Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-23 / 8. szám

házi és Iskolai Lapnak. Dolgozatai, tanulmányai a Prot. Egyh. és Isk. Lapon kivül a Prot. Szemlében jelentek meg legfőképen. Önállóan megjelent művei: János evangéliomának izagógikai ismertetése (1884); A Hexateuchus előállása (1886); Újévi egyházi beszéd (1887); Az ó-testamentom paedagógiája (1887); Keresztyén tanítások (egyházi beszédek 1891); Jelentés az orsz. közalap tíz éves működéséről (1892); A biblia női alakjai (1894); Női jellemképek (1906). Tevékeny részt vett a biblia revíziójában is és a megjelenendő revideált bibliában a Birák és a Királyok két könyve az ő átnézésében fognapvilágot látni. A budapesti ref. egyház 1907. évi életéből. A napokban hagyta el a sajtót a budapesti ref. egyház 1907. évi évkönyve, a mely bevezető czikkében összefoglalólag mutatja fel az egyház életében folytatott sok ágú munkát. Ezt megismerni nemcsak érdekes, hanem tanulságos a vidéki gyülekezetekre és azok kormányzóira nézve is, s épen ezért az alábbiakban bo részleteket adunk a jelentésből. Az 1906-ik év utolsó napján sírjába tett Hegedűs Sándor főgondnok helyébe az egyházközség közgyűlése, példás egyetértéssel és nagy lelkesedéssel azt a férfiút ültette, a ki évek óta egyik legerélyesebb munka- és segítőtársa volt az elhunytnak: dr. Kovácsy Sándor ny. min. tanácsost, a Protestáns Árvaegyletnek régi elnökét, a budapesti egyháznak évek óta egyik nagy tevékenységű és köztiszteletben álló gondnokát. A gondnoknak főgondnokká választása által megüresedett helyét pedig dr. Vámossy Károly ügyvéddel, az egyháztanács régi, rokonszenves tagjával töltötte be. A kiegészített gondnoki kar, a lelkészekkel egyetértésben, lázas tevékenységgel fogott munkához, hogy minél többet megvalósítson az elhunyt Hegedűs Sándor ama nagyszabású tervéből, hogy a budapesti reformátusságot erkölcsileg és anyagilag erős és hatalmas gyülekezetté kell fejleszteni. Mindjárt az év elején két új intézmény létesítését és több egyházerősítő terv megvalósítását karolják föl és viszik dűlőre, melyek révén az 1907-ik esztendő históriai jelentőséget nyert az egyház életében. A két új intézmény: a Baár-Madas felsőbb leányiskola felállítása és a főgimnázium mellett szervezett fiú-internátus; az egyházerősitő tervek : a vallástanítás továbbfejlesztése, az egyház anyagi erejének újabb fokozása, új templomtelek szerzése és új lelkészi állás szervezése. Mindezek kétségtelenül bizonyítják, hogy a budapesti egyház a tervszerű vezetés folytán az 1907-ik évben is jelentékenyen erősödött, haladt és gyarapodott, mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben. Az internátussal vagy bentlakással összekötött és az alapítók nevéről Baár-Madas felsőbb leányiskolának nevezett intézet felállításában Szilassy Aladár egyházi gondnoké az érdéin oroszlánrésze, míg a hozzávaló anyagi erőt a Baár János és a Madas Károly alapítványai szolgáltatták. Néhai Baár János budapesti polgár régebbi alapítványára nézve a tulajdonos budapesti egyház az örökösökkel 60%-ra m

&r

régebben kiegyezett és a jobbára budapesti háztelkekből álló alapítvány nagyobb részét pénzzé tette, a miből mintegy 400 ezer korona gyűlt össze; de van még az alapítványnak mintegy 300 ezer korona értékű háztelke, a mely szintén értékesítésre vár. Néhai Madas Károly pestmegyei földbirtokos, a maga összes vagyonát, mintegy 400 ezer korona értékű földbirtokát, végrendeletileg örök alapítványul a dunamelléki egyházkerületnek hagyományozta, még pedig azzal a rendeltetéssel, hogy az alapítvány jövedelmének felerésze egy református felsőbb leányiskolára, másik fele pedig egy református árvaházra fordíttassék. De mivel ezek az alapítványok külön-külön nem voltak elégségesek arra, hogy belőlük az alapítók szándékának megfelelő felsőbb leányiskola felállítható legyen, az intézetre pedig halaszthatatlanul szükség volt, Szilassy Aladár gondnok tapintata és bölcsesége kivitte a két érdekelt egyházi testületnél azt, hogy a közös czélú két alapítvány jövedelmei egyesíttessenek és szerződés szerint egy közös intézetre fordíttassanak. Az egyezség a múlt évben létrejött, még pedig oly módon, hogy a dunamelléki egyházkerület a Madas-alap jövedelméből 1

/3 résszel, azaz évenként 10 ezer koronával, a budapesti egyház a Baár alap kamatjából a

/3

résszel, vagyis évenként 20 ezer koronával járul a budapesti református felsőbb leányiskola fentariásához. Az intézet élére, Szilassy Aladár elnöklete alatt, egy 10 tagú igazgató-tanács állíttatott, melyből 5 tagot az egyházkerület, 5-öt a budapesti egyház választ. Ez az igazgató-tanács elkészítette az intézet programmját, házat bérelt Budán (Albrechtút 26. sz.) a Lónyay- villában, megválasztotta az intézet tanító személyzetét (igazgató Fráter Eszter), a nyár folyamán felszerelte és szeptember havában 2 osztállyal és 13 növendékkel megnyitotta a mintaszerű ref. felsőbb leányiskolát. Az intézet ünnepélyes megnyitása a közoktatásügyi miniszter és a székesfőváros képviseletének, dr. Darányi Ignácz dunamelléki egyházkerületi főgondnoknak, Baksay Sándor püspöknek, dr. Kovácsy Sándor főgondnoknak, valamint az egyházkerület és az egyházközség számos tagjának jelenlétében ment végbe. Ezzel valóra vált a fővárosi és dunamelléki reforniátusság ama régi óhajtása, hogy a jobb családból való leánygyermekeket református szellemű saját felsőbb iskolánkba járathassák. A gyönyörűen elhelyezett, mintaszerűleg berendezett intézetet hitfeleink rokonszenves támogatásába e helyen is melegen ajánljuk s annak vezetőire ós növendékeire a jó Isten áldását kérjük. A főgimnázium melletti fiú-interviátus ügyét dr. Kovácsy Sándor főgondnok ismert erélye vette kézbe és vitte dűlőre. A fővárosi és vidéki ref. szülőknek az is régi és sokszor hangoztatott óhajtása volt, hogy középiskolában tanuló fiaik számára olyan bentlakással és nevelő-oktató felügyelettel ellátott, családias intézet szerveztessék, a melyben íiaik gondos testi, értelmi ós vallás-