Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-04 / 40. szám

Az Orsz. Vallásegyenlőségi Szövetség megalakulása. Eredetileg „protestáns szövetség"-nek volt tervezve. Az előkészületek alatt „evangéliomi szövetség" nevet nyert, a megalakulásnál pedig még általánosabb és összefoglalóbb czímmel: „Orsz. Vallásegyenlőségi Szövetség" látta el önmagát. Javára fog-e válni a czímváltoztatás ? Eléri-e vele, a mit czélzott, hogy: zászlaja alá gyűjthesse Magyarországnak mindama liberális elemeit, a kik „a felvilágosodás terjesztése, a nemzet és a nép anyagi, szellemi, erkölcsi jólétének emelése, a józan vallásosság ápolása érdekében, az orsz. törvényekben kimondott és biztosított teljes lelkiismereti szabadság és a vallásfelekezetek közötti tökéletes jogegyenlőség és viszonosság magasztos elvei alapján s azok megvalósítása végett, hasonló gondolkodású honfitársaikkal közremunkálni hajlandók" ? — majd az idő mutatja meg. Maga a név, Antal Gábor püspök szavai szerint, olyan, mint a pénz. Csak akkor van valódi értéke, ha belső tartalma megfelel annak az összegnek, a mely mint érték, reá van nyomatva. Az OVESz. is valóban csak akkor fog hatalmas, számottevő tényezővé válni, ha belső tartalmában, a haza liberális elemeinek öntudatra ébresztésében és aktiv, egyöntetű munkára indításában képes lesz magát annak bizonyítani, a minek készült s a mivé levését várjuk mindazok, a kik bölcsőjénél állottunk! Ne azt nézzük tehát, hogy mi nevet vett fel, hanem azt, hogy mit akar és segítsük annak megvalósítására! A megalakulás lefolyásáról a következőkben számolunk be. Az alakuló gvűlés f. hó 30-án Budapesten, a vármegyeház dísztermében folyt le, gróf Degenfeld József tiszántúli ref. főgondnok elnöklete alatt. A dísztermet egészen megtöltötték a megjelent érdeklődők; a karzatokat pedig a díszes hölgyközönség és az ifjúság foglalta el Közönség volt szépen. Ebben a közönségben azonban csak elenyésző csekély számmal volt képviselve a világi elem. Pedig az ORLE., a mely megindítója vala a 0 VESsz. eszméjének; annak felvetésével és valóraváltásával éppen arra törekedett, hogy a saját specziális körében megmaradva, egy olyan szélesebb körű szervezetet segítsen létrehozni, a melyben együttműködhessék azzal a világi elemmel, a mely az ORLE -be fel nem vétetése miatt mellőzöttnek érezte magát és a kálvinista klerikálizmus feltámadásának gyanúját kezdte hangoztatni. De ha a megalakulásnál csak csekély számban láttuk is jelen ezt a panaszkodó világi elemet, nem esünk kétségbe miatta, mert meg vagyunk győződve a felől, hogy ha az ORLE. legutóbbi kongresszusának az alapszabályok módosítására és annak megerősítésére vonatkozó határozatait megismerik, s ha az OVESz. érdekében megindítandó széleskörű akczió alapján megismerendik ez új szövetség czéljait, nagy jelentőségét ős halaszthatatlan szükséges voltát, akkor oda fognak állani annak zászlaja alá teljes számmal és hűséges küzdőtársai fognak lenni a szövetség lelkészi tagjainak! Az elnöki emelvényen, gr. Degenfeld József mellett foglaltak helyet: Antal Gábor, Baksay Sándor, Eröss Lajos ref., Scholtz Gusztáv evang. püspökök, Zsilinszky Mihály bányakerületi felügyelő, Kaczián János budapesti evang. esperes, Dókus Ernő, dr. Benedek Sándor, di-. Török Árpád világiak; s a közönség soraiban ott láttuk még György Endre volt minisztert, Dóczi Imrét, dr. Sárkány Lajost, Lészay Ferenczet, Falvay Antalt, br. Radvánszky Antalt, dr. Gergely Györgyöt stb. a világi elem sorából. A gyűlést gr. Degenfeld József nyitotta meg, szívesen üdvözölvén a megjelenteket. Reámutatott röviden azokra a veszedelmekre, a melyek a klerikálizmus merész előnyomulásával hazánkban a felekezeti és társadalmi békességet, a liberálizmust és a liberális törvényalkotást fenyegetik. Egyes szimptomáira ennek a klerikális veszedelemnek nem kiván most kiterjeszkedni; rámutatott azokra legközelebb úgy Zsilinszky Mihály, mint gr. Tisza István. Csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy ezzel a veszedelmes irányzattal szemben szervezkedni kell és pedig haladéktalanul, hogy a haza liberális elemeinek egyesítésével és védelmi, eszméitető munkájával útját állliassuk a klerikálizmus diadalra jutásának. Az a szövetség, a melynek megalakítása végett ma összejöttünk, éppen ezt a szervezkedést kívánja munkálni. Ajánlja tehát a szövetség megalakítását és bemutatja s tárgyalás alá bocsátja annak, a szűkebbkörű előkészítőbizottság által kidolgozott alapszabály-tervezetét. Az a lelkes éljenzés, a mely Zsilinszky Mihály és gr. Tisza István beszédeinek említésekor felhangzott és az elnöki megnyitóbeszédet kísérte, örvendetes bizonysága volt annak, hogy a megjelentek lelkében a legélénkebben élt az óhajtás az ország összes liberális elemeinek összegyűjtését czélzó szövetség megalakítása iránt. Az elnök a jegyzőkönyv vezetésére Nagy Károly kolozsvári ref. theol. tanárt kérvén fel. megkezdődött a tanácskozás. Jól eső és a legszebb reménységre jogosító mozzanata volt ennek az, hogy egymásután emelkedtek szólásra a tekintélyes korporácziók képviselői, hogy a szövetséghez való csatlakozásukat bejelentsék. Legelső volt közöttük dr. Baltazár Dezső, az ÓRLE. elnöke, a ki majdnem 1600 református lelkésznek személyszerint és egyesületileg való csatlakozását és odaadó támogatásának igéretét jelentette be. Az ORLE., mint mondá, megalakulásában és czélzott működésében sajnálatos félreértésre talált, úgy a világi elem, mint a hivatalos egyház körében. E felett azonban nem kiván rekriminálni. A megalakítandó szövetség bölcsőjénél ne keressük a félreértések jogos vagy jogtalan voltát, hanem feledve a történteket, őszinte érzéssel nyujtsunk egymásnak bajtársi jobbot, hogy a kitűzött czélokat elérhessük. Az ORLE. után Nagy Károly az erdélyi reform, egyházkerületi értekezletnek, Antal Gábor püspök a