Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-21 / 25. szám

tek, Ravasz János esperes mondotta az alkalmi imádságot; az egyházi beszédet pedig Tóthfalusi József marosvásárhelyi lelkész tartotta. Az istentisztelet után megtartott egyházmegyei gyűlés, a belkörű ügyek elintézésén kivül megejtette az egyházmegyei választásokat is. Egyházmegyei tanácsosok lettek, lelkészi részről: Molnár Lajos, Kócsi Dániel, Tóth László, Kovács László, Tóthfalusi József és Biró András; világi részről: Csontos Olivér, Bedőházi János, Hints Miklós, Páll Károly, dr. Bernádi György és Rozsnyai István. Tanácsbirák, lelkészi részről: Ravasz János, Benedek Dénes, Kóbori János, Yiski Gyula és Ady Sámuel; világi részről: Dósa Elek, Csontos Olivér, Bodó Sándor, dr. Bedő Sándor és Bartha Gyula. Ügyész: dr. Sebess Jenő. Jegyzők: dr. Ferencz Mihály Zsigmond, Sántha Albert és Viski Gyula. Lelkészi értekezlet. A nagyhonti evang. egyházmegye lelkészi kara Felsőberényben tartotta meg idei értekezletét. A megelőző istentiszteletet Zsámbor Pál selmeczi lelkész végezte. A Hdndel Vilmos főesperes által megnyitott ós vezetett értekezlet sok s fontos ügyet vont be tárgyalásaiba. Kramár Samu lissai lelkész a liturgia egységesítésről tartott előadást, s erre nézve az értekezlet azt a véleményét fejezte ki, hogy az egységesítést keresztülvihetőnek nem tartja. Tárgyalták továbbá az egyetemes lelkészi nyugdíjintézet kérdését és az egyenlő nyugdíj mellett foglaltak állást. A legújabb államsegély felhasználását illetőleg, Krupecz István alesperes indítványának megfelelőleg, azt az óhajtását fejezte ki az értekezlet, hogy a segély szükséges (esetleg 50) százaléka, mindaddig, a míg a lelkészi kongrua 2400 koronára nem emeltetik és a korpótlékok rendszeresítve nem lesznek, a lelkészek fizetéskiegészítésére és korpótlékára fordíttassék. Ugyancsak Krupecz István indítványára kimondta az értekezlet, hogy az Egyházalkotmány 245. §. a) pontja értelmében a lelkészek javadalmazásánál felmerülő behajthatatlan hátralékok megfizetésére az egyház pénztárát tartja kötelezendőnek. Hajdú Lajos báti lelkész indítványára elhatározták, hogy ezentúl az egyházmegye elhunyt lelkészeiről nekrológot fognak olvastatni az értekezletek alkalmával. Állást foglaltak a mellett, hogy a budapesti egyetemen protestáns theologiai fakultás szerveztessék, továbbá, hogy az egyházmegyei lelkészi értekezletek kerületi értekezletbe tömörittessenek. Krupecz István indítványt adott be arra nézve, hogy a reformáczió négyszázados jubileumára minden kerületi gyülekezet teremtsen önmegadóztatás útján jubileumi alapot, a melynek fele az illető egyházközség birtokában maradna, fele pedig az egyet, egyház pénztárába volna beszolgáltatandó. Az értekezlet az indítványt nem tette magáévá, hanem azt határozta, hogy a jubileumi ünnepély előkészítésére a felsőbb egyházi hatóságok figyelmét felhívja. Az értekezlettel kapcsolatban tartották meg az egyházmegyei papi segélyzőegyesiilet beszámoló közgyűlését is. Az intézet vagyona 54,000 korona és minden nyugdíjas tag 200 kor. évi segélyben részesül. A budapesti ref- egyház presbitériuma f. hó 6-án tartotta a nyári szünet előtt utolsó ülését, melynek fontosabb tárgyai a következők voltak : A főgimnáziumi igazgatótanács jelentése, illetve javaslata a nagyszámú stipendiumokra nézve, melyet az egyháztanács változatlanul elfogadott. Laky Dániel helyére, a ki főgimáziumunkban 88 évi buzgó és áldásos munka után nyugalomba vonul, az egyháztanács dr. Kovács Dezsőt választotta meg egyhangúlag. Olvastatott az egyházkerület elnökségének átirata a theologiának a Kálvin-téri épületből való kihelyezése ügyében, melyben arra kéri az egyháztanácsot, hogy anyagi támogatásával járuljon hozzá, hogy a theologiát másutt helyezhesse el. Az egyháztanács, mint minden kulturális intézménynek lelkes támogatója, nem zárkózik a kérés elől, s meghatalmazta az elnökséget, hogy a kerületi elnökséggel a kérdésben tárgyaljon s a megállapodásról annak idején a presbitériumnak jelentést tegyen. A Baár-Madas leányinternátusról és a hittan vizsgákról szóló jelentések tudomásul vétettek. Revolverpolitika. Ennek nevezi az Alkotmány f. hó 16-diki száma lapunk mult heti vezérczikkének azt az álláspontját, hogy a r. kath. antonomiának olyképen kell junktimba hozatnia a 48. XX. végrehajtásával, hogy ugyanakkor, a mikor a r. kath. egyház autonomiához és a vallás- és tanulmányi alap átengedésével újabb óriási vagyonhoz jut, a magyar protestáns egyházak is megnyerjék aránylagos kielégíttetésüket, a mi korántsem határozódhatik a kilátásba helyezett 3 milliós újabb államsegély összegére. Revolver politika ez szerinte, a mely arra számit, hogy többet csikarhat ki az államtól, s hogy, haar. katholikusok annyira akarjak az autonomiát, akkor, hogy azt megnyerhessék, inkább ők fogják szorítani a kormányt a protestáns követelések kielégítésére. Az Alkotmány eme kritikájára csak annyit felelünk, hogy a revolverező politikusokat ne a mi táborunkban keresse, hanem a magáéban. Hiszen mindaz a siker, a mit a néppárt a koalicziós világban politikai és egyházpolitikai téren elért és el fog érni, kizárólag a revolverpolitika eredménye. Mi nem revolverezünk, hanem a 48. XX. törvényes alapján állunk, s ezt az alapot nem is engedjük lábaink alól kirántani, míg csak lehelni tudunk. A saját politikájának jellemző nevét tehát ne osztogassa másnak az Alkotmány, hanem csak tartsa meg magának, mert az az ő igazi, elidegeníthetetlen tulajdona! Egyháziélet Szlavóniában. Ez évben is megtartatott a dunántúli ref. egyházkerülethez tartozó missziói körökben a kanonika vizitáczió, Antal Gábor püspök ez évben is Peti Lőrinczet, a kerületi misszió-bizottság előadóját küldte ki az egyházak, iskolák vizsgálására. A csak nemrégen alakult Terezovac, Daruvár s a hozzátartozó filiák, majd Brekinszka, Uljanik, Pizanica voltak a meglátogatott főpontok. Mindenütt új templomok, iskolák, tanítói lakok jelentik az idegenben való törhetlen megmaradást, sőt előrehaladást. (F. J.) ISKOLA. A sárospataki főiskola köréből. A sárospataki főiskola akadémiai ós közigazgatójává a jövő iskolai évre Noválc Lajos theol. tanár, jogi szakelnökké dr. Szabó Sándor választatott meg. A theologiai szakelnök megválasztása még nem történt meg. Sérelmes pályázatok. Az Evang. Őrálló f. évi 24-dik számában dr. Hazslinszky Rezső, rozsnyói evang. főgimnáziumi tanár egy olyan dolgot tesz szóvá, a mely határozottan sérelmes a protestáns középiskolák tanáraira s ismét egy újabb jele annak a szellemnek, a mely a kultuszminisztérium középiskolai szakosztályát eltölti. Panaszolja ugyanis a felszólaló, hogy a Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjének f. évi május 31-diki számában a vallás- és közoktatásügyi miniszter 24 állami középiskolai tanári állásra hirdetett pályázatot, azzal a hozzáadással, hogy: „Pályázhatnak az illető szakból képesített és állami vagy királyi katholikus középiskoláknál már szolgálatban levő rendes tanárok". Ez a kikötés természetesen kizárja a pályázhatásból a protestáns