Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-09 / 23. szám

zetét. így tudjuk ezt; így van megírva a papiroson is. De nem így van ám az életben, különösen a legutóbbi időkben, a mikor a klerikális néppárt vezet és dominál minden vonalon. Hogy csak egy legközelebbi példájára mutassunk reá ennek, a képviselőház, a mely nem a r. katholikusoknak, hanem a magyar nemzetnek a képviselőiből állana, Űrnapján, a legkifejezettebb pápista ünnepen, nemcsak nem tartott ülést, hanem Rakovszky István alelnök, a néppárt elnöke, határozatilag kimondotta, hogy a Ház az Urnapi körmenetben hivatalosan részt vesz és a Ház képviseletét Návay alelnök úr fogja vezetni. És a mint határoztatott, aképen is történt, nemine contradicente. Bizony jellemző szimptomája ez az időknek és a nem pápista képviselők élhetetlenségének. A néppárti felekezeti dominálás még a napi lapok némelyikének is szemet szúrt; a „Budapesti Napló" pedig épen így írt róla: „A néppárt az ő jól kiszámított önzetlenségével keresztülvitte, hogy katholikus színekbe öltözött lassankint az egész parlament. Az osztályparlament felekezeti parlament is lett. Az iskolajavaslatokba belopódzott a katholikus iskolák dicsérete, az apácza-paragrafus, a Csernoch - szellem. A cselédtörvényt nem csinálta volna különbül a középkornak egyetlen jezsuitája sem. Az Árpád-ünnep kimagasló emléke katholikus templom lesz. A király emlékezetes ajándéka: egy orgona a Mátyás-templom számára. És tegnap ez a mustra-parlament Rakovszky elnöklete alatt — nemine cantradicente — elhatározta, hogy a mai úrnapi körmeneten küldöttséggel képviselteti magát a Ház egyik alelnökének vezetése alatt. Nem volt szava ez ellen Thaly Kálmánnak s a többi nagyfejű protestánsnak. És Yisontai Soma se kérdezte, hogy Rakovszky alelnök úr lesz-e kegyes a Ház küldöttségét vezetni hosszúnapkor a dohány-utczai zsinagógába ?" . . . Ilyen jelenségek láttára vájjon nem természetes-e, ha a protestáns védekezés szükséges voltáról beszélünk? A nagybányai ref. egyházmegye lelkészei május 22-én, Szatmáron tartották meg értekezletüket. A gyűlés főtárgyát a ref. lelkészegyesület kérdése képezte. Egy évvel ezelőtt az értekezlet elhatározta a lelkészegyesület létesítésére irányuló agitáczió megindítását, sőt erre bizottságot is alakított és képviselőket jelölt ki a mult évi októberben Hajdúböszörményben megtartani szándékolt lelkészi kongresszusra. Most azonban már alábbhagyott a lelkesedés, úgyannyira, hogy az értekezlet, hosszabb vita után, egy papi testülethez nem igen méltó határozatot hozott. A határozat veleje az, hogy megvárják, mit határoznak a többi egyházmegyék s mit fog végezni a Budapestre összehívandó alakuló gyűlés és majd csak azután fognak dönteni a csatlakozás vagy a nem csatlakozás kérdésében. Ez a határozat bizony nem vall határozott meggyőződésű emberekre. Ha a többi egyházmegyék lelkészei is ilyen lesipuskás álláspontot foglalnának el, akkor bizony sohase valósulna meg a lelkészegyesület. Ha a nagybányai és a többi óvatos egyházmegye lelkészi kara attól fél, hogy a tervezett lelkészegyesület esetleg a hivatalos egyház ellen szervezkedik, abból szerintünk nem azt kellene határozatként elvonni, hogy a várakozás álláspontjára helyezkedünk, hanem azt, hogy az alakuló gyűlésen annál inkább ott leszünk, hogy az esetleg fenyegető veszedelmet elháríthassuk. Ilyen veszedelem azonban, a miitéletünk szerint nem fenyegeti a hivatalos egyházat a lelkészegyesület részéről; Abauj is, Nagyszalonta is, Felsőszabolcs is, Nagybánya is elküldhette volna tehát képviselőit az alakuló gyűlésre, minden félelem nélkül. A tiszántúli ref. egyházkerületnek május 28—29. napjain Debreczenben megtartott közgyűlése meleg ovácziókban részesítette a 93 éves Kiss Áron püspököt, a kit külön bizottság hívott meg a gyűlésbe Á megnyitás után a választásokat ejtették meg. Á lemondott gr. Tisza István helyébe konventi rendes tag Ujfalussy Béla lett, póttagok: Domahidy Elemér ós Karay Sándor. Megválasztották továbbá az adóügyi és a nyugdíjügyi bizottságokat. Kihirdették a zsinati törvényeket, s ennek során kimondták, hogy azon gyülekezetekben, a hol a presbiterek száma változik, az egész presbitérium újból alakítandó és hogy a lelkészválasztási törvények, kvalifikáczionális részökben, azonnal életbeléptettetnek. A mármarosszigeti jogakademiának 2500 kor. évi segélyt szavaztak meg. Elhatározták, hogy a debreczeni egyetemen felállítandó tanszékek javára lekötik a felemelt állanmsegély 10%_

át s hogy szervezni fogják a bölcsészeti fakultás 3-dik és 4-dik tanszékét is. A már rendszeresített tanszékekre dr. Fiók Lárolyt és dr. Pap Károlyt választották meg. Nagy vitára adott alkalmat a debreczeni főiskola tiszadadai birtokának eladása, illetve parczellázásának a kérdése. A kerület vagyonkezelő bizottsága a birtok eladását, illetve parczellázását javasolta; mert ezáltal nemcsak a környékbeli parasztság juthatna földhöz, de a főiskola jövedelme is szaporodott volna 50,000 koronával. Gróf Tisza István azonban ellenezte a javaslatot, hivatkozván arra, hogy a földbirtok a legbiztosabb fundamentum. A közgyűlés többsége gr. Tisza álláspontjára helyezkedett, s a javaslatot nem fogadta el. A gyűlés határozata sokaknak nem tetszett, nemcsak a főiskola, hanem a földéhes parasztság szempontjából sem. Pedig Tiszának igaza van. Egyházainknak, iskoláinknak körömszakadtáig ragaszkodniok kell fekvő birtokaikhoz. Ha pedig a főiskolának nagyobb jövedelmet, a parasztságnak földet akar biztosítani a kerület, annak egyszerű módja az, hogy a tiszadadai birtokot ne nagybérletben, hanem parczellázva, kis bérletekben adja ki, hosszabb évekre és így földje is megmarad és mindkét czélját is eléri. A szepesmegyei evang. lelkészek május 28-án Felkán tartották meg értekezletüket, Weber Samu fő-. esperes elnöklete alatt. Az elnöki megnyitóbeszéd a klerikalizmus előnyomulására és a protestantizmusnak még hivatalos támogatással is hátraszorítására mutatott rá. Az értekezlet elodázhatatlannak is minősítette a prot. tömörülést és e végre a kerületi lelkészi értekezlet szervezését. Kegyelettel, emlékbeszédek alakjában emlékeztek meg ezután bold. Dianiska Andorról és Ujágh Károlyról. Az előbbiről dr. Walser Gyula, az utóbbiról Thern Ede tartott szép, jellemző emlékbeszédet. A nekrológok külön könyvben fognak megörökíttetni. Székely Gyula főesperes két érdekes áttérésről, Ratzenberger Ferencz pedig az öngyilkosok temetéséről tartott értekezést. Sürgetendőnek mondották ki a lelkészi korpótlék rendszeresítését. Végül a választásokat ejtették meg, elnökké Weber Samut, alelnökké Székely Gyulát, jegyzővé Dianiska Frigyest, pénztárossá Kallath Károlyt, könyvtárossá Ratzenberger Ferenczet választván meg. A tiszavidéki ref. lelkészi kör május 27-én ülésezett Tiszakóródon. Az értekezletet istentisztelet előzte meg, a melyen Kovács Károly nagyszekeresi lelkész fungált. Nagy László elnök és a tisztikar beadván lemondását, a tisztujításnál elnökké Kocsis József, alelnökké Kormány Bertalan, jegyzővé Sipos József választatott meg. Az értekezlet bizottságot küldött ki a zsinati III. t.-czikk végrehajtása módozatainak kidolgozására; azután pedig Kocsis Józsefnek az orsz. lelkészegyesület ügyét támo-