Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-22 / 12. szám

zíti meg már III. Károly az ifjak külföldre menetelét? Miért köti azt a helytartótanácstól nyert útlevélhez? Miért szorítja Mária Terézia az útlevelek elnyerhetését csak a nemes ifjakra ? Azoknak is miért adat csak akkor útlevelet, ha hatóságilag igazolják, hogy sajátjukból van elég pénzük ? A hét éves háborút miért sietnek ürügyül felhasználni arra, hogy az ifjaknak Poroszországba menetelét, hova pedig a legnagyobb számmal mentek, eltiltsák? Miért nyitják meg a Pázmány alapította nagyszombati róm. kath. egyetem jogi karát 1761-ben a protestánsok számára is ? 1763-tól kezdve pedig miért nem szabad theologusainknak inásüvé is járni, mint Erlangenbe és Utrechtbe? Miért nem adnak 1T56—59-ig és 63—66-ig egyetlenegy protestáns ifjúnak sem engedélyt a külföldre menetelre?! Miért akar Mária Terézia 1764-ben Erdélyben a nemkatholikusok számára egyetemet alapítani? Megadja rá a feleletet a helytartótanács, mely az ifjak külföldre járásának megakadályozásának okául azt hozza fel, hogy azok „oly elveket szívnak magukba a külföldi egyetemeken, hogy ebben az apostoli királyságban veszélyeztetik Mária uralmát; vészthozó könyveket hoznak be, a melyeknek tartalma a rend fölforgatására izgatja az alattvalók lelkét. Széltire magasztalják idegen államok kormányzatát, viruló gazdasági és műveltségi helyzetét s ily módon a hazai viszonyokat, intézményeket meggyűlöltetik s az elégedetlenek állandó szószólói." Az ország prímásának, Barkóczynak a véleményét 1763-ban külön is kéri az udvar. 0 már a legteljesebb anarchia bekövetkeztétől retteg. Már szinte az ország lángbaborulását látja, ha meg nem akadályozzák az iíjak külföldre menetelét. íme a helytartótanács és Barkóczy herczegprimás véleménye is hangos czáfolata Görcsöni úr fitymáló kritikájának, melyben egyszerű „csavargó"-nak meri mondani ifjaink ezreinek és ezreinek külföldi tanulmányútját, kik külföldön igyekeztek — sokszor nehéz nélkülözésekkel küzködve — lelkük tudományszeretetét kielégíteni, már csak azért is, mivel a pécsi egyetem a törökök előrenyomulása miatt már 1547-ben megszűnt. Miért szökdöstek ki ifjaink külföldre még a legkeményebb tilalom idején is, — sokszor nemcsak szabadságukat, de életüket is veszélyeztetve? Ha nem tudományszomjuk vezérelte volna őket, idehaza is csavaroghattak volna kényükrekedvükre ! Hangos czáfolata ez annak a felekezeti elvakultságból táplálkozó bírálatnak, a mely még a józan r. kath. történetírókkal szemben is megkísérli letagadni a magyar protestantizmus hazafias érdemeit. (Folyt, köv.) Egy nemrégiben hazatért „csavargó". IRODALOM. Koiifirmácziói káté. Felserdült ref. gyermekek számára. Készítették : dr. Bartók György püspök és Tarkányi György vallástanár. 70. oldal. Ára 1 korona. Kapható az erdélyi ref. püspöki hivatalnál Kolozsváron. Előfizetési felhívás. Tanulmányok czím alatt dr. Antal Géza, pápai ref. theol. tanár egy 7 ív terjedelmű munkát ad ki, a mely magyar ref. egyházunk egyik nagy horderejű kérdéséről: az amerikai ref. egyházak ügyéről szól. A munka a következő négy tanulmányból áll: 1. A magyar prot. egyház külföldi érintkezései. II. Az amerikai kálvinizmus III. Az amerikai magyarság jövője nemzeti szempontból. IV. Az amerikai magyar ref. egyházak. A négy tanulmány, külön tárgyakról szól ugyan, de mind a négynek iránya és czélja egy: előmozdítani az amerikai magyar ref. egyházak ügyével kapcsolatosan keletkezett bonyodalmak közmegnyugvásra szolgáló elintézését. Az első tanulmány arról a nagy érdekről szól, melyet a külföldi protestáns népekkel való jó viszony fentartása képezett a múltban, képez jelenleg, s képez a jövőben is, s melyet épen ezen nagy fontosságánál fogva ok nélkül megzavarni a legsúlyosabb vétek egyházunk életérdeke ellen, s melyet, ha megzavartatott, helyreállítanunk, épen egyházunk érdekében elsőrangú kötelesség. A második tanulmány az amerikai kálvinizmust mutatja be történelmi fejlődésében s jelen állapotában, s a kálvinizmus történelméből vett példákkal teszi megérthetővé, hogy tisztán vallásos szempontok s nem a mai politikai eszmékből élősködő felfogásunk által tévesen imputált politikai czélzatok azok az okok, melyek az amerikai ref. egyházakat oly nagyfokú belmissziói tevékenységre sarkalják, s hogy ilyen vallásos szempontoknak köszönhetjük mi magyarok is, hogy oda szakadt véreink lelki gondozásának ügyét, míg mi egy negyed századon át semmit sem törődtünk velük, oly melegszeretettel felkarolták. A harmadik tanulmány az amerikai magyarság jövőjéről szól nemzeti szempontból, s a történelem és statisztika tanúságaira támaszkodva arra az eredményre jut, hogy a második generácziót magyarnak megtartani Amerika földjén nem lehet. Végre a negyedik tanulmány, az előzőkre támaszkodva kimutatja, hogy a két amerikai ref. egyház és saját hazai egyházunk czéljai azonosak s így nem egymás ellen, hanem egymást támogatva kell működnünk s keresnünk a békés megértés útját, annyival is inkább, mert csak így sikerül megakadályoznunk, hogy az Amerika földjén élő református magyarok a szekták karjaiba ne hulljanak s visszatértük után egyházunkba destruktív irányzatokat ne hozzanak. A kötetet, nagyfontosságú tárgyánál ós czélzatánál fogva, a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ára 1 K 60 fillér, a mely Kis Tivadar könyvkereskedő czímére, Pápára küldendő. Tudós Hetényi János ós kora. Élet- és korrajzok. Irta Pogrányi József, Komárom vármegye tiszti főügyésze. Ára díszes vászonkötésben 4 korona. Megrendelhető az Apolló irodalmi részvénytársaságnál (Budapest, V., Sasutcza 13.) Hetényi János egyszerű református lelkész volt, a ki mintegy nyolczvan évvel ezelőtt az ekeli reformált egyház híveinek hirdette az Úr igéjét. Azok azonban, a kik a magyar nemzet tudományos és irodalmi fejlődésének történetét csak némileg is ismerik, ennél sokkal többet tudnak Hetényiről. Tudós Hetényi János a nemzet öntudatra ébredésének korszakában a küzdők elsői közt harczolt a tudomány terén, hogy a közműveltséget nemcsak fejlessze, hanem ennek nemzeti irányt is adjon. A maga korszaka homlokterében áll tudós Hetényi János, kinek származását, előkészületeit az irodalmi működésre, majd irodalmi tevékenységét szerző vonzóan állítja elénk, hogy aztán a kor irodalmi, társadalmi és politikai küzdelmeinek ecsetelésére^ térjen át, melyből az 1848/49-iki korszakos események kifejlődtek.