Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-03 / 18. szám

cseleti irodalom művelőiről, a melyeknek egyike-másika még- sajtópörökre is adhat alkalmat, hanem Kálvint is olyan megítélésben részesíti, a milyenben ez a nagy ember legfeljebb a r. kath. történetírók műveiben részesült. Ezt a kínos dolgot Segesdy Ferencz, világi konventi tag hozta szőnyegre, megbotránkozását fejezve ki a felett és egyszersmind utasíttatni kérte a par. könyvtárbizottságot, hogy a jövőben nagyobb vigyázattal járjon el a kiadandó művekkel szemben. A konvent a legnagyobb megütközéssel értesült erről a dologról. Volt felszólaló, a ki a kötet publikálásának megakadályozását, s egy másik, a mely az inkriminált Függeléknek minden példányból eltávolítását követelte. A többség azonban megelégedett egyelőre a megbotránkozás kifejezésével és utasította a par. könyvtárbizottságot, hogy ebben az ügyben a június végén tartandó konventi ülésre tegyen jelentést és javaslatot, Ebben a kínos és mindenképen elítélendő dologban a par. könyvtárbizottság, a mint Puhy Gyula bizottság elnök kifejtette, nem vádolható, mivel a mű kiadását tulajdonképen a tiszáninneni kerület eszközölte s a par. könyvtárbizottság csak akczeptálta a kerület és Zoványi között létrejött egyezséget. Bármint történt azonban a dolog, annyi kétségtelen, hogy a Warga-féle egyháztörténelem 3-dik kötetének, mindenféle írói jog respektálása mellett is, nem szabad úgy a parókhiális könyvtárakba bekerülnie, a mint azt Zoványi Jenő megbővítette •! A közjogi bizottság jelentéseit dr. Nagy Dezső egyet, ügyész mutatta be. Tudomásul vette a konvent, hogy a Jordán-alapítvány ügyében nem sikerült a megegyezés a szentendrei egyházzal és pörre kerül a dolog. Elhatározták, hogy a dr. Sárkány Lajos által az új egyházi törvényekhez készített betűsoros tárgymutatót ki fogják nyomatni. Sajnálattal vette tudomásul a konvent, hogy a Kenézy Yilmosné által tett alapítvány alapító oklevelének a kultuszminiszter által való jóváhagyatása ügyében a bíróság kedvezőtlenül döntött. Elhatározta tehát, hogy az alapító-levelet felterjeszti ugyan a kultuszminiszterhez, de azzal a kéréssel, hogy a miniszter jelentse ki; hogy ilyen természetű miniszteri megerősítésre nincs szükség; s egyszersmind kimondta, hogy elkészítteti az alapítványok kezelésére vonatkozó egyetemes szabályrendeletet, s e végre egy öttagú bizottságot küldött ki. A halasi főgimnáziumi alapítványokra vonatkozó presbiteriális nyilatkozatot, jelentéstétel végett a dunamelléki kerületre tette le. A baróti vallássérelmi ügyben konstatált viszontsérelem ügyében az erdélyi kerületet hívta fel a szükséges intézkedés megtételére. A négy napig tartott ülésezést Antal Gábor hálaadó imádsága rekesztette be. Tudósító. Az Orsz. Ref. Tanáregyesület hódmezővásárhelyi közgyűlése. Hódmezővásárhelyen, a magyar protestantizmus délvidéki góczpontján, az alföldi magyar nép virágzó otthonában tartotta meg az Orsz. Ref. Tanáregyesület ez évi közgyűlését. Ápr. 21-én a hideg zivataros esőben megérkezett tanárokat a hódmezővásárhelyi tanári kar teljes számban várta az állomáson, a város nevében Kmetykó József főjegyző köszöntötte meleg szavakkal, melyekre Dóczi Imre elnök hasonló szives köszönéssel felelt. Hosszú kocsisorban vonultak ezután az érkezettek vendégszerető házigazdáikhoz szállásra. Az egyesület választmánya még aznap délután 5 órakor gyűlést tartott a közgyűlésre kerülő indítványok megbeszélésére ; este 8 órakor pedig ismerkedési este volt a Nemzeti szálló éttermében. Másnap, 22-én reggel 9 órakor a ref. ó templomba vonultak a közgyűlés tagjai, hol Bányai Sándor hódmezővásárhelyi vallástanár[ lélekemelő szép imában kérte Isten segedelmét a közgyűlés munkájára. A templomból a városháza dísztermébe vonultak a tanárok, hol a közgyűlést Dóczi Imre elnök hatalmas, lapunk vezető helyén egész terjedelmében közölt beszéddel nyitotta meg. Az általános tetszéssel és tapssal fogadott megnyitó után az üdvözlések következtek. Pap Imre lelkész a ref. egyház és egyházmegye, Juhász Mihály polgármester a város törvényhatósága, Négyessy László az Országos Középiskolai Tanáregyesület, Gömöri János az Evang. Tanáregyesület nevében üdvözölte a közgyűlést. Az üdvözlésekre az elnök válaszolt. Következett Gergely György mármaros szigeti jogakadémiai tanár előadása: „ Az egyházak, az állam és egyes társadalmi csoportok tanügyi küzdelme a jövő nemzedék megnyerése érdekében". Statisztikai adatokkal bizonyította az előadó, hogy míg a r. kath.-ok megtartják eddigi pozicziójukat, a zsidó ifjak pedig nagyobb arányban keresik fel a tudományos pályákat, mint régebben, addig a reformátusoknál visszaesés tapasztalható. A felolvasás erős hatást tett, sok érdekes felszólalást vont maga után. Azután Kristóf György, szászvárosi tanár tartott előadást ref. tanárok külföldi tanulmányútjáról. Az előadás kapcsán több indítvány merült fel, hogy a külföldi tanulmányút a ref. tanárokra nézve is lehetővé tétessék, így pl. hogy az állam a ref. tanároknak is adjon segélyt, az egyes fentartó testületek is létesítsenek alapot. Az indítványokra vonatkozólag a közgyűlés határozata értelmében az egyesület feliratot intéz a konventhez. Ezzel a napirend elintéztetvén, délben a város kitűnő közebódén vettek részt a tagok ; délután pedig a város nevezetességeit tekintették meg. Este szépen sikerült hangverseny volt a főgimn. kirándulási alapja javára. A közgyűlés második napján 8 órakor Csépke