Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-08 / 49. szám

magas, őrálló hivatását. Emlékei idekötik, sőt arra kötelezik, hogy a kivívott pozicziót megőrizze s a nagy mult iránt való hálátlanság, több : kegyetlenség volna megcsúfolni annak hagyományait. E kettős ütköző csak azt a megoldást hagyja szabadon, hogy maradjon a fővárosban, de ne ragaszkodjék központi elhelyezettségéhez, városi — a szó szoros értelmében — porlepettségéhez. És ide kapcsolódik egy személyes tudomásom, mely ha nem téves, kivihetősége esetén módot nyújtana a kérdés, talán minden tekintetben megnyugvást hozó megoldására. A Gellérthegy déli oldalán, a Ménesi-úton levő m. kir. kertészeti tanintézetnek külterjes természetű munkakörére már ezelőtt hat évvel szűkké és alkalmatlanná vált a jelzett helyen fekvő terület. És mert az anyaintézet szomszédságában a telkek ármagassága miatt nem állott módjában a terjeszkedés, kénytelen volt munkássága tökéletesbítésére a főváros közeiébén, ha jól emlékszem, Budaőrsön, a nagypénteki • társaság árvaháza táján, űj telepet állítani fel. De ez a kétfelé osztottság a növendékek előhaladására a sok időveszteség, tevékenységük szakadozott volta miatt, nagy hátramaradással jár, minek megszüntetésére ez intézet életbevágó érdeke, hogy a ménesi-úti központ kiköltöztetésével, két fele egyesíttessék, a mi reá nézve határozott nyereség volna. De lássuk a dolgot a két kérdés ily összeköttetésénél érdekelt másik faktor szempontjából is: mi jóval kecsegtetné a theologiát az itt gondolt új szállás? Kap nem régi és ugyancsak bennlakásos és konviktusos tanintézet czéljaira, pavillon-rendszerben épült helyiségeket, melyekben a felügyelő tanári lakás is szorosabbá teszi az elöljáróság és a növendékek között az összeköttetést, A főváros előnyeit biztosítja a közeifekvés és a könnyű villamos közlekedés, a nélkül, hogy ezekért a tanulmányokban való gátoltságnak, az egészség veszélyeztetettségének előbb rajzolt magas árát kellene fizetni. A természettel itt kínálkozó kellemes együttlét a növendékek szellemi és testi erőit fokozott frisseségben tartja s egyúttal jelentősen kevesbítené az ifjú életét megrontó, a fővárosban halmozottan nyüzsgő kísértés alkalmait. A művelés folytatására szakértelemmel előkészített talaj lehetővé teszi az ifjak jövőjére és jelen egészségére egyaránt nyereséges kertészkedést, s ehez hozzávevén a környezet természethez közeleső egyszerűségét is, mintegy előképét adja jövő életfolytatásuknak. Mindezek együtt az intézet fejlődésére egészen új, sokat igérő perspektívát nyitnak. Ez ideának elég tetszetős; különösen, hogy a megvalósítása ellen leselkedő, innen a távolból ki sem kombinálható nehézségek sem zavarják a procul negotiis tűnődő láthatárát. Ám a jámbor, falusi ötlet fölvetésére az biztatott, hogy ártani nem árthat, s a mellett a kérdés megfejtésének uj lehetőségére mutat reá. Szász Béla. * * * E jószándékú hozzászólásra a következő megjegyzéseink vannak: Az a terv, hogy a theologia a Hold-utczai skót iskola épületébe helyeztessék el, miután a megegyezés nem sikerült: végleg elesett. A kiküldött kerületi bizott ságnak tehát más megoldást kell keresnie. Hozzászóló ama véleményét, hogy az intézet a város forgatagából valami nyugalmasabb és egészségesebb részére vitessék ki a fővárosnak, nemcsak én helyeslem, de helyesli — úgy tudom — a bizottság is, annyival is inkább, mivel a drága telekviszonyok különben is az olcsóbb hely keresésére kényszerítenek bennünket. Hogy ez a hely a kertészeti tanintézet lesz-e? alig hisszük s alig hihetjük. A kertészeti tanintézet, a mint tudjuk, még mostanában nem válik meg mostani helyétől. Azután pedig a lehető olcsó elhelyezkedés mellett okvetlen tekintetbe kell venni azt is, hogy az a hely, a hol a theologia lakást nyer, ha távolabb esik is, de villamos vasúttal könnyen elérhető legyen, e tekintetben a kertészeti tanintézet helyisége, miután környéke még rendezetlen és hozzá villamos vasút nem vezet, szerintem nem is megfelelő. Különben, a mint tudom, a bizottság már rövid idő alatt tanácskozásra fog összeülni s alaposan megfontolja, hogy hova — merre irányítsa a kerület figyelmét. Szerk. ISKOLAÜGY. Esetek. H. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Bocsásson meg, hogy újból fölkeresem soraimmal s egy kis helyet kérek becses lapjában. Ismét egy „eset"-et akarok szóvá tenni és pedig nem is helyi érdekűt, hanem olyan országos dolgot, a mi bizonyára nem kerülte ki t. szerkesztő úr figyelmét sem, s ha mégis én teszem szóvá, azért teszem, hogy kifejezést adjak annak a levertségnek és szomorú érzésnek, a mit ez a dolog nemcsak a fővárosban, a központban, hanem nálunk is, s bizonyára országszerte, minden jó érzésű protestáns embernél okozott.* Bozóky Árpád országos képviselőnek a mult hónap 23-án a kultuszminiszter úrhoz intézett — s több jóakaratra, mint tárgyismeretre valló — interpellácziójáról s a miniszter úrnak arra adott ideiglenes válaszáról kívánok szólani. Már maga az is eléggé szomorú, hogy mikor végre akad egy országos képviselő, a ki azokat az aggodalmakat és sérelmeket, a melyeket a miniszter úr kultúrpolitikája ellen protestáns egyházaink vezetőférfiai az egyházi gyűlésken és a lapokban hangoztattak, ha nem is magáévá, de legalább illetékes helyen szóvá meri tenni, akkor, a felekezeti türelmesség és szólásszabadság nagyobb dicsőségére, ilyen közbeszólásokkal szakítják félbe * Nem kerülte ki. Feleletünkben ki is akartunk reá térni; de örülünk rajta, ha más is szóvá teszi, legalább nem mondhatják reánk, hogy a kákán is csomót keresünk. Szerk.