Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-22 / 12. szám

EGYHÁZ. Lelkészválasztások. Agyörireí. gyülekezet Szekeres Mihály, noszlopi lelkészt, — a diósadi ref. gyülekezet Kovács Zsigmond, pelei körlelkészt, — a csenyétei ref. gyülekezet Hubay József bodrogkereszturi lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Királyi kitüntetés. Koncz Imre, seregély esi ref. lelkésznek, a vértesaljai egyházmegye esperesének, hoszszú, buzgó és eredményes működésével szerzet érdemei elismeréseül a király, a királyi tanácsosi czímet adományozta. — Koncz Imrének őszintén kivánjuk, hogy az Isten még sokáig éltesse; — a mi azonban a „kitüntetést" illeti, mi azt az ő, hosszú, buzgó és eredményes működése által szerzett érdemei nagyon vékony elismerésének tekintjük. Egyházmegyei választások. A mezöföldi ref. egyházmegye, a szűkebb körű szavazáson tanácsbirákká Cseresznyés János sárkeszi és Medqyasszay Vincze lepsényi lelkészeket; tanitóképviselővé Csapó Ödön csajági kántortanítót választotta meg. A gömöri ref. egyházmegye április hó 7-én, Rimaszombatban fogja megtartani tavaszi közgyűlését. Az előző napon a lelkészi értekezlet fog ülésezni. Az Orsz. Ref. Lelkészegyesület választmánya április hó 2-dik napján, a budapesti ref. főgimnázium dísztermében ülést tart. Az erdélyi főjegyző-választáshoz. Az erdélyi ref. egyh. ker. hivatalos lapjának legutóbbi számában Bartha Dezső esperes, a főjegyző-jelöltek egyike kijelenti, hogy az állásra egyáltalában nem aspirál, annál kevésbbé, mivel erősen megrendült egészségi állapota nemsokára az esperesi állásról is lemondani kényszeríti. A sepsii ref. egyházmegye közgyűlése f. hó 24-én fog megtartatni Sepsiszentgyörgyön. A gyűlés tárgysorozatán szerepel: az egyházmegyei ügyész megválasztasa, az ügyrendi és tanácskozási szabályzat megállapítása, az egyházközségi képviseleti közgyűlés szervezetére vonatkozó véleményes javaslat, a világi jegyzők megválasztása. Lelkészegyesületi alakulás. Az Evang. Őrálló legutóbbi számában, közli a tiszai evang. egyházkerület lelkészegyesületének, a tavaly szeptemberben tartott értekezlet megbízásából elkészített alapszabály-tervezetét. A tiszai egyházkerület, lelkészegyesülete, ha megalakul, második kerületi Ielkészegyesiilet.e lesz az evang. egyháznak, a mennyiben a dunántúli kerület lelkészegyesülete már évek óta fennáll és szép működést fejt ki Gyurátz Ferencz püspök vezetése alatt. Az alakulandó új kerületi lelkészegyesületet szívesen üdvözöljük; igen kívánatosnak tartanánk azonban, ha a kerületi egyesületek egy egyetemes egyesületbe tömörülnének és testvéri kontaktusba lépnének az ORLE-vel. A Julián egyesölet, a mely a külföldön, de különösen Horvát-Szlavonországokban élő magyarságnak kulturális támogatását tűzte ki feladatául, a mult héten tartotta meg évi közgyűlését. Az elnöki és a titkári beszámolókból'látni lehet azt a nemes munkát, a melyet az egyesület kifejt a külföldre szakadt magyarság nemzeti megtartására. De látjuk azokat az akadályokat is, a melyek útját igyekeznek eltorlaszolni, főként Horvát-Szlavonországban. Az egyesület közgyűlése és beszámolója alkalmából a Pesti Hirlap márcz. 18-diki száma lelkes hangú vezető czikket hozott: „Ne hagyjuk véreinket" czím alatt, a melyben egész világos látással mutat reá azokra a veszedelmekre, a melyek azokban az egyházi és világi törekvésekben, a melyek a horvát-szlavonországi prot. egyházaknak az anyaországi prot. egyházaktól függetlenitésére irányulnak, — a magyarságot fenyegeti. S reményét fejezi ki az iránt, hogy ezek a törekvések a magyar kormány és a magyar parlament bölcs ellenállásán hajótörést fognak szenvedni. Reméljük ezt mi is, mert lehetetlennek tartjuk, hogy a horvát követelés teljesítésével zsákmányául dobassanak a horvát fanatizmusnak a horvátországi protestánsok, főként pedig a csaknem tiszta magyar reformátusok. Elég baj és szerencsétlenség, hogy a magyar római katholikusok rendesen a legvadabb horvát plébánusok alá adatnak; azt már csak mégsem hihetjük, hogy a magyar ref. gyülekezetek, a melyek — helyzetüket jól látva — erősen ragaszkodnak az anyaországi egyházhoz, erőszakkal kényszeríttessék bele az elszakadásba és ezzel a bizonyos pusztulásba! Harcz a modernizmus ellen. Annak a harcznak, a melyet a mostani pápának a modernizmus ellen kiadott encziklikája hozott a nyilvánosságra, hullámveréseit eddig csak távolabb: Francziaországban, Németországban és Angliában szemlélhettük. A hullámverés azonban a mult héten átcsapott a velünk szomszédos Ausztriaba is, és a hogy fejlődik a dolog, nem lehetetlen, hogy még komolyabb diplomácziai konfliktusra is fog vezetni. Wahrmund, az innsbrucki egyetem egyházjogi tanára ugyanis előadásaiban és brosüráiban olyan nézeteknek adott kifejezést a r. kath. egyházat illetőleg, a melyek beleütköztek az egyházi orthodoxia elveibe. A klerikálisok és a ker. szocziálisták ezek miatt heves akcziót indítottak Wahrmund ellen és népgyűléseken tiltakoztak az ellen, hogy Wahrmund továbbra is az egyházjog tanára maradjon. Deputáczióban is kérték az osztrák kormányelnöktől Wahrmund eltávolítását, s a kormányelnök meg is igérte más egyetemre áthelyezését. A mult héten azonban beleavatkozott a dologba a bécsi pápai nunczius is és a külügyminiszter útján követelte Wahrmund eltávolítását.. így mondja el ezt az újságírók előtt a nunczius. Beck kormányelnök pedig azt jelenti ki, hogy a külügyminiszter csupán azt tolmácsolta előtte, hogy a nunczius kifogást emelt Wahrmund tanításai ellen, de annak eltávolítását nem követelte. Folynak tehát a nyilatkozatok pro et contra. A legkomolyabb azonban a dologban az, hogy az osztrák liberális pártok a nunczius beavatkozásában a pápaság oly hatalmi túlkapását látják, a melyet megtorlatlanul hagyni nem lehet ós követelik, vagy a nunczius visszahívását vagy a külügyminiszter lemondását. Az ügy további fejleményeit kíváncsian várjuk; egyet azonban már most is elvonhatunk tanulságul. Ez pedig az, hogy: jó lesz bizonyos köröknek nálunk is nem legyezgetni a klerikalizmust, mert ha még inkább vérszemet kap, vakmerő követelőzéseivel még a miniszteri bársonyszéket is felforgathatja! A budapesti ref. egyház újabb szervezése tárgyában, az elnökség megbízásából, dr. Szabó Aladár lelkész nagyfontosságú szabályzatot dolgozott ki, a mely legközelebb kerül az egyháztanács zöld asz alára. A szabályzattal legközelebb érdemlegesen kívánunk foglalkozni, mivel az a budapesti egyház jövő fejlődésének alapjait kívánja lerakni, azonban, nézetünk szerint, a megjelölt alapok nem mindenütt látszanak egyenlően szilárdaknak és arányosaknak ; már pedig egy olyan nagyméretű alkotmánynál, mint a milyen a budapesti ref. egyház már most is s még inkább pedig lesz a jövőben, meg kell lennie, mind az alapok szilárdságának, mind helyes arányának.