Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-11 / 41. szám

nálta fel a vallásos tényezőket, még pedig az állam segítségével. A vallást, hazát és társadalmi erényeket megtámadó, romboló szocziálizmust szakegyletek és különféle iratok segítségével kellő határok közé szorították és a keresztyén erkölcsnek érvényt szereztek a szoeziális mozgalmakban. Még a franezia protestánsok — az egykor üldözött hugenották utódai is — nagy eredménnyel dolgoztak és az evangelizáczió utján csökkentették a szoeziális mozgalmak veszedelmét. Amerikában pedig Gold lelkész mutatott fel figyelemre méltó eredményeket. Mindezek meggyőző módon mutatták ki, hogy az egyháznak hatalmába kell ejtenie a társadalmakat, melyek leléptek a keresztyénség alapjáról. Szószéken és irodalomban hirdették, hogy a keresztyén erényeket érvényre kell emelni a szoeziális élet minden körében, hogy azok irányítsák az összes társadalmi mozgalmakat. A jó eredmény nem is maradhatott el. A szeszkereskedésnek gátat vetettek ; a szeszesitalokat kiűzték a kaszárnyák kantinjaiból és a parlamentek buffetjeiből. A cselédeknek vasárnapi pihenőket, olvasó- és játszótermeket adtak. S meggyőzték a világot arról, hogy komoly akarattal és önfeláldozó tevékenységgel a társadalmi bűnöket meg lehet szüntetni. Csak az kell hozzá, hogy a Megváltó példája szerint meglássuk a koldust, a vakot, a bénát, a tehetetlent, a hajléktalant, a munkanélkülit, az éheset és rongyosat — és aztán siessen a keresztyén társadalom, emberszeretettel és könyörülettel azokon segíteni. Kérdezzük meg önmagunktól: Vájjon a magyarhoni protestantizmus, mint Krisztus egyháza, megtette-e emberbaráti kötelességét? Vájjon testületileg útjába állott-e az önzésnek, a vak fanatizmusnak, az embertelen üldözésnek, az egyenlőséget és viszonosságot lábbal taposó hatalmasoknak, az erkölcstelenséget terjesztő és emberi méltóságot sértő kufároknak? Feleljen erre mindenikünk önmagának. Azután pedig, egy kis önbírálat után, határozzuk el, hogy ezentúl cselekvőleg belenyúlunk a társadalmi élet forgatagába ós a néptömegek javára reformáljuk saját egyházunkat, hogy ez mint erkölcsi testület, képes legyen eredményesen szembeszállani minden keresztyénellenes bűnökkel. Tudom, hogy a tömegekre való hatás gyakorlása nagy feladat; különösen nálunk, a hol külső fény és pompa ismeretlen, a hol a tömeges körmenetek és látványos felvonulások hatásával felérő eszközökkel nem rendelkezünk és a hol a csekély fizetéssel bíró, nagy gondokkal küzdő lelkészi kar sokszor a családfentartás és gyermeknevelés költségeit sem képes előteremteni. A szent lelkesedésnek igen magas foka kell ahhoz, hogy valaki az evoluezió törvényeivel, a néptömegek lelkével és irányításával foglalkozzék. De nem lehetetlen. Valódi apostoli hivatás érzete kell hozzá és az igazságnak, a felebaráti szeretetnek azon varázsereje, mely meggyőzi a világot. Fel tehát uraim, a nagy munkára! Küzdjünk lelkesen, egymást támogatva, mindannyian ; világiak és egyháziak, szegények és gazdagok, nők és férfiak, legjobb tehetségünk szerint. A jó siker el nem maradhat. Bízzunk a jobb jövőben: imádkozzunk és dolgozzunk! Zsilinszky Mihály, a M. P. I. T. v. elnöke. TÁRCZA. A jövő Krisztusé, Felolvasta a szerző a M. P. I. T. díszgyttlésón. Csak egy vallás van a világon, S ez a krisztusi szeretet. Minden más: emberi találmány, Önérdek szülte hamis bálvány, Vagy délibáb és képzelet! Az Isten látja a jövendőt, De benne bízván én tudom: Hogy csak győz itt minden önzésen. Farizeus mesterkedésen Az én szerelmes Krisztusom! A denevérek röpködése Az éjszakát nem nyújtja meg. Ne féljetek semmi sötéttől ; A nap ha lehajlik is az égről: Új, diadalmas útra megy! Akármilyen sötét szakad ránk: Hajnali víg dalt zengjetek! A gyűlölség múló, vak álom! — Csak egy vallás van a világon, S ez a krisztusi szeretet !! Szabolcska Mihály. KÖNYVISMERTETÉS. Héber nyelvtan kezdők számára. Irta : Iíornyánszky Aladár theol. tanár Pozsonyban. I. kötet: Alaktan. Budapest, 1908. Hornyánszky Viktor kiadása 8°, 339 oldal. Ára 4 korona. Ritkán nyílik alkalmunk arra, hogy ily tárgyú és ily értékű munkát ismertessünk. Mindkét szempontból, úgy tárgyánál, mint értékénél fogva, viszonylag szegény magyar theológiai irodalmunkban valósággal eseményszámba megy. Mert ha a szerző munkáját, mint az általa megindított Keleti Könyvtár első sorozatának első részét bocsátotta közre: ez a kötet mégis elsősorban minket, lelkészeket és theológusokat érdekel. Volt ugyan idő és talán most sem mult el egészen, a mikor az ó-szövetségi nyelv stúdiumát azok hanyagolták el legjobban, a kik abból még az igehirdetés szempontjából is sokat nyerhettek volna. De úgy tetszik, kezdjük már mindjobban belátni, hogy a mint minket