Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-29 / 52. szám

szerint, természetesen folyik a körülményekből. Ezen szerint ez a jog- fennáll a népiskolai vagyont illetőleg azonban ő nem segíthet, mert csak nem teremthet mes- i

is. Az 1907. XXVII. t.-cz. biztosítja is azt a nem szerzeterséges akadályokat ott, ahol akadályok nincsenek 1 • * tesek által ellátott iskolákra nézve, a mikor egyfelől Ha maga a szerzet vagy valami alapítványi vagyon polgári hatósági bizonyítványt kíván a hitközség vagyoni tartja fenn a szerzetesek által ellátott iskolát, akkor a állapotáról, másfelől pedig a hitközség és az iskola költsegélykérésnél csatolandók: 1. a három utolsó évről ségvetéseit a törvényhatósági bizottság ellenőrzése alá szóló, nem okmányolt számadási kivonatok és a költség- bocsátja. De mentesíti az ilyen ellenőrzéstől az alapítványi előirányzat, 2. a tanítók, 3. a tanulók létszámáról szóló vagy szerzetesi vagyont, a mikor csak okmányolatlan kimutatások, 4. a tanítók okleveleinek másolatai, 5. a számadási kivonatokat kíván felőle s ezeknek ellenőrzétanfelügyelő bizonylata az iskola törvényszerű felszereié- sét sem bízza a törvényhatósági bizottságokra, hanem séről, 6. bizonylat a tanítók eskütételéről. csak az egyházi felettes hatóságokra. Pedig az volna az íme a más iskolákra nézve szükséges 28 dokumentum osztó igazság, hogy quod uni justum, alteri aequum, leolvad itt 6-ra, s abból a hatból is négy maga az iskola- főként a mikor arról van szó, hogy valamelyik iskolafentartó által állítandó ki. Vájjon természetesen követ- fentartó, sokkal csekélyebb fentartási költségek mellett, kezik-e ez a szerzetes- vagy alapítványi vagyon köny- még állami támogatásra is igényt nyer. Egyáltalában nyebb kezeltetéséből? Sine ira et stndio s csupán az nem vagyok híve a francziás egyházi, szerzetes- és igazság alapján, a leghatározottabban állítom, hogy nem. kongregácziós vagyonszekularizálásnak; de annak igenis, Az kétségtelenül igaz, hogy ha valamely iskola hogy minden ily néven nevezhető vagyon kezelése és szerzetesi vagy alapítványi vagyonból tartatik fenn, egy- felhasználása állami ellenőrzés alá vettessék. Erre mód szerübb annak a kimutatása, hogy ez a vagyon mennyi- és alkalom nyílott volna az 1907. XXVII. t.-czikk 35. ben fedezi a fentartás szükségleteit s mennyiben nem. §-ának megalkotásánál ; de a jus supremae inspectionis Valamint az is egyszerűsíti a dolgot, hogy a terhek nem csak olyan módon érvényesíttetett, a melyre a példaszó valamely polgári vagy hitközség tagjainak vállaira nehe- csak azt mondja: nesze semmi, fogd meg jól. Mert vájjon zednek első sorban. De ezek a természetességek a kivé- ki volna képes okmányolatlan számadási kivonatok alapteleknek ama tömegét és mértékét, a melyet a törvény ján ellenőrizni azt, hogy az a szerzetes vagyon elégsé-35. ós az Utasítás 50. §-a megállapít, épen nem indokolják, ges-e az iskola fentartására, vagy nem, a mikor még az Hol, miben találja meg természetes indokolását az, sincs előírva, hogy az iskolák tanszemélyzetének javahogy 1. akár a szerzetes- akár az alapítványi vagyon dalma díjlevélileg biztosíttassék ? Az elhallgatásoknak kezeléséről csupán okmányolatlan számadási kivonatok olyan beláthatatlan tere nyílik így meg, a melyen még és ugyanilyen költségelőirányzatok mutatandók be akkor, ^ maga a miniszter sem igazodhatik el, s a minek követa mikor más felekezeti iskolafentartónak a polgári ható- kezménye az, hogy míg a nem szerzetes vagyonból fenság által kell igazoltatni vagyoni állapotát; 2. hogy az tartott iskolák birtokosai, hogy úgy mondjuk, még a ilyen iskoláknál nem kötelező a tanszemélyzet javadal- f zsebük legutolsó ránczait is kénytelenek hatósági ellenmazásának, személyenkint. díjlevélileg biztosítása; 3- hogy I őrzés alá bocsátani, hogy valami állami támogatást nyera tanszemélyzet oklevelei csak másolatban mutatandók jenek, addig egy kongregáczió vagy szerzetrend csak be ; hogy nincs szükség 4. az előző szolgálatról, 5. a * annyit mutat meg vagyoni állapotai titkaiból, a mennyi községi illetékességről, 6. a tanítók magyarul tanítani I neki tetszik, s azt sem a törvényhatósági bizottságnak, tudásáról, 7. a magyar nyelven oktatandókról, 8. a ma-V hanem csak — a törvényben egyáltalában nem gyökegyar anyanyelvű tankötelesekről, 9. a községben levő i rező gyakorlat szerint rendesen róm. kath. vallású — más iskolákról, 10. a községben levő összes tankötele- Jjk kultuszminiszternek. sekről szóló iskolaszéki, illetőleg polgári hatósági bizony-S épen ebben a körülményben van az oka annak, latokra; nincs szükség 11. a tanmenet, 12. az órarend, hogy a miniszter űr minden szépítgető magyarázgatása, 12. a tankönyvjegyzék bemutatására? Ezeknek a kivé- ^sőt egyenesen támadó visszautasítása daczára is;

azt teles intézkedéseknek természetes magyarázatát én nem kell állítanunk, hogy a 35. §. olyan kivételeket statuál, tudom megtalálni semmiképen sem. Sőt ellenkezőleg, melyek, mint jogtalan előnyöket nyújtók, ellenkeznek ismerve a 35. §. létrejövetelének körülményeit is, azt^jfaz egyenlőség és viszonosság elvével, vagyok kénytelenek mondani, hogy a miniszter úrnak E kivételes kedvezményeknek fentebb említett pontminden védekező magyarázgatása daczára is, olyan ki-'J jai közül a 3., 4., 6., 7., 8., 11. és 12. alatt foglaltakra vételek statuáltattak itt, a melyek az iskolafentartók egy || nem akarok bővebben kiterjeszkedni, eléggé beszélnek részének jogtalan kedvezményeket nyújtanak. [teázok magukért. Az 5. pont alatt foglalt kivételre nézve A jus supremae inspectionis megadja azt a jogot V pedig csak 'azt jegyzem meg, hogy azt szintén nem az alkotmányos államhatalomnak, hogy az iskolai alapít- , tartom ugyan indokoltnak, de meg tudom érteni azt, ha ványi vagyon kezelését és annak a rendeltetési czélokra |f,'egy szerzétestanítónak vagy apáczának, a kinek főnöke fordíttatását ellenőrizz*. -fAz 1883. XXX. 48. §-a azt a 5 külföldön székel s a ki a rendbe lépése folytán lemonjogot a középiskolai alapítványi vagyonra nézve expressis , dott családról, hazáról, nemzetről s a kit rendje bárverbis biztosítja is«a kultuszminiszternek. \A ratio legis r

mikor áthelyezhet, nemcsak Magyarországnak, de a föld