Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-14 / 28. szám

m EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal . . . . 40 kor. Fél oldal . zu kor. Negyed oldal 10 kor. Njuiczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, clíilizctcsi és hirdetési díjafc stb. intúzendók. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezórczikk : A szabadg iskoláról és nevetö-intózetröl egyházmegye értekezlete. H. történetéhez. Molnár János, ondolkodók. Nagy Ferenez. — Iskolaügy : Értesitö a Baár-Madas református felsőbb leány— Könyvismertetés. Kálvin János müvei. Keresztesi Samu. — Belföld : A pesti ref. I. —- Naplójegyzetek. Lévay Lajos. — Régiség. Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület — Egyház. — Iskola. — Pályázatok. — Különfélék. — Hirdetések. A szabadgondolkodók. A Szabadgondolkodók Pécsi Társasága kongreszszusra hívta az ország szabadgondolkodóit, június hó 29-én és 30-án, a mely alkalomra a hírlapok tudósításai szerint nagy számmal sereglettek össze az ország szabadgondolkodói. A kongresszuson előbb felolvasták dr. Pikler Gyula egyetemi tanár levelét, majd később a jövő iskoláiról beszéltek; 30-án dr. Buday Dezső a szabadgondolatok és a tételes vallások viszonyát taglalta, Harkányi Ede és Fáber Oszkár pedig az egyházat támadták oly czímén, hogy az a krisztusi tanokat meghamisította. A kongresszuson résztvett szabadgondolkodók — úgy hiszem — mindnyájan megegyeztek abban a véleményben, melynek dr. Pikler Gyula adott éles kifejezést, hogy az egyház a szabadgondolatnak legnagyobb ellensége, s a tökéletesedésnek, az összes progresszív törekvésnek leghatalmasabb gátja. Régtől fogva hangoztatott véleménye ez a szabadgondolkodóknak, a kik szabadon gondolkodnak ugyan, de épenséggel nem jól gondolkodnak. S itt a hiba. Hogy a jövő társadalmát hogyan akarják berendezni, milyen filozófiai elvek alapján, a mikor csak az észnek adnak jogot, a szívnek, a kedélynek nem, mikor majd nemesítő erkölcsi példák és a ker. vallásnak minden szabadgondolkodás daczára is örök igazságai helyett „dajkáink a magasabb egyenletekről, a mértanból beszélnek gyermekeinknek", ez most itt tárgyat nem képezhet. Minket az érdekel, hogy kik ezek a szabadgondolkodók, s mi okból támadják oly hevesen a Krisztus egyházát, illetve azt az intézményt, melyet ők. egyháznak tartanak. Azok a tudósok, a kik a szabadgondolkodás privilégiumát megnyerték, a XVIII. századbeli raczionalizmus egyenes utódai. Tudjuk, mi az a raczionalizmus. „Barbár módra küzd a vallás ellen, üres thémákkal akarja boldogítani az embereket, meg nem vizsgált alapgondolatokra fekteti világnézletót. A franczia Voltaire, Rousseau, az angol Hobbes, a német Reimarus s a filozófus Wolf, valamennyien az egyház ellen küzdenek. Azok a alozófusok, a kik másként vélekednek, mint a raczionalizmus emberei, elvakultak voltak, azok a vallásalapítók, a kik nem az Ő vallásrendszerüket hirdették, nemcsak elvakultak voltak, hanem szántszándékkal nem igazat hirdettek. Új tudomány, új vallás kell, mivel a pozitív vallás észellenes, papok találmánya, egyszerű csalás, és mert szűkkörű rendszerében a vallás számára nem trHl helyet, üldözésével szükségkép fordul az egyház ellen, ;a vallási életet a legszűkebb térre szorítja." Ugyané találjuk most is. Nagy hangon támadnak az egyház e-ien, megvádolják, hogy meghamisítja a Krisztus tanítását, hogy a legnagyobb ellensége az emberi boldogulásnak, tökéletesedésnek, vagyis épen ellenkezőjét teszi annak, a mi czélból alapíttatott, tehát el vele, mert leélte magát, a szellem emanczipálta magát az egyház gyámkodása alól, s most van az ideje, hogy az utolsó jármot is ledobja magáról! Szinte kedvünk volna megkérdezni a szabadgondolkodók szónokaitól, hogy komolyan mondják-e ezeket, s midőn az embereket, a munkásosztályt az egyház ellen lázítják, vájjon tudják-e Ők maguk, mi az egyház, a keresztyén egyház, az Úr Krisztus egyháza? s melyek azok a hitczikkek, melyek szerintök a boldogulásnak gátlói, a tökéletesedésnek akadályai, a szellemi szabadság-A 21,211/905. sz. a. kelt kötelez

ő miniszteri rendelet alapján

az iskolák és óvodák padlói ,Fonagyíele Dustiess'-szel portalanítandók a tlldövész terjedesének meggátlása czéljából. A rendelet értelmében a szert szétküldi egyedül a gyártó czég: ERDŐS JÓZSEF és TÁRSA Budapest, VI., Sziv-utcza 43. szám alatt. Ovaliodjunk utánzatolitól. Utasítások ingryeii.