Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-23 / 8. szám
hogy a kerületi értekezletnél igyekezzenek a harmonikus együttműködés lehetőségére munkálni. A közigazgatási államsegélyről. Vettük és adjuk a következő sorokat: Konventünk ugyan már a mult év októberében kimondta, hogy a közigazgatási államsegélyből melyik egyházkerületnek mi jár, mégse hallatszik semmi szó e fontos tárgyban. Pedig, mivel pár hót múlva itt lesz már az ideje annak, a mikor az egyházak az ilyen természetű járulékaikat be szokták fizetni, szükséges szóvá tenni ezen ügyet, nehogy még most is fizessenek egyházaink, mikor a segély egy része már tavaly megjött s a többi része is rövid idő múlva meg fog érkezni. Minthogy a miniszteri leirat kifejezetten hangsúlyozza, hogy ebből a pénzből „más czímeken egyházi segélyek vagy kiadások nem eszközölhetők", minthogy továbbá a folyó évben már — a tavalyi segély fel nem használása folytán — a t< Ijes segély felett rendelkezhetünk : nézetem szerint már most, tehát az 1908-ik évben, fel kell menteni egyházainkat a közigazgatás czéljaira eddig szokásban volt súlyos adózás alól. Itt, a k.-somogyi egyházmegyében, egyházaink fizetnek minden lélek után a kerületre 5, a trakutsra 7 fillért — közigazgatásra, így például egy ezer lélekből álló gyülekezet fizet 120 koronát. Ezenkívül megfizetik az esperesi vizitáczió és a kétszeri iskolavizsgálat fuvarját és ellátását, valamint az egyházmegyei gyűlésre menő küldöttjeiknek napidíjait. Mind olyan kiadások, melyeket a miniszteri leirat szerint a segélyből kell ezután fedezni. Az adócsökkentés ügyében már megkezdődött az üdvös munka, hogy az államsegély oda járó része már a folyó évben felhasználható legyen. A lelkészi nyugdíjintézetet illető része is már a mult é\ben rendeltetési helyére került. Miért kellene éppen a közigazgatási segély felhasználásával tovább várni ? Hadd vegyék hasznát már a folyó évben a különben is súlyos terhek alatt vergődő egyházaink ! Turi Károly, kapolyi lelkész. A zsidó autonómia. Gróf Apponyi kultuszminiszternek a zsidó autonómia előkészítése tárgyában kelt leiratát már tárgyalás alá vette az orsz. izraelita és az orthodox izraelita iroda. Az orsz. izraelita iroda bizottságott küldött ki az ügy előkészítésére; az orthodox iroda szintén megtette az intézkedéseket, de csupán a miniszter iránt való tiszteletből, egyébként pedig kijelentette, hogy az egységes szervezet tekintetében a neologokkal semmiféle tárgyalásokba nem bocsátkozik. ISKOLA. A középiskolai korengedélyeit és vizsgálati engedélyek jogának kftlsö hatóságokra ruházása tárgyában a közokt. miniszter jan. 8-án, 136337/1907. sz. alatt intézvényt bocsátott ki, a melyben az autonom felekezeti főhatóságokat is felhatalmazta arra, hogy a miniszterhez teendő előterjesztés nélkül, saját hatáskörükben intézkedhetnek oly esetekben, midőn a hozzájok czimzendő folyamodványban a kérelem tárgya: 1. két tantárgyból bukott tanulónak javitó vizsgálata; 2. nyilvános tanuló osztályösszevonása; 3. magántanuló osztályösszevonása; 4- korengedély a középiskola első osztályába való felvétel, illetőleg a cs. és kir. reáliskola, honvédfőreáliskola és honvédhadapródiskola valamely osztályából a középiskola megfelelő osztályába való átlépés esetében; 5. javító vizsgálat más helyen, mint a hol az illető tanuló az elégtelen tanjegyet vagy tanjegyeket kapta; 6. pótvizsgálat, mely ellen felebbezés történik, mivel a tanári testület nem engedte meg; 7. az illetékes főhatóság kerületében lévő középiskola kijelölése, a hol a banjalukai főreáliskolában, illetőleg a sarajevói főgimnáziumban letett érettségi vizsgálat kiegészítendő lenne; 8. a középiskola VIII. osztályának összes tantárgyaiból teendő vizsgálat: a) kereskedelmi iskolai érettségi vizsgálat, b) tanítói oklevél, c) felső ipariskolának, d) cs. és kir. hadapródiskolának elvégzése alapján; 9. a csász. és kir. katonai reáliskolából, a honvédfőreáliskolából, a honvédhadapródiskolából a középiskolába való átlépés; 10. érettségi vizsgálat a 9. p. alatt említett katoni iskolák teljes elvégzése után; 11. osztályvizsgálat a reáliskolai VIII. osztály tantárgyaiból a honvédhadapródiskola III. (utolsóelőtti) évfolyamának elvégzése után; 12. külföldi érettségi vizsgálat kiegészítése. Iskolai aranykönyv. A pápai ref. főiskola két jelentékeny alapítványhoz jutott. Az egyiket Tarczy Zoltán pozsonyi orvos és neje: Kiszkay Ilona juttatták az intézetnek, 40,000 korona értékben. A másikat egy róm. kath. úrnő: Mészáros Lajosné hagyományozta. Az alapítvány összege 30,000 korona. EGYESÜLET. Egyesületi élet Szepesbélan. Az ev. nŐegyesület legközelebb tartotta meg évi rendes közgyűlését. Weber Samu titkár tartott előadást Gusztáv Adolf élete utolsó mozzanatairól. Az egyesület egy elárvult családot egész éven át látott el tejjel, kenyérrel, hússal, ruházattal, nem tekintve egyes egyházi czélokat szolgáló adományokra. A megvizsgált számadások szerint az egyesület vagyona 2950 korona és 30 fillér, 150 korona 62 fillérnyi vagyonszaporodással. A tea-estély, mely tavaly 108 koronát hozott az egyházközség javára, az idén február 23-án fog megtartatni. — Az evang. ifjúsági egyesület szintén most tartotta meg évi közgyűlését. A mult év folyamán Weber Samu díszelnök három előadást tartott, vetített képekkel. Az egyesület az ünnepek alkalmával vegyes énekkarával közreműködött az istentiszteleteken. Járat kilencz egyházias és vallásos, egy politikai és egy szépirodalmi lapot. (Ev. Őrálló.) A budapesti ref. ifjúsági Egyesület, Erzsébetkörút 7. sz. alatt levő helyiségében előadásokat rendez, a következő programm szerint. Febr. 18. Bilkei Pap István: Az evangéliom és az ifjúság, cz. alatt tartott előadást. Febr. 25-én Hamar István : Emberfeletti lények az ó-testamentumban. Márcz. 3-án dr. Szabó Aladár: A templom kárpitja. Márcz. 10-én ifj. Vietor János: India cz. alatt fognak előadásokat tartani. Az előadásokat teázás előzi meg s rövid eszmecsere követi, a mikor a tárgyhoz mindenki hozzászólhat. Az előadásokra mindenkit, nem tagokat is, különösebben ifjú embereket szívesen látnak. Az előadások mindenkor este 1 /2 8 órakor tartatnak. Belépődíj nincs. A kolozsvári „Bethlen Gábor Kör" most vasárnaponként három helyen rendez protestáns estély eket. A ref. theol. dísztermében előadók voltak Seprődi János gimn. tanár, („Halotti ének"), Kenessey Béla püspök („Theozofia"), Nagy Károly („Ker. műveltség") és dr. Ravasz László („Keresztyénség a gyakorlati életben") theol. tanárok. Az estélyek többi pontjait egyesek és intézetek szavalattal és énekkel töltötték be. A másik két, a város külsőbb részén levő népiskulákban tartott
