Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
KÖNYVISMERTETÉS. Vasárnapi és ünnepi imádságok. Irta: Csiky Lajos debreczeni ref. theol. akad. tanár. Ára kötve 7 korona. Debreczen, 1907. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala. Csiky Lajos neve, ha csak imádságos könyveit tekintjük is, eléggé ismert a magyar prot. egyházi irodalomban. Két éve ismertettem gyermekek számára készült imádságos könyvét, tavaly köznapi imáit templomi használatra, s most előttem áll vasárnapi és ünnepi imádságos könyve, 873 oldalt tartalmazó terjedelemben. A kötet sok évi munkálkodásnak eredménye, mint azt szerző az előszóban ki is fejezi. „Itt, Debreczenben — mondja Csiky — mint fogliázi lelkész, mikor csak itthon vagyok, kivétel nélkül minden vasárnap és ünnepnapon hirdetem Istennek igéjét, tehát imádkozom is ; ha vidékre megyek, a lelkész uraktól el szoktam kathedráikat kérni, hogy én tarthassam meg az istentiszteletet; így eltlehet gondolni, hogy csaknem negyedfél évtized alatt jól felszaporodhatott fentjelzett alkalmakra való imádságaim száma. Ezeket szedtem most össze, simítgattam meg, és sok újjal pótolva, íme kiadom e terjedelmes kötetben. Kevés hozzájok a mondanivalóm. Mindenik előimádság mellé odatettem az annak megfelelő utóimádságot is, a mivel könyvem könnyebb kezelhetőségét mozdítottam elő. Tekintettel voltam arra, hogy hazánk némely vidékein még mindig három napon át tartják főünnepeinket; hogy egyes helyeken advent első vasárnapján is kiosztják az úrvacsorát: tehát e tekinteteknek megfelelő imádságokat is közlök. A kinek nincs reájok szüksége, az egyszerűen mellőzi azokat. Tudom, hogy imádságaimban egyesek kifogásolják azok rövidségét. Én jobban szeretem az inkább rövid, mint az inkább hosszú imádságokat, s jól tudom, hogy ebben az igen nagy többség egyetért velem. Különösen ott rövidek imádságaim, hol azok egy különben is hosszú liturgiának, például az úrvacsoraosztásnak társai, s ott például délutánonként, hol egy rövid felfohászkodás jobban esik minden léleknek, mint a sokszor erő és igazság nélkül való hosszadalmas esdeklés. Ezzel a kötettel az általam megírni akart imádságos könyvnek sorozatát különben már körülbelül le is zárhatom." A kötet a következő imádságokat tartalmazza: I. Közönséges vasárnapi imádságok: a) reggeliek, egyházi beszéd előtti és utáni 20—20 imádság; b) délutániak, egyházi beszéd előtti és utáni 12—12; II. Évszaki vasárnapi imádságok: a) téliek 4- 4; tavasziak: 4—4; nyáriak : 4—4; ősziek : 4—4. III. Ünnepi imádságok : adventiek, mind a négy vasárnapra 1—1, egyházi beszéd előtt és után mondandó imádságok; karácsonyiak, három ünnepnapra 2—2 ; újéviek 2—2 ; virágvasárnapiak 2—2 ; nagypéntekiek 2—2 ; húsvétiek három ünnepnapra 2—2 ; áldozócsütörtökiek 2—2; pünkösdiek három napra 2—2. IV. Ünnep alkalmi imádságok: újév első vasárnapján 1—1; farsangi vasárnapokra 4—4; bűnbánati vasárnapokra 4—4; úrvacsoraosztó ünnepnapokra a böjti, újkenyéri, újbori és adventi alkalomra 1—1; az úrvacsoraosztás délutánjára 6—6; ó év utolsó vasárnapjára 1 — 1; reformáczió vasárnapjára 1—1; templomszeníelésre 1—1; lelkész beköszönése alkalmára 1—1; lelkész kibúcsúzása alkalmára 1—1. V. Betegekért és pedig különböző korú betegekért 6 imádság. íme a terjedelmes kötet tartalma több 200 imádságnál. Ennyi imádságot összeírni, különösen, ha hozzávesszük, mint a hogy hozzá kell vennünk a már előbb megjelent köteteket is, bizony rendkívüli nagy munka. Szinte kérdezhetné az ember: egyazon szívből, egyazon forrásból hogyan fakadhat fel annyiféle alkalomra s annyiféle tartalmú imádság? E kérdésre szerző az előszóban már megadta a feleletet, a mikor imádságainak keletkezésére vonatkozólag elmondja, hogy mint fogházi lelkész minden vasárnapon és ünnepnapon tart istentiszteleteket. Szép és még inkább dicsérendő szerző azon bámulatos szorgalma és jó szokása, hogy minden alkalomra leírja az imádságokat. Való, a mit szerző az előszóban mond, hogy akart írni imádsagokat, imádságos könyveket, irt sok, nagyon sok imádságot, melyeket könyvek alakjában ki is adott. Én négy imádságos könyvét ismerem. „A hit, remény és szeretef-en kiviil az ifjúság számára írt könyvét, továbbá: templomi használatra szánt köznapi imádságait és az előttem levő kötetet. Egyiket sent ócsároltam, s e kötet értékét is elismerem; de hasonlítsa csak össze szerző, vagy bárki más a gyors egymásutánban megjelent imádságos könyveket a „Hit, remény és szeretet"-ben levő imádságokkal, s észreveszik, hogy a leggazdagabb forrás is kiapad, vagy legalább is: nem ad mindig egyformán tiszta vizet, s hogy a folyton égfelé törekedni akaró lélek szárnyalása is meggyengül, s ha van is akarata, de nem bir a magasságba mindenkor felemelkedni. E kötetben is találtam szép imádságokat, — nekem legjobban tetszenek az évszakiak, — de a legtöbbön észrevehető az erőltetettség, a mely a sokszor egymástól elütő gondolatok összehalmozásában tűnik ki. Például: „Reád tekintenek szemeink, s hitünk karjaival tégedet ölelünk, Isten, jó Atyánk, ki az egek egeiben lakozol. Nem kell tégedet keresnünk, mert te mindenekben megmutatod magadat, s ha dicséretedre akarjuk nyitni meg ajkainkat, nem kell szavakat keresnünk, mert rólad, mi Urunk, a némaság is beszél, és a te irgalmasságod szava felhangzik a bánat éjszakáinak pusztaságaiban is." (10—11. lap.) „Ott vagy te, jó Atyánk, a teremtett világ minden alkotásaiban, s dicséretedet zengi az ég és a föld minden serege, és mégis ide, a szent templom falai közé vágyakozik különösen a mi lelkünk, hol úgy érezzük, legközelebb vagy mihozzánk, honnan a mi szavunk legkönnyebben eljut trónod zsámolyához, s hova a te Lelked édes szerelmével oly hamar leszállasz, vigasztalni minket, és bátorítani életküzdelmeink nehéz útjaira." (24 lap.) A könyv különben használatra alkalmas. Keresztesi Samu,.