Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-23 / 8. szám

Nem terjeszkedhetem ki arra, hogy mily eszközökkel és hogyan munkálkodik ez egyesület említett négyes czéljának elérésére. Csak — hogy végre rátérjek a liverpooli gyűlésre — azt említem meg, hogy a mozgalom múltjában a nagy haladás egyik kiváló tényezője volt a négyévenként tartatni szokott nagygyűlés, mely — hivatalosak lévén reá a kontinens, sőt más világrészek diákságának képviselői is — nemzetközi jelleget öltött. 1896-ban tartatott az első ily gyűlés Liverpoolban és az idén a negyedik ugyancsak ott. Mi a czélja e gyűléseknek ? Először erősíteni a missziói munka önkénteseit, számuknak szaporítása és a misszió nagy kérdésének tárgyalása által; másodszor felhívni az egyházak figyelmét a diákmozgalomra; harmadszor érintkezést hozván létre idegen diákokkal, a diákmissziói mozgalom továbbplántálására. (Folyt, köv.) Ifj. Victor János. IRODALOM. Róm. kath. mübirálat. A nagyarányú szervezkedés és a közelfekvőnek tetsző Regnum Marianum gőze mindinkább kezdi elkábítani pápás atyánkfiai fejét. S ez a kábultság arra vezérli őket, hogy sáros csizmájukat vakmerően hozzádörgöljék azokhoz is, a kiknek érdemeit az elfogulatlan kulturtörténetírás a legszebb szavakkal jegyezte fel. Nemrégiben az Egyházi Közlönyben egy Kárpáti Aurél nevű ismeretlen nagyság dörgölte a sáros csizmáját Szabolcska Mihályhoz egy fellengős, homályos, se füle se farka kritikában. Legközelebb pedig az eddig előttünk komoly számba vett Religióban a gyalázkodásairól notorius Görcsöni Dénes támad neki a XVI—XVII. század protestáns íróinak és iskoláinak, Horváth Cyrill: Csécsi-világ Patakon cz. munkájának ismertetésében. Legelső sorban is vakmerően letagadja a magyar protestantizmusnak hazafias szolgálatait s megbélyegzi azt a történetírást, a mely ezeket el meri ismerni. Azután pedig így folytatja: „A politikai történelemnél még többet szenved e tekintetben az irodalom- és műveltségtörténet. Obskurus prédikátorok, néhány alkalmi vers, mosdatlan hangú prédikáczió vagy jól-rosszul lefordított theológiai elmélkedés alapján bekerülnek a magyar irodalom pantheonjába; a pár hónapig külföldön csavargó pásztorokat irodalomtörténeteink megteszik a külföldi műveltség tudományszomjas búvárainak s magyar földön a nyugati műveltség apostoli buzgóságú hirdetőinek ; a kálvinista és lutheránus iskolák pedig mindmegannyi forrásai a nemzeti szellem dolgában utolérhetetlen tudományosságnak, az előítéletektől mentes fölvilágosodásnak, s nevelés tekintetében is áthidalhatatlan űr választja el őket a bornírt elfogultságot és felekezeti gyűlöletet terjesztő jezsuita és egyébb szerzetes iskoláktól." — Erre a kritikára nincs mit szólanunk. Kritikán alól áll az mindenki előtt, a ki azoknak az „obskurus", „külföldön csavargott" prédikátoroknak irodalmi működését és a protestáns iskolák jelentőségét ismeri. Sajnálattal látjuk azonban belőle, hogy a felekezeti fanatizmus hova ragadhatja az embereket. S még nagyobb sajnálattal azt, hogy az ilyen, nemcsak elfogult, de határozottan rosszindulatú, stílusában szennyes kritika még egy olyan előkelő r. kath. sajtóorgánum hasábjaira is rákerülhetett, mint a minőnek eddig a Religiót ismertük 1 EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A pálfai ref. gyülekezet, meghívás útján, Joó András karczagi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Egyházmegyei választások. A mezőföldi ref. egyházmegye világi tanácsbirájává Kányay József főszolgabírót ; — tanítóképviselővé Vincze Sándor enyingi kántortanítót választotta meg. Két lelkészi tanácsbiróságra Cseresnyés János sárkeszi, Miklós Géza székesfehérvári, Medgyaszay Vincze lepsényi és Babay Kálmán sárkeresztesi lelkészek között, — a tanító-képviselőségre pedig Tóth István sárkeresztesi és Csapó Ödön csajági tanítók között szűkebb körű szavazás rendeltetett el. Ajándék az Úr oltárára. A somogy-endrédi kisded gyülekezet a mult esztendőben 100°/<ro

s

kivetést vett magára, hogy a reá váró nagy építkezésekhez illendően elkészülhessen. Időközben a faárak olyan óriási emelkedése állott elő, hogy az egyház hivatalnokainak szükséges ölfa pénzért való beszerzése alapjában rendítette volna meg a gyülekezet anyagi erejét. Miután újabb kivetést eszközölni a gyülekezet nagy szegénysége miatt nem lehetett, úgy segített magán az egyház iránt való buzgó szeretet, hogy erdővágást vállalt a tél folyamán és 648 kor.-ra becsült munkát elvégezvén, visszaverte egy esztendőre a ,.paizsozs férfi" támadását. Aranykönyv. Baksay István kir. tanácsos, a rimaszombati ref. egyház főgondnoka, továbbá Somorjay János és neje Fekethe Piroska egy-egy értékes ezüst kelyhet ajándékoztak a rimaszombati gyülekezetnek. — Özv. Kvacsala Jánosné, szül. Konecsny Juliánná, ki már évtizedek óta gyakorolta a jótékonyságot evang. egyháza iránt, 85 éves korában elhunyván, 90—100 ezer koronára tehető vagyona legnagyobb részét egyházi, iskolai és humanitárius czélokra hagyományozta. Az Evang. Őrálló értesülése szerint a hagyatékból örököl az evang. egyetemes gyámintézet 4000, a hazai missziói czélok 4000, a békési evang. egyházmegye gyámintézete 4000, a pozsonyi evang. theol otthon 8000, a Modoron felállítandó evang. leányiskola 8000, a Zpevnik-bizottság 4000, a szarvasi ev. ó-templom 2000, a szarvasi evang. egyházi hivatalnokok segélyegylete 2000, a szarvasi evang. tanítóképző 2000, a szarvasi evang. főgimnázium 2000 koronát. A még fennmaradó 20—25 ezer koronát a szarvasi evang. egyház kapja alapítványul, hogy annak kamataiból az iskolák tantermei javíttassanak ki és szereltessenek fel. A marosi ref. egyházmegye és az ORLE. A marosi ref egyházmegye lelkészei f. hó 6-án értekezletet tartottak Marosvásárhelyen, hogy az ORLE.-vei szemben elfoglalalandó álláspontjukat megbeszéljék. Kovács László elnök bejelentette, hogy az egyh. megye lelkészei közül eddig harminczan jelentették be az ORLE.-be való belépésüket, s ajánlotta, hogy alakítsák meg az ORLE. fiókját. Tóthfalussy József marosvásárhelyi lelkész és Nagy Károly theol. tanár azt ajánlották, hogy miután az erdélyi egyházi értekezlet szintén oly természetű szervezkedés, a milyen részben az ORLE., még inkább az alakítandó Prot. Szövetség: keressen módot az értekezlet arra, hogy ne új alakulásokkal forgácsolják szét az erőket, hanem az egyházi értekezlet kereteinek megtartásával szövetkezhessenek a most folyó egyetemes alakulásokkal közös munkásságra. E végre pedig várják be a kerületi egyházi értekezlet idei közgyűlését. Az értekezlet ebbe bele is nyugodott és megbízta Kovács Lászlót azzal, hogy az ORLE.-nél, Nagy Károlyt pedig azzal,