Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal . ... Fél oldal Negyed oldal Nyolczad oldal . 40 kor. . 20 kor. 10 kor. 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Az állam tekintélye — és a klerikalizmus. H. I. - - Könyvismertetés : A keresztyénség lényege Veress Jenő. — Belföld: Egy nevezetes ítélet. — Misszióügy: Társadalmi tevékenység az egyházban. Böszörményi Jenő. — Külföld: Németországi egyházi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Nekrolog : Dr. Kiss Áron. Dr. Gyutay Ágost. — Irodalom : — Egyház. — Iskola. — —' Különfélék. — Hirdetések. Az állam tekintélye — és a klerikalizmus. Lapunk más helyén közöljük a m. kir. kúriának Koczurek Rezső, pozsonyszentistváni római kath. plébános ügyében hozott döntő ítéletét. Magának a nevezetes ítéletnek a közlésével azonban az inkriminált ügy felett nem térhetünk napirendre; annyival kevésbbé, mivel a kúriai ítélet nyomában oly jelenségeket látunk támadni a klerikális körökben, a melyek, míg egyfelől világosan jellemzik a klerikalizmusnak a reá nézve kedvezőtlen törvények iránt tanúsított magatartását, másfelől arra figyelmeztetnek minden igaz honpolgárt, hogy az immár veszedelmessé váló irányzat ellenszervezkedve álljon sorompóba, s mind a társadalmi élet terén, mind a törvényhozásban annak visszaszórt'tasara munkálkodjék. A magyar királyi Kúria úgy állott eddigelé minden honpolgár előtt, mint az állami törvények legfőbb őre és az igazságszolgáltatásnak, minden részrehajlástól, befolyásolástól ment legfelsőbb fóruma, a melynek ítélete előtt tisztelettel hajolt meg mindenki. A Koczurek-ügyben meghozott döntő ítélet óta azonban oly hangon beszél a Kariáról a klerikális sajtó, a mely mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a legfelsőbb bíróság iránt való tiszteletet emelje. A törvényeknek, mint az állami élet alapjainak tekintélyét nem törekedett lerontani e hazában egy jó hazafi sem. .8 ha valaki valamely törvényt megváltoztatandónak ítélt is, s ha ez irányban küzdött is, azt mindenkor elismerte, hogy a törvény, addig, a míg fennáll: kötelező erejű és annak engedelmeskedni honpolgári kötelesség. Csak a legújabb időkben látunk e tekintetben sajnálatos változást és pedig — különösen hangsúlyozzuk! — a két, egymással egyéb tekintetben homlokegyenest ellentétben álló szélsőség: a vörös és a fekete internaczionalizmus, a szoczialdemokráozia és a klerikalizmus részéről. A vörös internaczionalizmus magatartásán nem csodálkozunk, hiszen jelszava a mai burzsoázi állami és társadalmi rendszer felforgatása. Annál csodálatosabbnak látszik azonban a klerikalizmus magatartása, azé a klerikalizmusé, a mely oly csökönyösen ragaszkodik a tekintély elvéhez és oly harsányan hirdeti az egyházi szabványok előtt való feltétlen meghódolás kötelességét. Ez a csodálatos dolog azonban csak a felületes szemlélő előtt látszik csodálatosnak. A ki ismeri a klerikalizmus lényegét, szellemét, annak internaczionalizinusát, az nem csodálkozik azon, ha a kiérik alizmust az őt korlátozó állami törvények ellen harczolni és azok tekintélyének lealacsonyítására munkálkodni látja. A fekete internaczionale, a mely a maga képére kívánná átalakítani a modern világot, éppen úgy lényegének megfelelve harczol minden ellen, a mi őt korlátozni próbálja, mint az a vörös internaczionale, a mely romba kívánna dönteni minden meglevőt, csak hogy a romok felett ő érvényesíthesse utópisztikus elveit. Jó lesz ezt, a két internaczionale közt levő lényegi rokonságot megjegyezniök mindazoknak, a kik a szoczializmus rémével szemben, a magát nagy hangon ajánlgató és egyetlen konzerváló faktornak hirdető pápizmust volnának hajlandók remediumnak elfogadni és e hazában diadalra juttatni! S hogy ez, a mit itt állítottunk a klerikalizmus felől, nem agyrém, hanem szomorú valóság, annak illusztrálására idézzük a Kúria ítélete nyomán felhangzott klerikális véleményeknek egynehány, igen jellemző és bizonyító passzusát. Az Alkotmány f. hó 5-iki száma szerint a Ivuria ítélete „teljesen téves s erőszakos törvénymagyarázaton alapuló", s Koczurek elítélése „az idevágó törvények egyoldalú, hiányos értelmezése