Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-08 / 10. szám

sokká, lelkészi részről: Benedek Lajos, Kovács Ákos, Csűrös Ferencz, Szász Béla, Fekete Gerő ; világi részről: Nagy Lajos, Zöld Sándor, Varga Gyula, Peres Károly, dr. Joó Károly. Tanácsbirákká, lelkészi részről: Gyárfás Albert, Kovács Gábor, Csűrös Ferencz, Benkö Albert; világi rés/.ről: Nagy Lajos, Zöld Sándor. Kiss Sándor, dr. Joó Károly. Világi főjegyzővé: Zöld Sándor, aljegy­zőnek : Schilling János. Egyházmegyei ügyésznek: dr. Németh Dezső. Az adóügyi bizottságba: Kovács Ákos rendes- és Fekete Gerő póttagnak. Egyházkerületi választások. A tiszántúli ref. egy­házkerületben jan. 27-én bontották fel a világi főjegy­zőségre és az üresedésben levő lelkészi tanácsbiróságra beadott szavazatokat. A főjegyzőségre dr. Baksa Lajos, egyetemes konventi előadó választatott meg. A tanács­biróságra szűkebb körű szavazás rendeltetett el Széli Kálmán és dr. Márk Ferencz között. Új magyar ref. gyülekezet Amerikában. Walling­ford városában, Connecticut államban, Borsos István utazó­misszionárius lelkész elnöklete alatt f. évi jan. 18-án új magyar ref. gyülekezet alakult, a mely az amerikai magyar ref. egyházmegyéhez csatlakozott. A gyülekezeti tagok száma 114. A gyülekezet vagyona két telekben 1000 dollár, ingóságokban 50 dollár, készpénzben 100 dollár Dr. liartók György püspök emlékezete. Az erdélyi református egyházkerület, elhunyt püspöke : dr. Bartók György emlékének felújítása végett április hó 7-én gyász­istentiszteletet tart, a melyen Kenessey Béla püspök imádkozik, az emlékbeszédet pedig Nagy Károly theol. tanár fogja tartani. Lelkészi értekezlet. A felsőszabolcsi ref. egyház­megye buji lelkészi köre febr. 21-én Ibrányban tartotta meg értekezletét Andrássy Kálmán elnöklete alatt. Az értekezlet legfontosabb tárgya az adócsökkentési segé­lyek kérdése volt. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a segélykérésnél mindent a helyi viszonyoknak megfelelően mutatnak ki, még akkor is, ha az esetleg a lelkészek károsodására vezetne is. A hol a díj levelek olyanok, hogy azok a mai viszonyok mellett régi alak­jukban meg nem maradhatnak, ott törekedni kell azok­nak alkalmas átalakítására. Andrássy Kálmán a buji gyülekezet 1907. évi életéből olvasott fel közérdekű ada­tokat, s kívánatosnak jelezte, hogy minden gyűlésen két-két tag referáljon a saját gyülekezetének életéről. A fehér asztalnál élénk megbeszélés tárgyát képezte az ORLE., azonban a tekintetben, hogy a kör tagjai belép­jenek-e abba vagy ne, igen divergálok voltak a véle­mények s e tekintetben megállapodás nem is történt. Vallásos estélyek. A budapesti skót misszió Hold-u. 17. sz. alatti termében a folyó márczius hó szerdai estéin vallásos estélyeket rendez. Az estélyek sorrendje : Márcz. 4-én. Kezdete 7 órakor. Az eltévedt juhok. Egy­házi beszéd 40 szines vetített képpel. Márcz. 11-én. Kez­dete 7 órakor. Jelenetek a kútnál. Egyházi beszéd 30 szines vetített képpel. Márcz. 18-án. Kezdete 7*7 órakor. A skót misszió havi értekezlete. Tea, jelentések, ének­kar, zene. Márcz. 25-én. Kezdete 1 /2 Q órakor. Ünnepély a hold-utczai iskolába járó gyermekek és szülőik szá­mára. Az estélyeken lesz zene, ének, szavalat stb. Sza­bad bemenet, kivéve márcz. 25-ét, midőn jegyek fognak kibocsáttatni. A szepesbélai evang. gyülekezet köréből. A hoz­zánk beküldött s Weber Samu esperes-lelkész által szer­kesztett évi jelentés alapján kiemeljük a gyülekezet 1907. évi életéből a következő mozzanatokat. A több év óta gyűjtögetett alap felhasználásával a gyülekezet új orgonát állított be templomába, csaknem 10,000 kor. költséggel. Nagy örömére szolgált a gyülekezetnek, hogy a király Weber Samu esperes-lelkészét, az egyházi és nyilvános életben szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József­rend lovagjává nevezte ki. A gyülekezet gyermekseregé­ből a gyermekkertben 34, a népiskolában 148, az ipar­iskolában 24 neveltetett; más városok közép- és főiskoláin pedig 22 növendék tanult. Konfirmált 13 fiú és 14 leány. A gyülekezet népessége, részint az Amerikába, részint az ország más helyeire való elköltözés következtében a mult évben is csökkent. A gyülekezeti tagok száma, beleszámítva a filiákban lakókat is, 1326. Született 28 gyermek; meghalt 34 egyháztag; házasságra lépett 7 pár. Úrvacsorával élt 442 egyháztag. Jótékony czélokra adott a gyülekezet 278 koronát. Egyházi vagyon 60,020 kor. 17 fillér, a mi az 1906. évi állaggal szemben 1738 kor. 51 fillér gyarapodást mutat. A gyülekezetben, Weber Samu lelkész vezetése alatt egy nőegyesület és egy ifjú­sági egyesület is működik. ISKOLA. A debreczeni egyetem. Gróf Apponyi Albert kultusz­miniszternek a felállítandó egyetemek ügyében tett nyilat­kozatai megmozdították a debreczeni egyetem városi és kerületi bizottságait. Az új egyetemeket illetőleg elhang­zott hivatalos nyilatkozatok nem említették Debreczent, mint olyan várost, a mely szintén kapna egyetemet. Ennek oka — a hogy a Debr. Prot. Lap véli —- az, hogy Debreczenben a ref. főiskolából kell kifejlődnie az egyetemnek, az állami egyetem pedig felekezeti színe­zetű nem lehet.. Debreczen városának és a tiszántúli kerületnek kell tehát megtalálnia azokat a módozatokat, a melyek mellett az egyetem felállításának útjában álló nehézségeket elhárítsa. A városi egyetemi bizottság a tárgyban meg is kereste a kerületi egyetemi bizottságot, s ez utóbbi gr. Degenfeld József főgondnok elnöklete alatt február 26-án foglalkozott az egyetem dolgaival és tárgyalta a városi egyetemi bizottság beterjesztett mun­kálatát. A központi bizottság jóakarattal fogadta a tervet és elhatározta, hogy azt az e czélból összehívandó kerü­leti értekezlet elé terjeszti. Ez a kerületi értekezlet folyó hó 5-én tartatott meg Debreczenben. Eredményeiről azon­ban még nem nyertünk értesülést. Nyilvánossági jogok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hajdúböszörményi ref. főgimnázium VII—VIII. osztályainak a nyilvánossági jogot, úgyszintén a nevezett középiskolának az érettségi vizsgálatok tartásának jogát; továbbá a hajdúnánási ref. főgimnázium V—VIII. osztá­lyainak a nyilvánosságot, úgyszintén az érettségi vizsgá­latok tartásának jogát az 1907/8. tanévre megadta. Középiskolai igazgatói értekezletek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a tankerületi főigazgatók, a kerületeikben levő középiskolai igazgatók­kal, a felekezeti középiskolák igazgatóinak lehető bevoná­sával, évenkint, esetleg minden második évben együttes értekezleteket tartsanak, a melyeken a középiskolai nevelés és tanítás általános, országos érdekű, valamint az illető tankerület sajátos viszonyait közelebbről érintő ügyek és eszmék kerülnének megbeszélésre. A meg­vitatás alá kerülő kérdések a főigazgatók által jó időben megküldendők az egyes tanári testületekhez, előzetes megvitatás végett. Áz igazgatói értekezletek csupán tanácskozó jellegűek és azokban általános jellegű, köte­lező határozatok nem hozhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents