Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-08 / 45. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Tömörüljünk! Dolgozzunk! H. I. — Tárcza: A mi napunk. — Könyvismertetés: A keresztyénség lényege • Veress Jenő. — Belföld: Felhívás az Országos Vallásegyenlőségi Szövetségbe belépésre. Felhívás a Kálvin-Szövetség érdekében. A dunamelléki reform, egyházkerület közgyűlése. — Misszióügy: Társadalmi tevékenység az egyházban. Böszörményi Jenő. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat: — Különfélék. — Hirdetések. Tömörüljünk! Dolgozzunk! Két felhívást vesznek olvasóink e heti számunkban. Az egyik az Országos Vallásegyenlőségi-, a másik a Kálvin-Szövetségé. Tömörülésre s a tömörülés erejével való hathatós munkálkodásra hívja fel, az egyik a magyar kálvinista egyház tagjait, a másik hazánknak összes, liberálisan gondolkozó elemeit s ezek között legelső sorban a magyar protestáns egyházak vezetőit és híveit. Ez a két felhívás megérdemli, hogy velük lapunk élén is foglalkozzunk. Megérdemli, mert mind a kettő oly czélok szolgálatára hív fel, a melyek úgy a magyar protestantizmus, mint hazánk jelenét és jövőjét a legközvetlenebbül érdeklik. Mind magyar protestáns egyházunk, mind magyar hazánk helyzete azt mutatja, hogy súlyos, komoly viszonyok közé kerültünk. Állami, társadalmi, tudományos és egyházi életünk heves forrongásban van, s az előttünk és körülöl :

nk folyó kavarodásban a destruktív elemek viszik vezető szerepet. Az állam, a társadalom és az egyházak alapjai szinte meginognak a kavarodás hullámcsapásaitól, s azok, a kiknek van félteni valójuk, aggódva tekintenek a jövő elé, keresve, várva szabadulást és szabadítót. Mint az ó-világ nagy átalakulásaiban, úgy ma is csak egy erő lehet az, a mely a háborgó tengert lecsillapíthatja és a romok helyén új, szebb életet, rendezettebb, boldogabb társadalmat és szilárdabb alapokra fektetett államokat és egyházakat teremthet, s ez Istennek ereje: az evangéliom. Ennek megismerésében azonban mi, magyar protestánsok, sajnosan késedelmeskedünk. Keresünk szabadulást itt is, ott is ; csak az evangéliomot nem visszük bele a küzdelembe azzal a teljességgel és erővel, a mint kellene. S ha ennek okát keressük, abban találhatjuk meg, hogy önmagunkban fogyatkozott meg az evangéliom ereje. A békesség csendes tespedése beiszapolta annak elevenen buzgó forrásait, s a régi tevékenység helyébe a mozdulatlanság és bátortalanság, s a régi hithűség és buzgóság helyébe a közönyösség és az áldozatoktól való vonakodás lépett. A legújabb idők nagy átalakulásai és mozgalmai támasztottak ugyan közöttünk is némi ébredezést és tevékenységet; de általában mégis csak azt mondhatjuk az egész magyar protestantizmusra, hogy nagyon nehezen találja meg helyét a megváltozott viszonyok között és nagyon nehezen ismeri fel megoldandó feladatait. Az a két felhívás, a mely lapunk jelen számában olvasható, azt a reménységet kelti bennünk, hogy azok, a kik komoly megfontolás alá vetették helyzetünket, végre felismerték nemcsak annak súlyos és orvoslandó voltát, hanem a teendőket és annak eszközeit is. Mindkettő sürgeti a tömörülést, az erők egyesítését és az egyesített és az evangéliom által áthatott erőknek az egyházi és a társadalmi élet terén akczióba vitelét. S valóban erre van égetően szükségünk, mind egyházunk belső megerősítése, mind jogainak külső biztosítása, mind a nagy állami, társadalmi és felekezeti problémák szerencsés megoldása szempontjából. A Kálvin-Szövetség, a mint program inja és megkezdett munkái mutatják, erősíteni kívánja a kálvinista vallásos öntudatot, ápolni a tiszta kálvini erkölcsiséget és az evangéliom szellemével és erejével aktiv tényezőként kíván befolyni a szocziális kérdések megoldásába. A Vallásegyenlőségi Szövetség egyetemesebb, kulturális, egyház- és szocziálpolitikai feladatokat kíván megoldani, s főként a törvényben kimondott felekezeti tökéletes jogegyenlőség és viszonosság valóra váltásával