Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-05 / 1. szám

értekezlete" czím alatt szervezkednek és egymás épí­tése., képzése és az egyházi és iskolai közügyek meg­beszélése végett a téli hónapokban, havonként egyszer összejönnek. Az értekezleteken lesznek bibliamagyará­zatok, felolvasások, szabad előadások és aktuális kérdések. Az új lelkészértekezletet a legszívesebben üdvözöljük. Vivát, crescat, Üoreat! Diakonisszaavatás A budapesti Kálvin-téri ref. templomban, a mult év deez. 29-én, a délelőtti isten­tisztelet keretében szép ünnepély folyt le. A Lorántffy Zsuzsánna nőegyesületnek egy újabb diakonisszáját avatta fel Petri Elek lelkész. A szép felavató beszéd után az új diakonissza - nővér letette a fogadást hivatása hűséges és buzgó teljesítésére; mire, a gyüle­kezet közéneke (37. dics. 1. vers) után Petri Elek meg­áldotta s kézadás után buzgó imádságban kérte reá Istennek kegyelmét. Vallásos estélyek. A kocsi ref. gyülekezetben a téli hónapokban minden csütörtökön este vallásos össze­jöveteleket tartanak. Az első összejö\etelt az iskola helyiségében tartották; a másodikkal azonban már a templomba kellett menni, akkora volt az érdeklődő hívek száma. Az estélyeket. a tanítók és a gyülekezeti ének­kar támogatása mellett, Sebestyén Dávid lelkész vezeti. — A farádi evang. gyülekezetben decz. 15-én a sop­roni evang. theol. ifjúsága rendezett nagysikerű vallásos estélyt. A délelőtti és a délutáni istentiszteletet is az ifjúság látta el. Az estélyen, az iljúság élvezetes és építő programmszámain kívül, Payr Sándor theol. tanár tartott felolvasást Mária Dorottyáról. A nagyszalontai ref. egyházmegye a mult évi decz. 19-én rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen Széli Kálmán esperes bejelentette hivataláról való lemondását. A gyűlés a legmélyebb sajnálattal halig tta meg a lemondást bejelentő levelet ; de tekintettel Széli Kálmán megrongált egészségére, a 23 évre terjedt kormányzás fáradalmaira és a lemondás kifejezett visszavonhatatlan­ságára, kénytelen volt az előtt meghajolni és elrendelni az espere-i szék betöltése végett a szavazást. A lemon­dott esperesnek Szikszay Lajos és gróf Tisza István által melegen méltatott érdemeit jegyzőkönyvben örökí­tették meg, és ragaszkodásuk kifejezese végett Széli Kálmánt az egyházmegye örökös tiszteletbeli esperesévé választották. Az esperes lemondásával kapcsolatban került szőnyegre a 10 éves restauráczióra vonatkozólag beterjesztett indítvány is. Tekinteitel azonban arra, hogy ez a tárgy a meghívóban nem jeleztetett, s a téli időben többen hiányoztak is a gyűlésről, az indítvány érdemleges tárgyalása a tavaszi közgyűlésre halasztatott. A gyűlés után bizalmas értekezlet volt a jövendő esperes szemé­lyét illetőleg. Megállapodás azonban nem történt, Jelöltek: Balogh András sarkadi, Böszörményi Lajos nagysza­lontai és dr. Márk Ferenez okányi lelkészek. A lelkészek és az 0. R. L. E. Az egyházmegyék közül újabban ismét háromnak a lelkészi kara csatlakozott az 0. R L. E.-hez. A mező földi- egyházmegye lelkészi értekezlete decz. 12-én, Székesfehérváron tartott ülésé­ben egyhangú Ing kimondta az 0. R. L. E.-be, való belépését ,s választmányi tagul•Medgyasszay Vincze, lep­sényi lelkészt választotta meg. — A nagyszalontai egyházmegye lelkészei decz. 18-án tartottak értekezletet, a melyen, 10 személyes és 6 írásos bejelentés alapján, megalakították az egyházmegyei lelkészegyesületet és kimondták az 0. R. L. E.-be való belépést. Elnökké Szondy Géza kisperegi lelkészt, azO.R. L. E. választmányába dr. MárkFerenczet választották meg. — A nagybányai egyház­megyében szintén decz, 18-án tanácskoztak a lelkész­egvesiilet kérdésében. Az értekezleten, a melyen Szabó József tanácsbiró elnökölt, megjelent az egyházmegye esperese és gondnoka is. Széli György esperes a lelkész­egyesület, ellen szólalt fel, Helmeczy József gondnok azonban a belépésre és az egyházmegyei lelkészegyesület megalakítására buzdította a lelkészeket. Ezek ki is mondták az 0. R. L. E.-be való belépést, s elhatározták, hogy megteszik az intézkedéseket az egyházmegyeiIelkész­egyesiilet megalakítására is. A róni. kath. lelkészi kongrua ós autonomia. A karácsony előtt tartott konferenczián, a mint egy róm. katli. lapban olvassuk, véglegesen megállapodtak a róni. kath. püspökök a lelkészi kongrua miként rendezése kérdésében. A hír szerint, 1600 kor. alapfizetésig évi 3 millió koronára van szükség. Ebből a vallásalap fedezne körülbelül 1 milliót, a nagy egyházi javadalmasok 700,000 koronát, — többit pedig fedezné az állam. — Hogy így lesz-e valóban? — még hivatalos titok. Akármilyen nagyra vagy akármilyen kicsinyre legyen is azonban szabva az állam hozzájárulása, mindenképen az állam jogtalan meg­terhelésének és a nagy papi vagyon jogtalan mentesíté­sének tekintjük, mindaddig, a míg a papi vagyon parla­menti és egyházi vegyes bizottság által a legszigorúbban számba nem vétetik és annak teherviselő képessége meg nem állapíttatik. E tekintetben hangoztatott követelésünk sem nem felekezeti, sem nem országos békeháborítás, hanem egyházi és állami közérdek, s csak csodálkozni tudunk azon, hogy egyházunk hivatalos vezetői ezt nem látják be, vagy ha belátják is, semmit sem tesznek arra nézve, hogy a róni. kath. papi kongruának az állam ter­hére rendezése elháríttassék. — A róm. kath. autonomia ügye, a mint a M. Sz. írja, szintén jelentékenyen előbbre haladt, a mennyiben a püspöki kar már behatóan meg­bírálta az autonomiai kongresszus felterjesztésére tett miniszteri megjegyzéseket. A minisztérium e véleménye­zés alapján újabb vizsgálat alá veszi a tervezetet és mihelyt a királyi felhatalmazást megkapja, össze fogja hívni az autonomiai kongresszust. A minisztériumban azt hiszik, hogy sikerül majd olyan szabályzatot készíteni, a mely a királyt, az államot, a püspöki kart és a híveket ki fogja elégíteni. Mi azonban ezt épen nem hisszük, legfeljebb azt, hogy a püspöki kar lesz csak megelégedve a fából vaskarika autonómiával. Mire is jók a papi birtokok í Nemcsak a java­dalmasok bőséges ellátására, nemcsak a róm. kath. czélok bőséges támogatására, hanem, arra is, hogy bérbe adatásuk által is partikuláris, antiszemita és antiprotestáns czélokat szolgáljanak. A mint a Nyitra cz. újság írja, a nyitrai káptalan elhatározta, hogy birtokait ezentúlcsak római katholikusoknak adja bérbe s ennek következtében a más vallású bérlőknek fölmondott. Hasonló rendszert kívánnak be .ózni, a lap híradása szerint, a püspöki bir­tokokon is. A róm. kath. bérlők természetesen csak róm. kath. cselédséget tarthatván, e mellett a rendszer mellett Magyarországon nem kevesebb, mint 1.508,511 katasztrális holdnyi területről fognak kiszoríttatni a megélhetés tekin­tetében mindazok, a kik nem az úgynevezett „egyedül üdvö­zítő anyaszentegyház" hivei! De csak tegyék általánossá ezt a rendszert a püspökségek és a káptalanok, azzal bizonyara közelebb fogják hozni azt az időt, a: melyben e birtokok vagy szekularizáltainak, vagy legalább is a kezelés tekintetében szigorú állami ellenőrzés alá vétetnek ! Idők jele. A „Rákosvidéke'1 cz. helyi lap m. évi decz. 18-diki számában olvassuk: „Egyháztanácsi ülés. A rákosszentmihályi róm. kath. egyházközség tanácsa csütörtökön délután, Pálfí János elnöklete alatt ülést taitott, melyen a jövő évi költségvetést állapították meg.

Next

/
Thumbnails
Contents