan feltevés és vád ellen, a mely szerint az ORLE. a világiak ellen alakult volna és azoknak az egyház ügyeinek intézésében eddig viselt szerepét változtatni kivánná. Szóba került még a falusi temetkezési egyesületek és egy lelkészi kölcsönös segélyegylet alakításának eszméje is. Ezek részletes tárgyalásába azonban a választmány nem bocsátkozott, hanem az eszméknek az egyesületi lapban való kifejtését és megbeszélését jelentette ki kívánatosnak. Örvendetes tudmásul szolgált az az elnöki bejelentés, hogy az ORLE. gyűléseire szóló vasúti kedvezményes jegyek dolgában a kereskedelemügyi minisztériumban teljes jóindulat tapasztalható, sőt kilátásba helyeztettek még a választmányi ülésekre is a kedvezményes jegyek. Az idő előrehaladottsága miatt néhány tárgy a jövő választmányi ülésre halasztatván, az elnök köszönetet mondotta kolozsi egyházi értekezletnek s a fakultás elöljáróságának a szíves vendéglátásért, s az ülés közénekkel és az elnök imádságával bezáratott. Az ülés folyama alatt, annak félbeszakításával, tisztelgett a választmány küldöttsége Kenessey Béla püspöknél, hogy biztosítsa őt s kerületét az egyesület békés szándékai felől és meghívja a választmányi közebédre. A püspök igen szívesen fogadta a küldöttséget, s reménységét fejezte ki az iránt, hogy a még bizonyos mértékben ma is fenforgó differencziák békésen ós jóindulattal fognak eloszlattatni s eljő az ideje annak, a mikor teljes lesz a harmónia és ORLE.-isták lehetnek még azok is, a kik most még nem lehetnek az egyesület tagjai. Délután közebéd volt, a melyen mintegy százan vettek részt. Az elhangzott felköszöntők, a melyek közül kiemelkedők voltak dr. Baltazár Dezsőé, Kenessey Béláé, Nagy Károlyé, Pokoly Józsefé, Kiss Ferenczé, dr. Ferenczy Gyuláé, megnyugtató la g azt mutatták, hogy a kolozsvári gyűlés sok tekintetben tisztázta az álláspontokat s kedvezőleg módosította az ORLE. felől eddig táplált véleményeket. Ebéd után, dr. Szádeczky Gyula egyetemi tanár szíves kalauzolása mellett a társaság tagjai Kolozsvár történeti és egyházi nevezetességeit tekintették meg; este pedig, barátságos vacsora után vettek búcsút egymástól, azzal a kellemes érzéssel, hogy a kolozsvári vállalkozás nagy hasznára szolgált a kölcsönös megértés ügyének. Értekezlet a ref. tanonezotthon tárgyában. A mint arról már lapunk mult számában is hírt adtunk, a Kálvin-szövetség márczius 25-én a ref. tanonezotthon kérdését egy felolvasó ülés keretében vette tárgyalás alá. A felolvasó ülés a Protestáns Iparosképzö Egylet helyiségében folyt le, s a hely ilyetén megválasztásával az volt a Kálvin-szövetség vezetőségének a czélja, hogy szélesebb körökben tegye ismertté ezt a félszázad óta szép tevékenységet kilejtő egyesületet is. Nem fér kétség hozzá, hogy napjainkban, a mikor közgazdasági életünk minden tényezőjét az a főtörekvés vezeti, hogy Magyarországot, mely eddig szinte kizárólagosan őstermeléssel foglalkozó állani volt, ipari állammá is tegyék, akkor számot kell vetni az egyháznak is ezzel a törekvéssel s foglalkoznia kell a most fejlődő állapotban levő iparososztállyal s arra kell igyekeznie, hogy a jövendő idők e leghatalmasabb osztályát a maga