Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-17 / 20. szám
TÁRCZA. A legújabb evangéliom-töredék.* • i ". Azok az ásatások, melyek Keleten, nevezetesen Palesztinában, még inkább a régi Assyriában és Babyloniában, de különösen Egyptomban folynak, — nem emiitvén egyéb helyeket is — nagy jelentőségüknél fogva mind nagyobb és nagyobb érdeklődést keltenek az egész világon. Hogy a theologiára nézve is mily jelentőséggel bírnak ezek az ásatások, erre nézve elég utalnunk a csak néhány év előtt lefolyt híres „Babel-Bibel" vitára, melyet Delitzsch, a berlini egyetem híres assyrologusa támasztott s felkavarta vele az egész német theologus világot. A nagy kérdés magát a német császárt is nyilatkozatra bírta, a ki aztán Holmann admirálisához írt levelében fejtette ki e vitában elfoglalt álláspontját, melyet az összes német lapok a császár hitvallásaként ismertettek és közöltek. Ez a vita szerezte meg a császárnak a „doctor theologiae" czímet is az oxfordi egyetemen, a melyért aztán a császár hálából saját arczképét küldte meg épen a napokban őt promoveáló egyetem számára. A kép a császárt doktori jelvényeivel ábrázolja. Az utóbbi időben az egyptomi ásatásoknak különösebben kétrendbeli eredménye az, mely jobban foglalkoztatta a külföldi tudományos folyóiratokat. Azok a papyrusok, melyek a Nilus egy kis szigetéről, Elefantiné-ről valók s oly bámulatos épen megmaradtak, hogy ugyanazzal a kötelékkel kerültek elő, mellyel a tekercseket 2400 évvel ezelőtt kötözték össze, — úgy vallástörténeti szempontból, mint az akkori idők társadalmi élete ismeretének szempontjából rendkívül nagyjelentőségüek. Ez alkalommal azonban egy másik leletről kívánunk bővebben szólani. Egy kis evangéliom-töredékről, mely Oxyrhyncusban látott napvilágot. Ma Behuesa a neve ennek a helynek s Közép-Egyptomban fekszik. Az ásatások Grenfell és Hunt angol kutatók vezetése alatt már régebb idő óta folynak ezen a helyen. Az első nevezetesebb lelet 1896/7-ben került elő; egy papyrus, mely Jézusnak hét mondását tartalmazza. A töredék szövege jegyzetekkel ellátva 1897-ben jelent meg Aó-fia Iirjaoö. Sayings of our Lord etc. czímen. A keletkezési idő 2—300-ra tehető. A második ily szöveg, mely öt vagy hat mondást tartalmaz, 1903-ban került elő, s ugyanezen kutatók adták ki 1904-ben, a The Oxyrhyncus Papyri IY-ik kötetében. A legújabb evangéliom-töredék, melyet ezúttal * E töredékeket Harsányi Sándor is ismertette a Sárospataki Ref. Lapok f. évi 14. és 16. számaiban. A mi ismertetésünk írója, a ki jelenleg Utrechben folytatja tanulmányait, Harsányi ismertetéséről mit sem tudva küldötte be hozzánk czikkét, még a mult hónap elején, a mikor Harsányi ismertetésének második része még meg sem jelent. Ezt, a plágium-vádas világban, az író érdekében, szükségesnek láttuk megjegyezni. Szerk. közölni szándékozunk, alig néhány hónapja látott napvilágot s a következő czím alatt került a könyvpiaczra: íragment of an uncanonicat Gospel from Oxrhyncus ed. by. B. P. Grenfell a. A. T. Hunt. Oxford. 1908. Valamint a régebbi szövegeket is annak idején, úgy ezt is ismerteti és közli Preuschen folyóiratában, a „Zeitschrift für die neutestamentliche Wissenschaft"-ban, az angol kiadás és jegyzetek alapján. A mi fordításunk és rövid ismertetésünk az ő általa közölt szöveg, illetve magyarázat alapján történik. A mi már most a töredéket közelebbről illeti, az, a mint az alábbi közlésből látható — igen rövid. Sajnos azonban, hogy még ez sem maradt meg hibátlanul és teljes szövegében. Sok helyen teljesen olvashatatlanok egyes szavak vagy mondatok, másutt bizonytalanok, pontosan már meg nem állapíthatók, csak sejthetők a betűk vagy szótagok. Úgy hogy bizony sok helyütt a kiadóknak kellett a szöveget, sejtelmük szerint, az összefüggés alapján kiegészíteni. Épen ezért ezek, a teljesen olvashatatlan helyeket pótló kiegészítések a szövegben szegletes zárójelben vannak; a nehezebben és bizonytalanul ugyan, de mégis olvasható szavakat és betűket a félkör alakú zárójelek foglalják magukban. A töredék görög szövege a következő: (Verso) . . . Tcpótspov Tcpö <^toö^> á§ix7](aat Trávxa aocpí)Csrat. ÁXXÁ Trpoal^ets {jl^ttwc xai D[xetc tá o(i.ota aí>toí? uá-O-íjTs- od '(áp h zoíq £(í)Oi<; [jlóvok; a7toXa|ji(3(ávo)oaiv oí xaxoapYoi twv ávö-p(tí7rtov ÁXX(Á [-/,]ai) xóXacrív Ő7ro{jiévooatv xai JUOX[X]Y]V (Saaavov. Kai TrapaXaptóV autout: siar^ayev si<; aötö tö á^vsoiTjpio(v xai) 7t£pc.£7cátsc. ev t(;> íepcj). xai 7tpoce[X]9-cóv <l>apiaaíó<: ti? áp^tspeíx; (Aeojetc?]) tö ovo(j.a aavstu^ev am:oi/; xai (e[i7re]v) tcp ocoTYjpi' uc Í7cétpe<pév aoi 7rax[sív] toöto -có á^vsut^ptov xai iSeiv [taöjta xá afta oxsóyj pu^re Xooaó([fj.]év[i;)] [^[^jts !i7]v iwv jj-aíbjtwv aoo TOO(c [3a])7itta0'svrctív; áXXá |j.£jxoXo([{x[jJ évoc] hiíázr^ac; xoüzo tö 'lepöv (t[Ó7tov ov])ta xa&apóv. 6v ooSsi? (a[XXoc el jíyj]) Xooaá[xevo? xai áXX(á[£ac tá ivőó])[j.aT7. Ttatet, od§s (ó[páv ioX[xá taöta] ta) afia ax£(o)r}, xai (a[iác so&éftx; 6 awríjp]) [aov t]oíc fJ.aib]tai[c á7csxpí'9, r] aótij).] (Recto) (od OOV) lvtaö'9-a u>v ev tcp ispco xa'O-apsóstq; Xéf£i AOT(p ixecvoc:' xa&apEÚco' eXooaáfxYjV Y^P T^ XÍJAVIJ] toö AaoíS xai 8i' itépa? xXífiaxoc xatsX-frwv St5 stépac (a[v])"?jXüov xai Xeoxá iv§ú[iata ivsőoaáfujv xai xa^apá, xai tóts yjX&ov xai TCpoas^Xs^a toótolc \zoIq áfíoic; axeőeatv. o 0MÍ]P TTpOC aOtöV áTrofxplJ^Stq] SI.XSV ODaí, CDtpXoi jJLYj ópwvt[s]c- ao sXoáacú roótoic toíc xs o Mvot<; oiq xóve? rcai xotpot j3é(3X7]v[tai] voxtöc xai ^{ispag, xai vi^á[x£([v]o)c tö Ixtö? Séptxa eofi^w. oírsp ([xa]i) a(í) írdpvat xac a[í] aoXTjtptSsc (jiopí([C]ou[o!.v xlai) Xoöooatv xat a^Tj/ODai [xat xjoíXXo^tCooai ^pöc sJtt^o^ífav x]wv ávö-pítíjrtöv IvSo^sv §s 4xsi[vat 7rs7cX]7}pco<^v^>tai axopícíwv xai [7cáoy]c xa]xíac. SYob ős xai oi [[xa^taí jxoo] ooc Xsysi? pePafTrtía^-at (3e(3á]|j.|jJ £\), a iv 5§aat Cw — [fje alwvíoo totje iX-9-oőot á(7co . . . . . . [aX(X)[á ooa(i) [tjotc . . .