Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-08 / 10. szám

encziklika rendelkezései tényleg életbe lépnek, hamarosan eljön az a nap, mikor Németország kath. theologiái idősebb testvéreiket követik a sírba. Nézzétek, már az ajtó előtt állanak azok, a kik el akarják temetni." íme így írt Ehrhardt az „Internationale Wochenschrift" hasábjain „A kath. theologia új helyzete" czímű czikkében. E czikkben még a következőket fejtegette : Mint vallásos rendszer a róm. katholiczizmus egységes, de nincs egységes, hanem a haladó korszellem befolyása alatt folytonosan fejlődő és változó theologiája. Különösen mozog theologiája a középkori skolasztika maradó szelleme és ama szabadabb felfogás küzdelmeinek áradatában, mely a theologiában is polgári jogot akar biztosítani a tudományos kutatás vívmányainak. Ehrhard továbbá össze nem egyeztethetőnek tartja az encziklika szenvedélyes hangját a modern theologiával szemben, a pápai tanító hivatal magasztos hivatásával, s azzal a reménynyel vigasztalja magát, hogy a vatikáni iratnak ez a formája talán nem is magától a pápától, hanem a középkori theologia skolasztikus formáiban megcsökönyösödött olasz theologusoktól való. Élet-halál harcz folyik napjainkban is a két irány között, s a liberalizmus ellen indított vatikáni hadüzenetnek végzetes következményei lehetnek. Különösen kifogásolja Ehrhardt a czenzorok kollégiumát s az encziklikának azt a szégyenteljes intézkedését, a mely szerint a káplán lehet a papjának s a theol. hallgató a tanárának a denuncziánsa. íme, itt nem kevesebbről, mint a sötét középkor, a pápás világuralmi állás s a modern kultura haladása és fejlődése közötti élethalál harczról van szó. Valóságos merénylet az encziklika a modern kultura és tudományosság ellen. Lett is erre, mikor Ehrhardt czikke megjelent, nagy megrökönyödés a Vatikánban és röpködtek a klerikális papiros-mennykövek a Vatikánból a tudós német egyháztörténettanár szegény feje felé. S daczára annak, hogy Ehrhardt védekezésében váltig biztosította a szentszéket és olasz klerikális középkori csatlósait, hogy „a modernizmusnak az encziklika által kárhoztatott dogmatikai kérdéseit ő is elveti s teljesen a kath. dogma és az egyházi tekintély alapján áll és minden körülmények között a kath. egyház hű fia akar maradni", Ehrhard magyarázatát a Vatikánban „ki nem elégitőnek", találták és teljes behódolását kívánták. A klerikális Róma félelmetes hatalma azt akarja, a minek Schell tanárnál is az volt a kegyetlen és embertelen klerikális formája, hogy „laudabiliter sesubjecit", azaz „értelmét és lelkiismeretét feláldozta a vatikáni molochnak!" S mit szólottak a magyar róm. katholikusok, kik valaha még papi körökben is híresek voltak a szabadelvüségükről, az egész esethez? Hát azt, hogy p. o. az Egyházi Közlöny hűségesen regisztrálja az encziklika bénító hatását ós annak áldozatait a külföldön, és azt, hogy Ehrhardot elítélte és az egyházból kitessékelte. „A ki ilyet és így ír, az mielőbb hagyja el a r. kath. egyházat" olvastam egy klerikális közlönyben. Az önálló, személyes meggyőződés számára tehát ma nincs hely a r. kath. egyház és tudománya körében. Ott csak a vak meghódolás vezet czélhoz. Régóta hirdetjük, hogy Rómának mai klerikális theologiája valóságos „corpus mortuum", egy haladásra és fejlődésre képtelen cadaver, a melyben a dogma, a tradiczió s a csalatkozhatatlan pápás tantekintély korrigálja a történelmet s bénítja meg a tudományt. Annak szolgálatában áll a legújabb pápás encziklika is a modern eszmevilágot elítélő követelményeivel s az* újabb syllabussal. E ponton rég ítéletet mondott felette a történelem. Azért vetette magát legújabban a maga sajtójával a társas közösségi és politikai élet klerikalizálására. Felette nehéz vele szemben kettős Janus arcza miatt a küzdelmünk! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Igehirdető. Egyházi beszédek gyűjteménye. Kiadják Révész János és Soltész Elemér. 1908-ban megjelent januári számban Mindszenti Imre, Szeberényi Lajos, Beyer Fülöp, Csulak Zsigmond, Kund Sámuel, Könyves Tóth Kálmán, Zábrák Dénes; — a februári számban Zábrák Dénes, Mindszenti Imre, Soltész Elemér, Tereh Gyula, Morvay Ferenez ós Korbély Géza egyházi beszédei foglaltatnak, Az igehirdető előfizetései ára egész évre 12 kor. Megrendelhető Nagybányán. Részletes tananyag beosztás az egy-, két-, három-, négy-, öt és hattanítós iskolák számára, heti és havi beosztással egy vaskos kötetben, írták Vaday Iózsef és Szász F. isk. igazgatók. Ára fűzve 3 kor. 50. fill. É gyakorlati műre vonatkozólag azon értesítés közlésére kérettünk fel, hogy a megrendelések mostantól kezdve kizárólag Vaday József közs. isk. igazgató czímére Nagyváradra intézendők. Márczius tizenötödikén. Alkalmi egyházií(beszéd. Irta Kovács Ferenez, főgimn. tanár, felszentelt lelkész Zilahon. Huszonöt filléres postabélyeg beküldése ellenében a szerző bérmentesen megküldi. Sámuel. Barde Eduárd biliamagyarázatai az ifjúság számára. Első sorozat. Francziából fordította Kónya Gábor, a ker. ifjúsági egyesületek titkára. Kiadta a budapesti ref. ifjúsági egyesület (VII, Erzsébet-körút 7.). 261 lap. Ára 2 korona. Á legmelegebben ajánljuk olvasóink, különösen a vallástanítók és vallástanárok figyelmébe. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A békéscsabai ref. gyülekezet Koppányi Gyula, szentesi segédlelkészt, — a fejérd,i ref. gyülekezet Irsay József, volt kolozsvári lelkészt, — a turóezszentmártoni evang. gyülekezet Skrovina Ottót, eddigi helyertes lelkészét választotta meg lelkipásztorává. Egyházmegyei választások. A küküllöi ref. egyházmegye főgondnokává báró Kemény Ákos főispánt, gondnoktársává dr. Boér Eleket választotta meg. A széki ref. egyházmegyében megválasztattak tanácso-