Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

téren nem teljesen precziz is. A Jézus Krisztus személyisége, az örökkévalóság vonásait tekintve, mindenik új-szövetségi iratban egyforma. A János evangólioma a legigazibb történeti alapon áll. A Jézus halálának felfogásában egyezik Krisztus és Pál apostol. A páli levelek a Jézus tanításában potenczialiter adott váltsághalál és feltámadás igazságát realiter kifejtik. E tételek ellen támad gúnnyal Marton. Az első tételből kihagyja a döntő megszorítást: az örökkévalóság vonásait tekintve. A másodikat úgy formulázza, hogy a negyedik evangélium a legigazibb történeti evangélium, holott szerintünk csak a vallásböli seleti és apologetikus irányú evangélium történeti alapjainak az igazsága a tétel magva. A Pálféle keresztyénség krisztusi jellegét, az evangéliummal lényegben való megegyezését szintén csak gúnyosan említi Marton. Mészáros idevágó kijelentését még azzal kívánjuk megtoldani, hogy a Pál keresztyénsége jellegzetes egyéni színezetű, zsidós gondolatmenetü, csupán a czentruma igazi evangéliomi. Ezeknél a legnehezebb pontoknál (a trinitas, váltságtan stb.) mi is érezzük Mészárosnálaz orthodox, illetőleg ó-protestáns tradiczió egy-egy maradványát és a rendszer teljessége és igazsága érdekében örültünk volna ezek elmaradásának. Nem tartjuk helyesnek, hogy folyton az Űr nevén emlegeti Jézust. így csak provokálja a Marton és irányuk elfogult gúnyos kritikáját, hogy az „Uram, Uram-theologia" katonája. Ki kell jelentenünk, hogy ahhoz az ú. n. pietista iskolához való tartozás még mindig hasznosabb az üdvéletre nézve, mint a modern liberális irány desztillált keresztyénségéhez való ragaszkodás. A kiket úgy csúfolnak, azok sem mind pietisták. Mészáros János sem az De ebből és az orthodox irányból is egy-két maradvány található theologiájában és igehirdetésében is. Azonban ezért nincs oka és joga Marton Jánosnak szenvedélyesen, ellenszenves gúnnyal és türelmetlenséggel támadni ellene. A liberalizmus lényegével ellenkezik ez a türelmetlenség. A maguk számára követelik a türelmet. A keresztyénségről és Krisztusról való sokszor nagyon negatív felfogásukban szabadságot és türelmet követelnek. A negativ jellegű történetkritikával és a pietista, orthodox, pozitív, sőt a modern pozitív iránnyal szemben is türelmetlenek. A pogány költő is ismerte a viszonosság törvényét. Krisztus meg isteni magaslatra emelte az igazságos szeretet törvényét. Figyelmeztetjük Martont, ne vétsen máskor ily súlyosan a liberalizmus és a keresztyén szellem ellen, az ellen a kritikában is érvényes keresztyén elv ellen: Az igazságot kövesd szeretetben! (Ef. 4,15.) Veress Jenő. (Folyt, köv.) BELFÖLD Egy nevezetes ítélet. Ismerjük a r. kath. egyháznak a polgári házasságkötésről való felfogását, valamint azt a törekvését is, a mely az állami anyakönyvi bejegyzés aláírásának megtagadása által a törvény tekintélyének lerontására irányul. Legutóbb a kultuszminisztérium osztálytanácsosának : báró Barkóczy Sándornak aláirás-megtagadása keltett méltó feltűnést és megbotránkozást. A dolog azonban, eltussoltatott, azzal az elmélettel, hogy a házassági anyakönyv aláírása a törvény által nem tétetett kötelezővé. Ez az engedmény tényleg a klerikálizmus vívmánya volt a törvény megalkotásakor. Ebből az engedményből azonban a r. kath. papság fanatikusabb eleme azt magyarázta ki, hogy neki joga van híveit arra is kioktatni, hogy a házásságkötési jegyzőkönyv aláírását, akár mint házasfelek, akár mint tanúk, nemcsak megtagadhatják, hanem egyházfegyelmi vétség terhe alatt egyenesen kötelesek megtagadni. ^ (i v Ezek közül a fanatikus, az országos törvény tekintélyét kisebbíteni törekvő plébánusok közül egynek: Koczurek Rudolf, pozsony-szentistváni plébánusnak az ügyében hozott a magyar királyi Kúria legközelebb egy nevezetes ítéletet. Koczureket a pozsonyi kir. törvényszék és a pozsonyi kir. tábla felmentette'a törvény ellen való izgatás vádja alól és a klerikális körök nagy örömben valának, hogy az ő felfogásuk és eljárásuk a királyi bíróságok ítéletei által is kifogástalannak, illetve nem biintethetőnek minősíttetik. Ez az öröm azonban korai volt. A m. kir. Kúria, mint legfőbb igazságszolgáltatási fórum, Koczurek plébános urat elítélte, s ezzel az ítélettel törvény ellen való izgatásnak minősítette a feleknek a házassági jegyzőkönyv aláírásának megtagadására való felbíztatását. A klerikális körök véleményeinek ismertetéséről lapunk vezetőhelyén szólunk ; itt az ítéletet közöljük, a mely így hangzik: 6218/B. 908. 0 felsége a király nevében! A m. kir. Kúria izgatás vétsége miatt vádolt Koczurek Rezső ellen a pozsonyi kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1907. évi október 28-án 10425. szám alatt, a pozsonyi kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyész felebbezésére 1908. évi február 20-án 323. szám alatt elintézett bűnvádi pert a kir. főügyésznek semmiségi panasza folytán, 1908. szeptember 17-én tartott nyilvános tárgyaláson, melyben dr. Bernáth Géza másodelnök elnöklete alatt Válkai Bertalan, Mezey János, dr. Tarnai János, Deák Péter, Ribossy Kálmán és Valkó Pál ítélőbirák vettek részt, a vád képviseletében dr. Baumgarten Izidor koronaügyészhelyettes járt el. a jegyzőkönyvet pedig dr. Ráth István tanácsjegyző vezette, a