Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-10 / 2. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : Protestantizmus és gondolatszabadság. Veress Jenő. — A r. kath. papi kongrua rendezése és az 1898. XIV. t.-cz. módosítása kérdéséhez. H. I. — Iskolaügy : Református gimnáziumaink működése az 1907/8. iskolai évben. Dr. Batta István. — Tárcza: Az Ige testté lett. Dr. Szabó Aladár. — Régiség: A sárospataki főiskola történetéhez. Molnár János. — Irodalom. —Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Protestantizmus és gondolatszabadság. A hypermodern protestantizmus hívei a protestántizmus és gondolatszabadság azonosságát hirdetik. Korunk szabadgondolkodói a kettőt öszszeegyeztethetetlennek tartják. Amazok elerőtlenítik és megcsonkítják a protestantizmust s latitudinárius szabadgondolkozássá törpítik. Emezek a maradiság és a gondolatkényszerítő heteronomia gyűlölt ruhájába öltöztetik és muiniasorsra szánják. S mindkét irányzat kormány nélkül való léghajó gyanánt lebeg a szabadgondolkozás határtalan levegőegében. Ez az állapot kárára van mind a protestáns igazságnak, mind a gondolatszabadságnak. Szomorúan tapasztaltuk ezt újabb időben a szabadgondolkodók nemzetközi propagandájánál, a keresztyén szubjektivizmus túlzásainál és a negatív Kálvin-kritika köriil támadt irodalmi fegyvergyakorlatnál. Ez utóbbi oly messze ment nálunk, hogy a hypermodern és dekadens szépirodalmi, esztétikai és kritikai irány egyik folyóirata is külön értekezés tárgyává tette a protestántizmus és gondolatszabadság egymáshoz való viszonyának kérdését. (Nyugat. 1908. 17. szám, 79—84. 1.). Nézzünk hát szembe mi is ezzel a fontos és aktuális kérdéssel ! Jelöljük meg álláspontunkat és szabjuk meg utunk irányát. Történelmi tény, hogy a krisztianizmus és a rekrisztianizáczió, a protestántizmus egyaránt a gondolatszabadság méhében fogantatott és született. A zsidó nomizmussal, tradicionalizmussal, s ritualizmussal és a pogány imperializmussal s egoizmussal szemben a szeretet, igazság és szabadság vallását, az istenfiúság üdvözítő religióját hirdeti és éli Jézus Krisztus. Minden egyén örök érték, zárt egész, szabad személyiség, hivatásszerű istenfiú, rendeltetésszerű isteni ember. Ez a valódi individualizmus nagyszerű proklamácziója! Ezt még a keresztyénséggel oly diametralis ellentétben álló emberek is meglátják, mint Wilde, a ki Krisztust az első és legnagyobb individualistának magasztalja. A krisztusi individualizmus azonban szoros egységben van a krisztusi szocziálizmussal. Az istenfiak: embertestvérek. Testvéri szeretettel tartoznak egymás iránt. Szeretetük mértéke a legnagyobb : az önmaguk szeretete. Az istenfiak társadalma az istenországa, a krisztusi kommunizmus állama, a hit és szeretetközösség isteni societása. A krisztusi individualizmus és szoczializmus emez új világában a szabadság kánona az a hatalmas elv: Megismeritek az igazságot s az igazság szabadokká tesz titeket (Ján. 8.3

2

). A hitélet terén a hitigazság, az erkölcsi téren az erkölcsi kötelesség, a tudomány terén a tények és törvények igazsága köti meg, illetőleg tölti meg tartalommal a szabadság keretét. Istenfiúsági hivatásunk felismerése és önkéntes betöltése: az isteni szabadság : az üdv. A protestántizmus a rekrisztianizáczió világtörténelmi mozgalma és életirányzata. Mint ilyen lényegében és czéljában nem egyéb, mint: restitutio christianismi. restitutio in integrum. A római katholiczizmus hitéleti nomizmusával és cereinoniálizmusával, erkölcsi heteronomia jávai és szellemi abszolutizmusával szemben a bensőséges hitélet, az erkölcsi autonómia és a szellemi szabadság képviselője, követelője és valósító]a. Úgy az ős keresztyénség, mint a protestantizmus az igazság által kötött szabadság eszményét hirdeti és szolgálja. Már most mit jelent a gondolatszabadság ? Tudományos, irodalmi, művészeti, társadalmi, politikai és vallásos téren, szóval az élet minden dolgáról, érdektől, tradicionalizmustól és abszolutizmustól szabadon való gondolkodási jogot és szabadságot. Napjainkban a szabadgondolkodók csaknem a gondolatszabadság egyedárúsainak tartiák magukat és a minden állami, társadalmi, egy-SuBfermáftoA^X