Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-10 / 6. szám

ségei, hanem egyesegyedül csak a nemzeti szempont határozhatja meg. A kultuszminiszter is ezt a nézetet vallotta. De joggal remélhetjük, hogy nem azt a csődöt mondott, úgynevezett „nemzeti" szempontot értette ő sem a beszédében, a mely annyiszor eszünkbe juttatja a hálátlan vipera meséjét. Joggal elvárhatjuk, hogy nem azt a „nemzeti" szempontot értette, mely hagyományos magyar nagylelkűséggel, minden viszonzás nélkül adott óriási anyagi áldozatokkal akarta jobb útra terelni a fékevesztett nemzetiségeket. Reméljük, hogy a harmadik magyar egyetemmel sem német, sem tót „testvéreinket" nem akarja a „nemzeti" kormány „megnyerni" ! Feltételezzük, hogy nem akar államköltségen diplomás ellenségeket nevelni a hazának. S elvárjuk, sőt megköveteljük, hogy ne az a politikai „bölcseség" érvényesüljön itt is, mely a magyar államiság legfanatikusabb ellenségeinek: az oláh pópáknak 911 ezer kor. segélyt ad évente, míg sokkal több lelket számláló, fajmagyar kálvinista egyházunk összehasonlítatlanul nagyobb műveltségű lelkészeinek ennek a felét se: mindössze 438 ezer koronát. A kik büszkén vallották magukat mindenkor nemcsak az evangéliom, hanem a hazaszeretet apostolainak is, mostohább gyermekei tehát az államnak, mint azok, a kik erényt csinálnak a magyarság elleni izgatásból 1 A „nemzeti" szempontot sem a kormány, se senki más nem értelmezheti másképen, minthogy súlyos gazdasági és tökéletlen birtokviszonyaink s a kivándorlás folytán amúgy is gyöngülő fajmagyarság egyik góczpontjának: Debreczennek vagy Szegednek kell adni az új egyetemet. De míg az országgyűlés a harmadik egyetem helyéről vitatkozik, a kassai egyetem érdekében alakult nagybizottság terjedelmes emlékiratot készül benyújtani nagy küldöttség útján a közoktatási miniszterhez és a belügyminiszterhez, mint Kassa város képviselőjéhez.1

A memorandum érdemes arra, hogy a mi figyelmünket is fölkeltse. Azt bizonyítgatja, hogy a harmadik egyetem fölállítása Kassán kerülne a legkevesebbe. Jogi fakultása van, azután szerényen megjegyzi, hogy a város, mint püspöki székhely, amúgy is rendelkezik papi szemináriummal, tehát a theologiai fakultás is meglenne minden költség nélkül! Álljunk csak meg itt. Ehhez nekünk, protestánsoknak is van talán egy kis szavunk. És pedig nemcsak a szomszédos sárospataki ref. és az eperjesi ev. főiskoláknak, hanem mindannyiunknak. Eltekintve attól, hogy a nemzeti szempontok is parancsolólag megkövetelik, hogy a harmadik magyar egyetem ne Kassán, avagy még kevésbbé Pozsonyban, hanem csakis Debreczenben vagy Szegeden állíttassék föl, nékünk még a fölállítandó új egyetem theologiai fakultásának a szempontjából is van szavunk a kérdéshez. A budapesti, úgyszintén a zágrábi egyetem theologiai fakultása róm. katholikus. S most még egy második, illetve harmadik róm. kath. theologiai fakultás 1 Már be is nyújtotta. Szerk. legyen, úgynevezett „egyenjogúságunknak" élő és legkiáltóbb czáfolata ?! A leghatározottabban fölemeljük szavunkat az ellen, hogy ezentúl két, illetve a zágrábival együtt három róm. katholikus theologiai fakultás hirdesse az egész ország pénzén föntartott egyetemeken, hogy hazánkban még mindig a római katholiczizmus az egyedüli úr s hogy mennyire nem öltött még mindig testet vallásunk egyenjogúsága, a miért őseink századokon át annyit küzdöttek s a melyet állami alaptörvényeink is többszörösen biztosítanak — papiroson I De nehogy elfogultsággal vádolhasson bárki is bennünket, tekintsünk végig a külföldi egyetemek theologiai fakultásain. Azok nyomán tárul csak föl előttünk a maga igazi nagyságában állapotaink visszás, sőt tarthatatlan volta! Nézzük először Németországnak, ennek a nagy protestáns nemzetnek az egyetemeit. A német birodalom 52 \ milliónyi (1896) lakosságának majdnem kétharmad része protestáns. Száz lélekre átlag 63 protestáns és 36 róm. kath. esik. A népességnek több mint a felét képező Poroszország 30 milliónyi lakossága túlnyomó részben protestáns. Csak három tartományban vannak többségben a róm. katholikusok: Elsass-Lotharingiában (78%), Bajorországban (71%) és Badenben (63%). Németország huszonegy egyeteme közül mégis négyben csak római kath. fakultás van: Freiburgban (Baden), Münchenben, Würzburgban (Bajorország) és Münsterben (Westfália). Ezenkívül a porosz egyetemekhez hasonló szervezettel bíró braunsbergi „Kgl. Lyceum Hosianum"ban is van r. kath. theologiai fakultás. Tehát a nagyobb Bajorországnak két róm. kath. theologiai fakultása van, a kis Badennek egy; csak a harmadik róm. katholikus többségű tartománynak, az 1870-ben elhódított Elsass-Lotharingiának nem volt r. kath. theologiai fakultása. De 1903 október havában az eddigi protestáns fakultással párhuzamosan a r. kath. is megnyílt. Nem kellett nekik évtizedekig harczolni érte, mint nekünk. A strassburgi újabban szervezett kettős theologiai fakultáson kivül még három egyetemen : Bonnban (Rajnai tart.), Boroszlóban (Porosz-Szilézia) és Tübingában (Württemberg) van régebb idő óta ilyen kettős theologiai fakultás. Tehát 21 egyetem közül 4 csak róm. kath., 4 kettős és 13 csak protestáns fakultással bír, vagyis 8 róm. kath. és 17 protestáns theologiai fakultás van összesen. Láthatjuk ezekből, hogy a 63% protestánsság nemcsak hogy nem nyomja el a majdnem felényi, 36% rom. katholikusságot, hanem teljes igazságosságot és méltányosságot tanúsít vele szemben. Kiváltképen áll ez a túlnyomó részben protestáns Poroszországra. A tisztán r. kath. fakultással bíró münsteri, úgyszintén a kettős fakultású bonni és boroszlói egyetem is Poroszországban van. Ha a 30 milliónyi porosz királyság is csak úgy tartaná tiszteletben a maga elenyészően kisebb számú r. katholikusainak a lelki szükségleteit, mint a magyar állam a maga négy millió protestánsáét, kik pedig a magyar szent korona országai lakosságának