Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

ben körvonalozza a lelkésznek, a tanítónak, a presbitériumnak a belmisszió terén való teendőit, Elhatározták, hogy mozgalmat indítanak aziránt, hogy az egyház eddigi, elég hosszú elnevezése helyett a rövidebb „evangélikus" név vétessék használatba. Teljesen magáévá tette a gyűlés a 48. XX. végrehajtását és a lelkészi fizetések rendezését, illetőleg az 0. R. L. E. álláspontját; majd pedig Mohácsi) Lajos indítványára szükségesnek jelentette ki egy olyan szövetség vagy liga létrehozását, a mely a terjedő klerikálizmussal szemben egy táborba gyűjthetné az ország összes liberális polgárait." Megütközve értesült a gyűlés arról, hogy a kultuszminiszter az államsegélyes elemi iskolákban egy olyan olvasókönyvet akar kötelezővé tenni, a mely a pápistaság szellemét leheli ós utasította a tanítókat annak ós a hasonló szellemű tankönyveknek feltétlen mellőzésére. A békési evang. egyházmegye f. hó 1-én tartotta meg közgyűlését Tótkomlóson, a pánszláv törekvései miatt egyházhatóságilag elítélt Hrdlicska Lajos lelkész és Sztik Gyula tanító fészkében. A gyűlésen az elnökség bejelentette az egyetemes törvényszéknek, a nevezettek ügyében hozott végleges ítéletét. A gyűlés pedig megragadta az alkalmat, hogy az ez ügy miatt a pánszlávok részéről erősen megtámadott egyházmegyei elnökséggel szemben teljes bizalmát fejezze ki. Feljegyzésre méltó, hogy a gyűlés után tartott közebéden Hrdlicska azt a kijelentést tette, hogy ezentúl mint jó hazafi fogja kötelességeit teljesíteni A kijelentés szép; de majd a jövő mutatja meg, hogy mennyit ér s mennyiben válik valóra! A pesti ref. egyházmegye közgyűléséhez. Lapunk más helyén bő tudósítást adunk a pesti ref. egyházmegyének f. hó 7-én megtartott értekezletéről. Itt azonban külön meg kell emlékeznünk az értekezlet egy mozzanatáról, a mely tudósításunkban érdemileg érintve van ugyan, de a mely igen furcsán került bele a napilapokba. Péntek Ferencz szentendrei adminisztrátor felszólalása ez. Kinek a keze útján, — nem keressük, pedig könnyen meg lehetne állapítani, — úgy került bele ez a felszólalás a napilapokba, mintha az lett volna az értekezlet egyetlen, kiemelkedő és megemlítésre érdemes mozzanata. S ráadásul belekerült a lapokba ez a kimagasló mozzanat úgy, a hogy igazában nem is történt meg. A lapok egybehangzó és így egy forrásból eredő tudósítása szerint Péntek Ferencz a fogyasztási szövetkezetek alakítása ellen szólván, azért tiltakozott volna a „katholikus szisztéma" ellen, mert annak „nem is titkolt czélja a magyar zsidóság tönkretétele. A reformátusoknak pedig semmi okunk sincsen arra, hogy a zsidók ellen hadbaszálljanak". Bárki lett légyen is Péntek F. beszédének a lapokkal közlője, az igazságnak megfelelőleg konstatálnunk kell, hogy Péntek F. a szájába adott szavakat nem mondotta, hanem csak annyit mondott, hogy csak azért, mivel a rkath. részen annyira pártolják a fogyasztási szövetkezeteket, nem szükséges nekünk is ezekre vetnünk szocziális tevékenységünket, mert a szövetkezetek kétélű fegyverek, a melyekkel, nem jól forgatva, magunkat sebezhetjük meg. Nem is volt szükség arra, hogy Péntek F. defensor judeorumként lépjen fel, mért bizony azon az értekezleten nem bántotta őket senki sem, sem pedig összeesküvést nem szőttek ellenök. Konstatáljuk különben azt is, hogy a mint tudósításunkból látszik, Péntek F. felszólalása csak egy mellékes mozzanata volt az értekezletnek, s hangzottak fel azon súlyosabb szavak is, mint Péntek Ferenczé. Arra nézve azonban, a ki a tudósítást a napilapokkal közölte;

úgy látszik, csak ez a felszólalás volt az egyetlen egy, megemlítésre méltó mozzanat, a többi pedig bliktri. Legyen az ő hite szerint. Annyit azonban mondhatunk, hogy ez az öntetszelgés csak ignotos fallit, notis est derisui! A tiszavidéki evangélikus egyházmegye Materny Lajos főesperes és Zelenka Lajos dr. felügyelő elnöklésével közgyűlést tartott, a melyen kimondotta, hogy állást foglal és a felsőbb egyházi hatóságok útján óvást tesz a kormány amaz eljárása ellen, hogy a protestáns egyházak önkormányzati jogait érintően, az érdekelt egyházak me^hallg nélkül intézkedik. Ennek kapcsán elhatározta, hogy felkéri az egyházkerület elnökségét, hogy eszközölje ki a kultuszminiszternél, hogy az ingyenes népoktatásra vonatkozó törvényjavaslat életbeléptetési rendeletében korrigálja azokat a sérelmes rendelkezéseket, a melyek az egyház autonómiáját, különösen pedig a felekezeti iskolák föntartását érintik A tervezett egyetemes nyugdíjintézet dolgában a közgyűlés mellőzte Gyürky íoesperesnek javaslatát, az egyforma nyugdíj ügyében, ellenben magáévá tette a fizetési rendszerre alapított javaslatot, azzal a változtatással; hogy a papi nyugdíj legkisebb összege 2400 korona, maximuma pedig, a papi fizetések végleges rendezéséig szóló korlátozással, 64U0 korona legyen; az özvegyi nyugdíj összege a férj fizetése arányában állapíttassék meg és az esperesek is nyugdíjban részesíttessenek. Elhatározta a közgyűlés, hogy a papi fizetések egyöntetű rendezése és a fizetési fokozatok rendszere alapján való egységes szabályozása érdekében fölterjesztést intéz az egyetemes gyűléshez. A Ne temere kezdetű pápai bulla visszavonásának kieszközlése iránt az egyházmegye föliratot intéz a kormányhoz. Majd kimondta, hogy a tervezett országos evangéliomi szövetség létesítését melegen pártolja s abba testületileg belép. A baranya-szlavonai ref. lelkészek ez évben Sepsén tartották meg értekezletüket. A hozott határozatokból általános érdekűek a következők: A baranya-szlavoniai lelkészi kör testületileg belép az orsz. ref. lelkészegyesületbe. Feliratot intéz az egyházmegyei közgyűléshez, melyben felkéri, hogy hasson oda, miszerint 5 éven át az állam által adott 85,273 koronából fedezze az egyh. kerület lelkészi karának az E. T. VII. t.-cz. 26. §. szerint fizetendő 23°/ 0-os nyugdíjalapot és 1908. évi jan. l-ig járandó 1%"0

S

évi járulékot 4%-ával. Ez indítványnak támogatására ezúttal felhívja a többi egyházmegyéket is. Az értekezlet tartama alatt az összes jelenlevő lelkészek aláírtak egy az egyházmegyéhez intézendő kérvényt, mely szerint addig is, míg az 1848. XX. t.-cz. alapján az állami hozzájárulás kieszközölhető lenne, az egyházi hatóságok váltsák valóra az E. T. I. t.-cz. 114. §-ban megállapított minimális fizetést és korpótlékot. E kérvényt a vendégként jelenlevő Szabó Péter esperes magához vette azon Ígérettel, hogy esperesi körútja alkalmával az összes egyházmegyebeli lelkészekkel aláíratja s az egyházmegyei közgyűlésen tárgy altatni fogja. Madocsa veszedelme. A tolnai ref. egyházmegye egyik virágzó egyházközségét, Madocsát1

rettenetes elemi katasztrófa érte a mult hónap 27-én. Tűz ütött ki, a mely a szárazság és a szél által segittetve, oly szomorú mérveket öltött, hogy rommá vált a község 2

/3

része. Leégtek a ref. egyház iskolaépületei is s hosszú időre lesz szükség, a míg a romlást a község és az egyház kiheverheti. Széky Géza gerjeni lelkész, meleghangú felhívást intézett a lelkészekhez, tanítókhoz és a nemes szívű emberbarátokhoz a mindenüket veszített s hajléktalanokká vált madocsai tanítók érdekében. Ügyöket mi is melegen ajánljuk olvasóinknak áldozatkész jóindulatába 1