Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

küldése iránt való kérelme, pártolólag felterjesztetik a konventi elnökséghez. A delrayi és a buÖáloi egyházak kölcsönkérvényei illetékes helyen kedvező elintézésre ajánltattak. Szabó Lászlónak a konventi kiküldöttség intézmé­nyére vonatkozó indítványa a szabályrendelet elfogadá­sával tárgytalanná válván, erre vonatkozólag az esperesi előterjesztés fogadtatott el. Ugyancsak Szabó László indítványára még egy utazó misszionáriusi állás felállí­tására a felettes hatóság felkéretni határoztatott. A tervbe vett amerikai magyar ref. árvaház ügyé­ben, esperes indítványára, a gyűlés megmaradt tavalyi határozata mellett. Kovács Béla lelkész előterjesztésére a közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a magyar reformátusok Iselinben is szervezkednek s templomot is építenék. Az egyházmegye[az iselin-iek erkölcsi támogatását megígérte. * * * E tudósítás kiegészítéséül megjegyezzük még, hogy időközben az egyházmegye ismét több gyülekezettel szaporodott. Nevezetesen: Wallingfordon új anyaegyház alakult, a melynek lelkészi állása most vár betöltésre; a kearsarge-i egyház Csépke István lelkésszel, a cleve­landi (westsidei) egyház Erdei Károly lelkésszel és a pittsburgi egyház Kalassay Sándor lelkésszel pedig már hivatalosan bejelentették csatlakozásukat, s az a néhány egyház is, a mely most még kívül áll a csatlakozás keretén, valószínűleg szintén csatlakozni fog, — mert mint Jolistownban június 15. és 16-iki gyűlésükön ki­mondták, „nem tűrhetik már tovább ama visszaéléseket, a melyeket a presbyteriánus egyház tanulói elkövetnek, hogy t. i. ideig-óráig bejárnak a szemináriumba anélkül, hogy valami positiv eredményt érnének el, ráerőszakol­ják magukat egyik-másik presbytery (egyházmegye) nyakára, magukat felszenteltetik lelkésszé, holott e tisz­tes állásra se bensőleg, se a követelményeket tekintve nem hivatottak". IKODALOM. Értesítés. Néhai Weber Samu késmárki evang. espereslelkész Christlicher Religionsunterricht, valamint Konfirmandenbüchlein czímű művei ezentúl Wiesner F. késmárki könyvkereskedésében kaphatók. A revidiált biblia. Hosszú, nehéz és részben egé­szen újra kezdett munka után végre elkészült s meg­jelent a Brit- és Külföldi Bibliaterjesztő Társaság kiadá­sában a Károli-féle revideált, teljes biblia. A revízió nem új fordítás adására, hanem csak a régi fogyatékosságainak megjavítására törekedett. A revideált bibliában különösen a régiben igen gyenge ó-testamentomi rész ment át jelentékeny átdolgozáson. A változtatásokat azonban nem a minden áron újítani akarás, hanem a réginek fogya­tékosságai és a szöveghűség követelték meg. Adja Isten, hogy a revideált biblia megtalálja útját házainkba és szíveinkbe I EGYHÁZ. A tiszántúli püspökválasztás. A tiszántúli ref. egyházkerület f. hó 7-én tartotta meg rendkívüli köz­gyűlését Debreczenben, hogy megtegye az intézkedése­ket a Kiss Áron elhunytával megüresedett püspöki szék betöltése iránt. A szavazatok beadási határideje augusz­tus hó 15-dikében állapíttatott meg. A napilapok híradása szerint, állítólag az a megállapodás jött létre a Dicsőfi-és Dávidházy-párt között, hogy szűkebbkörű szavazás esetén egyesülni 'fognak a szűkebbkörű választásban bennmaradt jelöltjük érdekében. Lelkész választások. A tiszatarjáni ref. gyülekezet Pósa Péter kiskövesdi lelkészt, — a ladmőczi ref. gyüle­kezet Veress Károly berkeszi helyettes lelkészt hívta meg lelkipásztorává. Lelkészkinevezés. Kenessey Béla erdélyi ref. püs­pök a szinyei missziói egyház lelkészévé Jakab Lajost, — az oláhfalvi missziói egyház lelkészévé pedig Jakab Györgyöt nevezte ki. A nógrádi evang. egyházmegye június 24—26. napjain gyűlésezett Balassagyarmaton Hrk János főespe­res és Beniczky Árpád felügyelő elnöklete alatt. A fel­ügyelő megnyitóbeszédében hangoztatta, hogy a magyar evang. egyházban a hithűsóg és a hazafiság mindig iker­testvérek voltak s éppen ezért nagyon sajnálatos, hogy újabban az egyházmegyében is felütötte fejét a pánszlá­vizmus hidrája. A belkörű ügyeken kivül több egyetemes jelentőségű kérdéssel is foglalkozott a gyűlés. A nyug­díjintézet revízióját illetőleg a közgyűlés azoknak az álláspontjához csatlakozott, a kik egyenlő nyugdíjösszeg megállapítását követelik. Ha azonban egyesek nagyobb nyugdíjat akarnak a maguk részére biztosítani, ám tegyék azt meg, de nem az egyházak és a közalapi vagy állam­segély terhére s azoknak igénybevételével, hanem saját, megfelelő befizetéseik alapján. Á nyugdíjigény ne tétessék függővé 5—10 szolgálati évtől, hanem kezdődjék a munkaképtelenség beálltával. Negyven évi hivütaloskodás vagy 70 éves életkor mellett mindenkinek joga legyen a nyugdíjra. A diakonissza ügyet s az esperesség területén egy diakonissza állomás szervezését a gyűlés melegen üdvö­zölte s keresni fogja a terv keresztülvitelére az anyagi for­rásokat, A zsinatot illetőleg az volt a gyűlés véleménye, hogy annak összehívását nem tartja sürgősnek és szüksé­gesnek. Ha azonban mégis összehivatnék, akkor első teen­dője legyen a paritásnak az egész egyházalkotmányon keresztülvitele és az egyetemes felügyelőség mellé az egyetemes püspökség szervezése; továbbá a lelkészi alap­fizetésnek 2400 koronában megállapítása és a 200 koronás ötödéves korpótlékok rendszeresítése, Szívesen üdvözölte a gyűlés az evangéliomi szövetség eszméjét és sürgette a lelkészválasztási szabályrendelet revízióját, s végül tilta­kozott a Ne temere dekretum ellen. A veszprémi evang. egyházmegye a mult hónap 23—24. napjain tartotta meg közgyűlését Veszprémben. Az elnöki széket Hofbauer Pál esperes és Bélák István felügyelő foglalták el. A felügyelői megnyitó beszéd találó színekkel festette hazánk egyházi és társadalmi közálla­potait és komoly szavakkal hívta fel a gyűlés figyelmét a klerikalizmus romboló tevékenységére és az az ellen való védekezés szükségességére. Az esperesség vallás­erkölcsi és tanügyi állapotait kedvezőknek felmutató espe­resi jelentést a gyűlés örvendetesen vette tudomásul. A gyámintézet elnöksége leköszönvén, arra Nagy Kál­mánt és dr. Lányi Sándort választották meg; a pénz­tárosi tisztet pedig Horváth Sándorra bízták. A nyugdíj­intézet kérdésében az volt a gyűlés véleménye, hogy a minimális nyugdíj 2400 korona legyen, .de a nyugdíj összege a fizetés nagysága szerint emelkedhessék. Szük­ségesnek jelentették ki a belmissziói munkák folytatását, de minden egyletezés ós paragrafusos munkaprogramul nélkül. Kívánatosnak jelentették azonban ki azt, hogy az egyházi hatóság dolgozzon ki egy utasítást, a mely-

Next

/
Thumbnails
Contents