Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-05 / 1. szám

evangélizálására és amerikaiakká tevésére, a két egyház vallásos iratokat kiadó bizottsága ez évtől kezdve közö­sen adja ki az „Örömhírt", a magyar vasárnapi iskola havi folyóiratát és az Amerikai Magyar Reformátusok Lapját, e jól szerkesztett és 16 oldalra terjedő lapot, melynek angol czírne „Sentinel". Sajnálatos a jelen czivódás, de nem mi kezdettük. A presbiterián egyházi közgyűlés (1906) s a református belmissziói bizottság is kifejezte készségét a tiszta keresztyén alapon való közremunkálásra ; de a felelet a még nagyobb ellen­ségeskedés volt, mely a nemzeti egyház képviselőinek igaztalan nyilt támadásaiban vagy az illetlen titkos intri­káiban nyilvánult. Azért különösen nagy szükségünk van az amerikai keresztyének erkölcsi és anyagi támo­gatására, hogy missziónk és közleményeink által a magyarok nagy tömege megismerje az igazságot. A végkimenetelben nem kételkedhetünk. Idegen és Amerika-ellenes egyház nem állhat fen sokáig Ameri­kában. A magyarországi politikai változások is bármely pillanatban elmetszhetik a pénz áradatát, mely most a new-yorki konzul útján jut a lelkészekhez és egyhá­zakhoz. Ha ini, a mi munkánkat a Krisztus igazságaihoz való hűségben és szeretetének szellemében folytatjuk, akkor mindazokat, a kik a Krisztuséi, meg fogjuk magunk­nak nyerni és meg is tudjuk őket tartani. A magyarok, ép úgy, mint mások, vonzatni fognak azon egyházakhoz, a melyek Krisztust helyesen mutatják föl, hogy azokhoz tartozván, „0 benne" épüljenek. * * * Az ilyen, hivatalosnak nevezhető amerikai egyházi megítélés mellett joggal érdeklődhetik a magyar ref. egyház az iránt, hogy mint is áll valóban az amerikai magyar misszió dolga? Ideje volna már, ha az a köd és bizonytalanság, a mely ezt az ügyet eddig körülveszi, eloszlattatnék s benne némi bizonyos látásra juthatnánk ! RÉGISÉG. Sigray István levelei. I. Sigray István — Vechelius Jánoshoz. Tekéntetes Uram! Szegény Foktöviek dolga mind eddig minden tsorba nélkül foly. És mind az olly kérdésekbiilis, melyek infas­cinatiójokra lehettek volna, okossan explicálták magokat. Szemes voltam magamis, mit vehetnék észre? Egyebet ki nem tanulhattam; hanem hogy el menetelükből követ­kezett károkat, ha mást nemis, refundálni fognak. Ez ugyan nem rossz; de rossz, avagy tsak nem hasznos a' nagyobb jóhoz, az Isteni Tisztelethez képest. És a' mint veszem észre, amahoz nagyobb része accedálna a' rele­gatusoknak. Jó vólna azért talán mostan, mivel itt együtt vágynák, eszekre anni alattomban, hogy, mivel az in­gfantiaiokban is, az Isteni tiszteletnek restitutiója, és az ő Jószágaiknak és Házaiknak ingyen lett elvételek con­nectálva vágynák ; mindazon kettőtől, az Intimatumnak is contentuma ezekről tévén emlékezetet, semmiben ne recedállyanak. Mert ugy lehet gondolkozni, hogy ha tsak ugyan stingáliatni fog az M. Uraság; az ő kifize­téseket is tsak vilipendiumnak (?) fogja tartani: tsak hogy az eretnekeket, melly igen nagy bonumopus lessz, megfoszthassa ac exercitio religionis. Ezekről való tuda­kozódásoknak ugyan még ideje nem vólna; de ha per accidens kérdeztetni fognak; uttóllyára, cum ad cardinem rei perventuin fuerit, ha most amazt ígérik, nem retrá­hálhattyák. Kinek kinek közüllök mi értéke lett légyen, éppen must irom. Valóban meg kell vallani, hogy sokra fog terjedni. Némelly vádolásoknak formuláját ki vettem a' foktövi Biráktulis alattomban; mellyeket nékik meg jelentvén, el készültek abban lejendő feleletre. Hic oblaía. illorum numuscula nulla ex parte recepta sünt. Azért javasoltam, hogy inkább egy Báál Dohányt készíttesse­nek. Mi fog mind ezekben tettzeni az Úrnak ? és mi­némű útmutatásai fognának lenni, bízván alázatosan bölts opiniójára és Uri informatíójára, ha tudósítani méltózta­tik, fogom tuttokra adni, úgy a1 mint az alkalmatosságot legjobbnak fogom látni. Szánynyák az Urak magokis ezen el széledett számos sokaságot, annyivalis inkább, mivel semmi véttségben nem lehet őket tapasztalni. Ezek­ről midőn parancsolattya szerént az Urnák alázatos rela­tiót nem tennem nem lehetett volna, magamat gratiájába recommendálván, alázatos tisztelettel maradok az Urnák Colocae 1763. die 8= Április alázatos kötelessógü szolgája 'Sigray István mpr. Czím: Perillustri ac Generoso Domino, Domino Joanni Vechelius, Caussaruin per I. Regnum Hungáriáé Advocato Consultisso, Domino et fan tori mihi singulariter Colen­dissimo. — Patai. A levél hátán Ráday G. sajátkezű feljegyzése : D. Sigrai Uram levele Vechelius Uramhoz. II. Sigray István — Ráday Gedeonhoz. Tekéntetes Ur, Nagy Jó Kegyelmes Patrónus Uram! Éppen mostan jővén az Úrhoz Principális Uramhoz szegény Foktöviek, annak tudakozására mi lett légyen a' resolufio az Ur Vechelius Uram mellettek vólt kéré­sére : ós mikorra praefigálna az Ur terminust pro ulteriori Inquisitione plenius peragenda, ezen feleletét vették az Urnák Vice Ispán Uramnak : Hogy többször éppen már azon dolognak folytatására le nem mégyen. Hanem, mivel Mélt. Érsek, ellenek való panaszát az Úrral communicálta, ezen okon leg hamarébb lehető móddal, mind két résznek propositiójit a' felséges Consiliumnak fel küldi. Ezen dolognak így lévő qvalitassarúl mivel kételkedem, hogy az Urnái tudva vólna, nem lehetett nem ezeknek meg jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents