Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-09 / 23. szám

románul és egy könyvelőnek németül kellett volna szónokolnunk. Ebbe azonban én nem mentem bele mint magyar kálvinista lelkész; de azért nélkülem is megtartatott az az istenitisztelet. Ilyen és hasonló visszaélésekből kifolyólag — és a magyar reformátusságot ősi hitében megingatva, minden áron presbyteriánussá és tudja Isten miféle vallásává tevéssel — nagyon helyesen tette a Magyarországi Egyetemes Egyház Konventje, ha gondoskodó szeretetét kiterjesztette testétől elszakadt véreire, hogy azok, képzett hazai lelkészek vezetése mellett, a messze idegenben is megtartassanak Magyar Reformátusoknak. Mert hiszen jöhet idő, mikor azok a kivándorlók vissza jönnek az édes hazába, akkor, mikoi Magyarország gazdasági viszonyai javulnak, mikor majd nem a politikai élet ingoványaiba keresik Magyarország boldogulását. Akkor azután ugyancsak furcsán venné ki magát, ha ott kint megrakodva presbyteriánus, baptista stb. eszmékkel, térnének haza magyar református véreink. Én tehát a Konvent világi elnökének intenczióját részemről csak helyeselni tudom ; mert a czélt, hogy általános csatlakozás esetén az amerikai magyar ref. egyházak hazai képzett lelkészekkel legyenek ellátva, csak akkor látom elérhetőnek; mert csak a magyar ref. theologia tud képezni a magyar reformátusságnak papokat, akár itt, akár a tengereken túl. Akkor majd nem írna úgy egy hazai lelkész sem, mint ma a nem csatlakozottak közül egyik hazai készültségű, újságszerkesztő: „Határozott ós megingathatatlan meggyőződéssel fogjuk hirdetni, hogy az úgynevezett „csatlakozás" vagyis az amerikai magyar református egyházaknak szegény szülő hazánk pénzéből való fentartása sem nem hazafias, sem nem erkölcsös" stb. „Káros mindnyájunkra s csak a csatlakozott, tehát a hazai pénzen élő papoknak szolgál javára." stb. (Ref. Lapja. 13. sz.) S akkor majd nem kell arczpirulva olvasni a nem csatlakozott lelkészek czímtárából, hogy 30 nem csatlakozott lelkész közül, csak 10-en vannak hivatottak, vagyis hazai oklevéllel bíró egyének, míg 20-at erővel, minden belső elhivatás nélkül tettek azzá. Nagyon óhajtandó volna tehát, ha a Konvent végett vetne valahára a sok hercze-hurczának s befejezettnek tekintené a maga részéről az amerikai egyházak csatlakozás kérdését. A kik csatlakozás által beléptek, azokat gondozza, még áldozat árán is; a kik nem fogadják el a feléjök nyújtott gondoskodó szeretetet: azokról egyszersmindenkorra vegye le gondját! Dömény Zoltán, ev. ref. lelkész. EGYHÁZ. Lelkész választás. A sajókeresztúri ref gyülekezet Bogdányi József varbói lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Az erdélyi ref. egyházkerület alkotmányos szervezete lényeges változáson ment keresztül a május 25., 26. napjain lefolyt közgyűlésen. Az 1872-ben megalkotott szervezet, a mely a papi synodust és a világi főconsistoriumot az egyházkerületi közgyűlésben összeolvasztotta s ennek előkészítő és végrehajtó szerveképen az igazgató-tanácsot szervezte, főként az egyházközségi és a kerületi gyűlési szervezetnél szenvedett igen lényeges átalakulást s közeledett ennek folytán a többi kerületek szervezetéhez. Az igazgató-tanácsnak az alkotmányrevízióra vonatkozó javaslata nem ment át minden ellenzés nélkül, mert sok régi jogot szüntetett meg és különösen a tanári elem érezte magát igen erősen leszoríttatva általa. A javaslat azonban mégis túlnyomó többséggel elfogadtatott s ennek folytán a jövőben egészen új képet fog mutatni az erdélyi kerület alkotmányos szervezete. Az új szervezet szerint ezentúl a presbitériumnak, apatrónusok mellett, csak választott tagjai lehetnek, és a tanároknak az a joga, hogy hivatalból tagok lehetnek, inegszüntettetett. Az egyházmegyéken az eddigi négy gondnok helyett csak a két főgondnok marad meg, az algondnokok pedig tanácsbírákká lesznek. A kerületi gyűlést a kerületi főgondnokok és a püspök, a főjegyző, ügyész, direktor, esperesek, egyházmegyei főjegyzők és gondnokok, az egyházmegyék ós az iskolák képviselői fogják alkotni. Az egyházmegyék, népességük arányában, 32 lelkészi és 32 világi képviselőt küldenek, az iskolák pedig összesen ol-et. A kerületi gyűlés tehát az egyházközségek részéről 145, az iskolák részéről 51, összesen 196 tagból fog állani. A szigetvár-vidéki ref. lelkészi kör május 22-ón tartotta meg értekezletét Szigetváron. Novottny Alajos elnök megnyitó beszédében az összetartás érzetének hiányára és a tömörülés szükségességére mutatott reá. A tömörülésre alkalmas térként kínálkozik a lelkészegyesület. Sajnos azonban, hogy ennek megalakításánál is nem az összetartás, hanem a széthúzás nyilatkozik meg. Az elnöki megnyitó alapján tárgyalás alá került á lelkész-egyesület kérdése és az értekezlet csatlakozását jelentette ki, kívánván, hogy az egyesület végleges megalakulása minél előbb történjék meg. A lelkészi kör elhatározta, hogy rendes tagjává lesz a M. P. I. Társaságnak. Felolvasást Varga Dezső tartott az egyházi adózásnak az új zsinati törvények és a konventi szabályrendelet által megállapított újabb rendszeréről. Az előadó által előterjesztett határozati javaslat felett való döntést az értekezlet akkorra halasztotta el, ha majd az adók felszámításához szükséges új rovatos ívek leérkeznek az az egyházmegyékhez. Bállá Endre az iránt tett indítványt, hogy a felszabaduló közigazgatási államsegély a lelkészi korpótlékok életbeléptetésére fordíttassék. Az indítványhoz az értekezlet pártolólag hozzájárult. Lelkészi olvas< köri értekezlet. A Kis-Kárpátok alján fekvő evang. lelkészek olvasóköre május 23-án, Szentgyörgyön tartotta meg tavaszi értekezletét, a melyen a lelkészi fizetések rendezésének a kérdése képezte a megbeszélések legfontosabb tárgyát. Az értekezlet elhatározta, hogy megkeresi az összes lelkészi hivatalokat annak szorgalmazása iránt, hogy a legközelebb tartandó zsinaton a lelkészi fizetés minimuma 1600 koronáról 3200 koronára emeltessék; a 3 milliós segélyből pedig a hívek adóterhének csökkentésére szánt összeg azzal az utasítással bocsáttassék a gyülekezetek rendelkezésére, hogy azzal a lelkészek fizetését emeljék fel a kivánt mértékig. Ezt a határozatot beterjesztik a pozsonyvidéki papi konferenczia elé is, hogy az indítsa meg e tekintetben a szükséges akcziót. A képviselőház és az Űrnapja. Az 1848. XX. t.-cz. kimondta a bevett egyházak teljes jogegyenlőségét s ezzel megszüntette a r. kath. egyház kiváltságos hely-