Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-26 / 30. szám
ós e félékben lehet a lelkész vezető a példaadással. Ez a második feladat. Tudok közeli vidéken falut, hol a lelkész okszerű szőlőkulturája a népnél előbb gúnyos mosolyra, majd csodálkozásra, végül követésre talált. A lelkész buzgó fáradozása, odaadó munkája, tanácsa, vezetése két évtized alatt megmentette a gyülekezetet az eladósodástól. Fürdővidékeken a nyári gyümölcstermelés, városokhoz közel a baromfitenyésztés, méhészet stb. által lehet erősíteni a nép anyagi erejét. Hogy ilynemű szocziális tevékenységre nevelés ne lehetne a lelkész feladata, — kereken tagadom. Hanem mindezen tevékenységre a fiatal papi nemzedéknek már a theologián meg kellene adni a kedvet. Annak is van módja I Itt ismét Darányi főgondnok urat illeti a dicséret, ki ezt évekkel előbb látta és módot adott a theologus ifjúságnak pl. az állami kertészeti iskolában szakszerű tanulmányokra, majd a borászati, szőlőmívelési ismeretek elsajátítására. Szomorúan hallom, hogy az ifjak ez igazán életbevágó kedvezményeket nem ragadják meg! Lustaság-e, munkatorlódás-e, indolenczia-e — nem tudom. — De ha a szocziális tevékenységre súlyt óhajtunk fektetni, akkor az ifjúság ily tekintetben való képzését a tanári kar maga is fogja kissé szigorúbban! Minden szocziális munkatér góczpontja Budapest. Elméleti oktatásban részesülhet az ifjú sereg, — már kinek mihez húz a szíve — s ha kilép az életbe, már tájékozhatja magát szocziális teendői felől. Hogy pedig az ilynemű képezés még eredményre vezetőbb lehessen, mint melléktanulmányt, az indexbe is be kellene íratni ellenőrzésül. Mi, a régebbi világ emberei, bizony csak annyit tudunk, a menyire az élet és a kényszerűség vitt. Népünk vezetésére s munkásságának specziális irányba terelésére szakszerű ismereteink hiánya miatt vállalkozni nem merünk. No de ez nem azt teszi, hogy egyáltalában nem is fogunk tenni. Bizony teszünk, de egy kissé körültekintő és meggondolt módon, mert főgondnok úr idézett beszéde is, de a bensőnkben élő óhajtás is erősen sarkal : ki a térre, csak — előre! Balatoni István. KÜLFÖLD. Holland egyházi élet. A kicsiny Hollandiának nagy és forrongó egyházi életéről kívánok ez alkalommal szólani. Azzal előre is •tisztában vagyok, hogy a nagyszabású és igazán erőteljes életet élő holland protestantizmus életéről egy czikk keretében nem leszek képes megfelelő képet adni. A kínálkozó témák sokasága nagyon nehézzé teszi a választást. Éppen azért e legelső czikkem még inkább általánosságban igyekszik bepillantást nyújtani a holland egyházi életébe. Inkább csak prologusul szolgál később, időnként megjelenendő czikkeim tárgyaihoz. Szükségesnek tartom azonban már most megjegyezni, hogy a hollandiai kálvinizmus életének ismertetésénél a legtöbb szó természetesen arról a ref. egyházról fog esni, a mely Hollandiában a legnagyobb ós ez a „Nederlandsche Hervormde Kerk." (Holland Református Egyház). Ennek kebelébe tartozik Hollandia hat milliónyi lakosságának majdnem a fele : két és fél millió lélek. Bár Hollandiában 1796 óta teljes vallásszabadság és egyenlőség uralkodik s a felekezetek egyenlő védelemben és állami pénzbeli segélyezésben is részesülnek*), mégis nagyságánál, súlyánál, valamint különösen ama körülménynél fogva, hogy az uralkodó is ennek az egyháznak a tagja, a „Hervormde Kerk"-et bátran nevezhetjük hollandiai uralkodó egyházának. A többi kisebb református, valamint lutheránus és egyéb egyházakról ez alkalommal nem szólunk. Belékerülve a hollandiai egyházi és theologiai élet kellő közepébe, igen sok időbe kerül, míg e hatalmas munkás, forrongó élet zajában, — melyet bátran nevezhetünk harczi zajnak is, ha a különböző egyházi pártok egymás ellen viselt harczaira gondolunk — magunkat tájékozni tudjuk. Azt azonban mindjárt látjuk, hogy itt, ha a legellentétesebb utakon és módokon, a legkülönbözőbb elvek alapján állanak is az emberek, de dolgoznak, rendkívüli bámulatos erővel, lelkesedéssel s a mi valóban csodás eredményeket szül, hegyeket mozdít, mély, igazi élő hittel ós buzgósággal. A papság, bár a legkülönbözőbb pártok szerint csoportostul is, de úgy tudományos, mint a gyakorlati egyházi élet terén is igazán csodás erővel munkálkodik. Másrészt azonban az is igaz, hogy itt minden pap megtalálja a maga hallgatóságát Az, a mi nálunk oly rettentő, oly sok szép tehetséget tört már össze: a teljes közöny az egyházi és theologiai kérdések iránt, az itt úgyszólván ismeretlen. A holland nép lelke, egész szelleme át meg át van hatva a theologia szellemétől. Nincs az a theologiai kérdés, mely itt érdeklődést ne tudna támasztani. A „Kerk", az egyház és annak dolgai: ez a központja az emberek lelki világának Hollandiában. Az egyház benne él a társadalom lelkében s a társadalom az egyházéban. A mi a mi népünknek a politika és annak különböző kérdései: az a holland nép számára az egyház s a theologia problémái. S ha vizsgálom az okot, hogy mily eszközzel lehetett a holland népben egyfelől a mély erőteljes hitéletet, másfelől az ebből fakadó rendkívüli ragaszkodást az egyház dolgai iránt, önfeláldozó munkásságot annak érde?)E pénzbeli segítséget a Knyper által alapított „Gereformeerde Kerk" nem fogadta el: nem akar azokkal az egyházakkal tartani, „a kik az állami jászlakból esznek