Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-23 / 8. szám

erkölcsi nevelést nyerjenek. Ilyen családias internátusra a fővárosban azért is nagy szükség van, mert Budapesten a szűkös és drága lakásviszonyok miatt nagyon nehéz megbízható diákszállást találni; az pedig csaknem lehetetlen, hogy magánházaknál, az egészséges lakás mellett erkölcsi irányítást, oktató felügyeletet és református keresztyén otthont is leljen a középiskolai tannló ifjúság. A méregdrága lakás és élelmezési viszonyok miatt csaknem teljesen megszűnt az a régi jó patriarkális szokás, hogy a jobb családok gyermekei egyes tanári családoknál leijének nevelő-oktató felügyelettel kapcsolatos elhelyezést. Dr. Kovácsy Sándor főgondnok gyakorlatias érzéke ezen a mélyen érzett szükségen kivánt segíteni, midőn a mult év folyamán a református fiú-internátus eszméjét, az ő ismeretes erélyével fölkarolta, a terv megvalósításához az egyháztanács erkölcsi és anyagi támogatását kieszközölte, Csűrös István ref. főgimnáziumi vallástanár személyében az intézet vezetőjét kiszemelte, vele egyetértőleg az internátus programmját és szervezeti szabályzatát kidolgozta, a református főgimnáziummal szemben (Lónyay-u. 7. sz.) az intézet számára megfelelő helyiséget bérelt, azt a nyár folyamán czélszerűen felszereltette s a mult év szeptember havában, az egyháztanács és az egyházközség számos tagjának jelenlétében, 10 növendékkel megnyitotta. Ez a fontos hivatású intézet, melyből tanulásra a növendékek a szemközt fekvő református főgimnáziumba járnak át, egészséges lakás és koszt szolgáltatása mellett oly gondos református nevelést s a tanulásban oly eredményes felügyeletet nyújt a jobb családból való serdülő ifjúságnak, hogy erkölcsi hatásaiban bizonyára sokszorosan visszatéríti azt a pár ezer korona költséget, melyet a budapesti egyház esetleg évenként ráfordít. A fiú-internátus kormányzását az a 12 tagú igazgató-tanács intézi, melyet dr. Kovácsy Sándor főgondnok elnöklete alatt az egyháztanács választott. E mellett a két új nevelő intézmény mellett, melyek az egyház szellemi és erkölcsi súlyát jelentékenyen fokozzák, nem felejtkezett el az egyháztanács az egyház szorosan vett valláserkölcsi erőinek továbbfejlesztéséről sem. Itt legfontosabb elsősorban a vallásoktatás. A budapesti református egyháznak (a Lónyay-utczai ref. főgitnnáz umba járó gyermekeket ide nem számítva) mintegy 6500 elemi és középiskolai tanulója van, a kik a nagy kiterjedésű város területén elszórt 81 elemi-, 36 polgári-és kereskedelmi- s 26 középiskolában tanulnak. Ennek a gyermekseregnek vallásoktatására a budapesti református egyház a múlt évben 36 tanerőt alkalmazott, a kik közül 29 lelkészjellegű egyén, 7 székesfővárosi tanító ; a lelkészjellegü hitoktatók közül 12 állandósított vallástanító lelkész, a kik csaknem kizárólag vallástauítással foglalkoznak. Vallástanításra a mult évben összesen 45,102 koronát fordított az egyháztanács. A vallástanításnak és a vallástanítóknak hivatalos felügyelője dr. Szabó Aladár józsefvárosi lelkész, a kinek javaslatára az egyháztanács a mult évben a családos és állandó vallástanító lelkészeknek fejenként 500 korona drágasági pótlékot szavazott meg; a vallásórák rendszeres látogatására és ellenőrzésére Kovács Lajos vallástanító lelkészt óralátogatóvá választotta. Illetékes helyen lépésekett tett az egyháztanács, hogy a székesfőváros az egyházközség hitoktatási segélyét az eddigi 34,000 koronáról 70,000 koronára emelje fel. A vallás-erkölcsi erők fejlesztését czélozza az egyházi vezetőség ama régebbi terve is, hogy a VH-ik kerületben új templomot építsen és új lelkészi állást szervezzen. Ebből a tervből is valósítottak meg egyetmást a mult esztendőben. A VI.—VII. kerületi helyi-bizottság s ennek elnöke, Lánczy Leó támogatása mellett az új gondnok: dr. Vámossy Károly dicséretes buzgósággal feküdt neki a telekszerzés ügyének és sok utánjárással kieszközölte, hogy Budapest székesfőváros közgyűlése az Izabella és Hegedűs Sándor-utcza sarkán fekvő városi telket templomépítési czélra az egyházközségnek adományozta. Ennek alkalmából az egyháztanács elhatározta, hogy a VI.—VII. kerület számára 1908-ban, az ősz folyamán, az új lelkészt megválasztja, a mely czélra az új lelkészi fizetés megfelelő részletét a költségvetésbe be is állította. Ez a két tény szintén az alkotó és építő munka bizonysága. (Folyt, köv.) MISSZIÓÜGY. A liverpooli diák-missziói gyűlés. Felolvastatott a Budapesti Ref. Ifj. Egyesület Ker. Diákszövetségének 1908. febr. 9-én tartutt évi gyűlésén. Nem könnyű feladat előtt állok, mikor a liverpooli diákgyűlésről kell beszámolnom. Nem tudom, lehetne-e találni az ott jelenvoltak között sokat, kiknek egyéni életébe úgy bele ne markolt volna az a gyűlés, hogy visszatekintve, még egy hónap elmultával is könnyű munkának találnák, a szubjektív benyomásokból kibontakozva, tárgyilagos tudósítását adni annak, mit ott hallottak és láttak. De meg hogyan is lehetne teljes és kimerítő képet nyújtani ily rövid idő alatt egy négy napon át, reggeltől estig folytatott konferencziáról, különösen ha meggondoljuk, hogy e négy nap gyűlései világrészekre kiható jelentőségű tartalommal voltak megtöltve. Csak néhány kiemelkedő mozzanatra s a gyűlés általános jellemzésére terjeszkedhetem ki tehát, s remélem, hogy mindezekből majd némi fogalmat alkothatnak arról, hogy mi is történt Liverpoolban. De mielőtt ezt megtenném;

azt hiszem nem felesleges munkát végzek, ha röviden ismertetem azt a testületet, azt. a mozgalmat, mely e gyűlést f. év január havában tartotta, A neve Student Volunteer Missionary Union. Magyarra fordítva: Önkéntes Diák-missziói Egyesület. Még pedig közelebbről a brit diákok önkéntes missziói egyesülete. Tagjai közé azok lépnek be, kik Istentől hivatottaknak érzik magukat arra, hogy tanulmányaik befejeztével életüket a pogány-misszió nagy 16