Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-29 / 48. szám
es szaporított rendes tanári tanszékekben leli magyarázatát. Annak, hogy nálunk az összes tanerők számának a rendes tanárok száma 59'36%'a 7 a z államnál pedig (csak az 1906. évi statisztikai kimutatást használhattam a számításokhoz, más nem állott rendelkezésemre, de a %-ban egy év nem idéz elő lényegesebb változást) 65'34°/oi különösebb jelentősége nem igen van. Fontosabb azonban, hogy az állam rendelkezése és vezetése alatt működött 1744 rendes és helyettes tanár közül rendes 1528, azaz 87'59%, nálunk a működő 412 rendes és helyettes tanár közül rendes tanár 355, azaz a létszám 86'16%-a - Ezt a csekély százalékbeli eltérést könynyen megmagyarázza az a körülmény, hogy egy-két iskolánkban néhány rendes tanári szék még betöltésre vár, s javítja a százalékot, hogy jobbára okleveles helyettes tanárok vannak alkalmazásban. Legtöbb tanerő működik Budapesten, Debreczenben (31), Marosvásárhelyt (30) és Nagyenyeden (29).' Legkevesebb teljes gimnáziumaink közül Hajdúnánáson (17); ezután jönnek Csurgó, Hajdúböszörmény, Kiskunhalas és Kisújvszállás (18).- Legtöbb a rendes tanárok száma Debreczenben és Sárospatakon (17); ezek után Budapest, Hódmezővásárhely, Mezőtúr és Rimaszombat következnek, 15—15 rendes tanárral. Legkevesebb a rendes tanárok száma Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Karczagon és Székelyudvarhelyt (10). Legtöbb a helyettes tanárok száma Debreczenben (5) ; utánna áll Karczag, Marosvásárhely, Sepsziszentgyörgy ós Szászváros, 4—4 helyettes tanárral. Helyettes tanárok nélkül működött a békési, csurgói, hódmezővásárhelyi, rimaszombati és sárospataki főgimnázium. Míg 10 év előtt csak 13 intézetnek volt rendes vallástanára, ma már csak két algimnáziumunkban nincs az állás rendszeresítve; de ott is okleveles lelkésztanárok tanítják a vallástant és irányítják a tanulók valláserkölcsi nevelését. Középiskoláink tanárai, a tanítói és élénk társadalmi tevékenység mellett, meglehetősen kivették részüket az irodalmi munkálkodásból is. Értesítőinkben 11 tudományos értekezést találunk: 3 neveléstudományi, 2—2 történelmi és bölcseleti, egy-egy az irodalomtörténet, rajzolás és csillagászat köréből vett témát fejteget. Jelentékennyé lesz ref. iskoláink tanárainak a tudományos élet terén betöltőt szerepe, ha tekintetbe veszszük, hogy tanáraink tollából a mult tanév folyamán megjelent, önállóan 10 nagyobb terjedelmű munka, 41 tudományos értekezés, ezenkívül 46 ünnepi, alkalmi ós emlékbeszéd s mintegy 120 népszerű, tudományos előadás és felolvasás. A tudományos munkálkodás száraz adatainak felsorolása mellett sem hagyhatjuk megemlítés nélkül a református tanárok külföldi tanulmány útjának valóban sajnálatos ügyét. Felesleges itt annak a fejtegetése, hogy tanárainknak külföldön szerzett tapasztalatai milyen megbecsülhetetlen kincseivé válnak iskolaügyünknek. Nem részletezem itt az államnak saját tanáraival szemben gyakorolt áldozatkézségét; nem hivatkozom elsősorban is a régi kiváló kálvinista tanárok példájára stb., — a külföldi tanulmányút jelen körülményeit és az orvoslás módját nagy alapossággal kifejtette dr. Kristóf György az Orsz. Ref. Tanáregyesület közgyűlésén tartott felolvasásában. A ref. tanároknak az államhoz anyagi támogatásért benyújtott kérvényei úgyszólván megligáltatnak ; abból a pár stimpendiumból pedig, a mi kegyes alapítók jóvoltából az egyház kezében van, nem igen jut tanárok külföldi tanúlmányútjára Erős a reményünk, különösen az Országos Ref. Tanáregyesület közgyűlési határozata alapján, hogy legközelebb e téren is örvendetes fejlődésről számolhatunk be ! (Folyt, köv.) Dr. Batta István, békési ref. főgimn. tanár. TÁRCZA. A Servet-ügy aktái, (Folytatás.) A szerkesztők összeállították mindazokat az iratokat és aktákat, melyeket a Servet-üggyel foglalkozó történészek La Roche-tói Rilliet-ig, a XVIII. század eleje óta a XIX. század közepéig, nagy szorgalommal, levéltári kutatások alapján összehordtak. Legelőször M. de la Roche foglalkozott a Servet-ügy irataival Memoirs of Litterature (Irodalmi emlékek) czímű, 1711-ben kiadott könyve II. kötetében. Ez franczia fordításban is megjelent („Bibliothéque angloise"). Azután H. Alhvoerden írta meg „História M. Servetia ez. munkáját 1727-ben. A XVIII. század közepén a század neves történetírója: L. Mosheim két munkában is foglalkozott a Servet-üggyel: Anderweitiger Versuch einer vollstandigen unparlheyischen Ketzergeschichte (1748) és Neue Nachrichten von dem beriihmten Spanischen Arzte M. Serveto (1750) czímen. Mosheim eme második munkáját megelőzőleg 1749-ben egy franczia abbé: d'Artigny a Servet ellen, a genfi pört megelőzőleg már a francziaországi Vienne-ben folytatott bűnvádi pör iratait tette közzé Nouveaux Mémoires d'histoire, de critique et de litterature (Újabb történeti, kritikai és irodalmi emlékek)-ben.* A Servet-ügy tisztázása terén két svájczi történész: a berni F. Trechsel és a genfi A. Rilliet szerezte a legnagyobb érdemeket. A mult század derekán nagy fáradsággal fölkutatták a genfi, zürichi levéltárakat, a régi levelezéseket. Trechsel kutatásainak eredményét a Socin Faust előtti prot. szentháromságtagadókról (Die protestantischen Antitrinitarier vor Faustus Socin) írt művének első kötetében tette közzé Michael Servet und seine Vorgünger czímen. 1839-ben Rilliet, ki a svájczi szövetséges kantonok történetének megírásával is örök nevet biztosított magának, a „Genfi történelmi és régészeti * Ugyanezeket az aktákat közölte — állítólag tőle függetlenül — Mosheim i-j a következő évben megjelent második munkájában (Neue Nachrichten ..,).
