Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-05 / 1. szám

Az egyháztanács arra a meggyőződésre jutott, hogy az egyházi adó behajtása az eddigi gyakorlat szerint kielégítő eredményre nem vezet; az adó lanyhán folyik be s a hátralék behajtása tetemes nehézségekkel jár. Az egyháztanács elhatározta, hogy felkéri a községet, hogy ezentúl a közadókkal együtt írja elő és szedje be az egyházi adót is s ezért bizonyos összeg díjazást ajánl fel. A község elöljáróságához küldöttséget meneszt az egyháztanács s így kéri fel, hogy ajánlatát fogadja el." — Ebből a közleményből az tűnik ki, hogy az egyházi adó befizetésével a róm. kath. testvérek sem buzgólkodnak jobban, vagy talán még úgy sem, mint azt a mi híveinknél általában véve kénytelenek vagyunk tapasztalni. Hogy pedig a rákosszentmihályi politikai község, melynek az országos 1886. XXII. s illetőleg az 1877. XX. t.-cz. alapján vármegyeileg megerősített szervezeti alapszabálya van s ebben ismét a pénztári kezelés és számvitel módja a megyei törvényhatóság 982—1892. sz. a. külön szabályrendeletben van előírva, átveheti-e a róm. kath. hitközség egyh. adójának felelős kezelését ide vonatkozó kiilön orsz. törvény hiján: ezúttal < bbe beleszólni nem akarunk. Legfeljebb azt a megjegyzést koczkáztatjuk meg, hogy ha csakugyan átveszi: akkor a rákosszentmihályi róm. kath. egyházközség minden kardcsapás és orsz. törv. beczikkelyezése nélkül is oly vívmányt eszközölt ki magának, mely ezután alkalmas praecedensül szolgálhat a protestánsoknak e nembeli s hasonló más fölterjesztéseik vagy kérelmük tekintetében. Imaheti összejövetelek lesznek Budapesten, januáJ 6-tól 11-ig minden nap, este 7 órakor, a ref. gimnázium dísztermében. Hétfőn, január 6-án, Szőts F. és B. Pap István beszélnek a hálaadásról s megalázódásról; kedden, január 7-én, Takaró Géza az egyház egységéről és dr. Szabó Aladár Jézus lakozásáról a hívekben; szerdán, január 8-án, dr. Pruzsinszhy P. és Hamar I. a nemzetekről és a sajtóról evangéliumi szempontból; csütörtökön, január 9-én, dr. Fleischer Gy. és Kováts Lajos a külmisszióról; pénteken, január 10-én, Böszörményi Jenő a vasárnapi iskoláról és Kónya Gábor az ifjúság evangéliumi neveléséről; szombaton, január 11-én, Veres Jenő a társadalmi bajokról s azok gyógyításáról, Forgács Gyula a zsidók iránti krisztusi szeretetről. — Január 5-én, d. e. 10-kor a Kálvin-téri templomban Petri Elek lelkész, 12-én B. Pap István theol. igazgató, a VIII. ker. gimnázium tornatermében pedig (Tavaszmező n. 17. sz.) mind január 5-én, mind 12-én, <1. e. 10-kor Dr. Szabó Aladár lelkész prédikál. Orgona avatás. A bátkai (Gömörmegye) ref. egyház legközelebb avatta fel új orgonáját, melyet Országh Sándor rákospalotai (Bpest mellett) orgonagyáros czég állított fel. A mű igen ízléses szekrényben van elhelyezve, működése igen precziz és zajtalan, hangolása kiválóan tiszta, hangja pedig kellemes és erőteljes. A művet az egyház teljes megelégedéssel vette át. ISKOLA. Egyetemi magántanári habilitáczió. Dr. Pröhle Vilmos, a nyíregyházai evang. főgimnázium jeles tanára, a kolozsvári tud. egyetem által, a keleti nyelvek tudományszakából, magántanárrá habilitáltatott. Az új egyetemi magántanárt a legszívesebben üdvözöljük! A középiskolai tanárok országos gyűlése decz 29. és 30. napjain folyt le Budapesten, Négyessy László elnöklete alatt, A gyűlésen 168 intézet vett részt 2563 személy képviseletében. A megalakulás és Négyessy László elnökké választása után, az elnök szép beszéddel nyitotta meg a tanácskozást. Beszédében szépen szólott a tanári pálya ideális jelentőségéről, s reámutatott arra, hogy a mikor a tanárok helyzetük anyagi rendezéséért küzdenek, ugyanakkor erkölcsi czélt is szolgálnak, a mennyiben a tanárságot olyan kívánatossá kívánják tenni, hogy a történeti osztályok is szívesen irányítsák arra gyermekeiket, Végül szívesen üdvözölte a kultuszminiszter képviseletében megjelent Gothárd Zsigmond min. osztálytanácsost és a tanáregyesületek képviselőit. A gyűlés első, legfontosabb tárgyát, a tanári fizetések rendezésére vonatkozó határozati javaslatot Ries Fer ncz terjesztette elő. A határozati javaslat alapelve az, hogy a tanári fizetések, 1908. jan. 1-től ke/.dődőleg, a birákéval egyenlő alapon rendeatessenek és pedig olyképen, hogy a gyakorló-tanár a joggyakornokkal, a hely. tanár a bírósági jegyzővel, a rendes tanár az első folyamodású bírákkal, az igazgatók a táblai bírákkal, a tankerületi főigazgatók a kúriai bírákkal egyenlő javadalmazásban részesüljenek. A javaslatot a gyűlés tárgyalási alapul elfogadván,. ezután Friml Aladár tartott előadást a nyugotenrópai tarárok anyagi és társadalmi viszonyairól. — A második napi ülésen, Fodor Gyulának a tanári pálya kívánatossá tételéről tartott előadása után, Ries F. előadó javaslatát tárgyalták le s azt alapelvében teljesen elfogadták a következő hozzáadással: A fizetési osztályon belül történő státusrendezés esetén mindenki általában megtartja összes eddigi quinquenniumait, újakat azonban nem kap és a régieket fokozatosan elveszti, mihelyt fizetése a törvényes maximumot eléri. Mindazoknál azonban, kiknek az új rend szerinti első fizetése nagyobb annál, a mely őket a mai rend szerint megilleti, vagy öt éven belül megilletné, a qiűnquenniumok azonnal megszűnnek. A IV. szakaszban körülírt státusrendezés nélkülözhetetlen feltétele az, hogy a quinquenniumok fokozatos megszüntetése e módon történjék. A foko zatos előléptetésre igényt nyújtó idő azon időponttól számítandó, a melyben az összfizetés a quinquenniumokkal együtt az illető fizetési osztály alsó fokozatának megfelelő fizetéssel tényleg egyenlő. — Ezután dr. Négyessy László tartott előadást s annak végén előterjesztette azokat a tételeket, a melyeknek a tanárok szellemi és erkölcsi érdekei szempontjából való megvitatását kívánatosnak tartja. A megfontolásra ajánlott hét tétel a következő: 1. Minő eszközökkel fokozható az iskolai eredmény, illetőleg a középiskolák tanító ós nevelő munkájának eredményessége? 2. Miben és mennyiben tökéletesíthető a tanári munka, a fennálló törvény keretében az < redmény fokozása érdekében ? 3. Szükséges-e a középiskolai tanulmányi rendnek a kor újabb szükségleteihez való alkalmazása? 4. Az iskolai élet és a tanítói eljárás régibb hagyományai és reformkezdeményezései összegyűjtendők és általánosításuk kérdése megvitatandó. 5. A magyarországi középiskolák munkájának egységes szervezését, a hitfelekezeti jelleg sérelme nélkül, a tanárság a maga tt stületei körében előmozdítja. 6. A magyarországi középiskolák tanítószemélyzetéhek - testületi élete úgy nemzeti, mint kulturális és tanári érdekből fejlesztendő. 7. A tanári munkakör törvényhozási képviselete tárgyában teendő intézkedésekről. E < ét pontba foglalt indítványt a kongresszus tudomásul vette, abban az értelemben, hogy a felvetett kérdéseket a tanári testületekben beható tanácskozás tárgyává fogják tenni és ennek eredményét annak idején ,beterjesztik a tanáregyesülethez. — A gyűlést, a mely elvégre megteremtette az