Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-03 / 9. szám

szüksége képesíti itt a tanárt igazán" tanárrá, a ^raikor nemcsak tudja, de érzi, hogy az ő igazságérzete egész nemzedékeknek hat ki jellemkialakulására, mikor érzi, hogy szeretete arra van hivatva, hogy szerető sziveket formáljon. Ebben van Borsos Benőnek örök érdeme. Tanári, igazgatói működésének minden egyes ténye annak a felséges elvnek hirdetése és megvalósítása: úgy fényijók a te igazságod, hogy azon a jövendő nemzedék természetes igazságérzete soha meg ne botránkozzék, mert különben nincs, nem is lehet előtte semmi szent, semmi tiszteletreméltó ; úgy szeresd azokat, kiket kezeidre bízott a szülői féltő gond, mint saját gyermekeidet, mintha Őket készítenéd elő a jövendőre, nemcsak a kötelességteljesítés rideg tudatával, hanem érző szívvel, ép lélekkel, hogy ezekkel fölvértezve, a hivatallal járó munka elvégzését ne tisztán kötelességnek, hanem erénynek tudják és érezzék. A szívnek két kamrája van. Nála az egyik az igazságosságnak, a nyíltságnak, a természetes őszinteségnek volt szentelve ; igazságos, nyilt, őszinte volt tanítványaival s tanártársaival szemben, valósággal természetéhez forrott életszükség volt ez neki, melyet megtagadnia annyi lett volna, mint megtagadni vonzó egyéniségének egyik legszebb ékességét. A másik kamrában a barátság és a szeretet érzelmét ápolta. Valóságos szentek-szentje volt ez, melytől távol állott minden önzés és érdek, a hova csak annak volt szabad belépnie, a ki hasonló érzelmekkel közeledett hozzá, s ha valaki oda belépett, a legfelségesebb ihlettel, igazi akaratelhatározással tért vissza onnan. Gondolok egész egyéniségére. Tudás, munkásság, igazságosság, szeretet: négy szó ; egyenként is hatalmas erő egy ember életében, együttvéve: egy egész világ. Ebből a négy szóból — mint szemből — áll az az erős láncz, mely a földet az éggel, az emberit az istenivel összeköti. Borsos Benő elveszítésével e tudattal vigasztaljuk magunkat. Csak teste halt meg, mert sokat szenvedett, de lelke él, mert igaz volt és szeretett. Most a miénk az egészen, itt maradt nekünk szent örökségül, hogy lelkesítsen, buzdítson megszakadt nemes munkájának tovább folytatására. A mi halottunk ő, de a mi halhatatlanunk is. Életrajzát röviden a következőkben foglalhatjuk össze. Ősrégi kálvinista papi családból származott. Ma is élő édesatyja néhány évvel ezelőtt ünnepelte meg — mint kolozsi pap — szolgálatának 50 éves jubileumát. Borsos Benő született 1860 márczius 31-én Kolozson (Kolozsmegye). Középiskolai tanulmányait a kolozsvári ev. ref. főgimnáziumban végezte s ugyanott az egyetemen a klasszika-filológiából középiskolai tanári oklevelet szerzett. Helyettes tanár volt előbb a hódmezővásárhelyi, később a székelyudvarhelyi főgimnáziumban; 1887 novemberben Szatmárra választották meg rendes tanárnak s 1889-től kezdve állandó igazgató is volt. A szatmári főgimnázium történetében maradandó emléket állított magának buzgó tevékenységével. Nagy része volt az addig hat osztályú gimnáziumnak nyolcz osztályúvá való kiegészítésében. A kiegészítés nagy munkájának befejezése után, — a mint azon idők értesítői is mutatják — daczára a protestáns áldozatkészségnek s az akkori tanári kar önzetlen ügybuzgóságának, a főgimnázium nagy anyagi zavarokkal küzdött. Hosszú s nehéz munka árán — végre az állam segítségével is — sikerült oda fejleszteni, hol hasznos szolgálatot teljesít a protestantizmusnak, olyan vidéken, melyen a r. katholikus egyház jóval ezelőtt erősen szervezett középiskolákkal rendelkezett. Az átalakítás nagy munkája Borsos Benő igazgatóságához fűződik. Ennek a munkának elismeréséül a közbizalom konventi tagsággal s legújabban zsinati képviselőséggel is megtisztelte. Tegyük le hát emlékére e helyen is koszorúnkat, a tisztelet, a hála és kegyelet nevében. Emléke egyesítsen munkálni azokat, a melyekben ő példát hagyott, s akkor a legszebb áldozatot hozzuk neki, ez lesz az ő legigazibb emlékezete. * Osváth Elemér. IRODALOM. Az Olcsó Könyvtár új füzetei. A Gyulai Pál szerkesztésében s a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő Olcsó Könyvtárból most jelentek meg az 1451— 1456. számú füzetek. Az egyik Emlékezés Deák Ferenczre czimen azt az úgy alaki, mint tartalmi szempontból kiváló kegyeletes visszaemlékezést közli, a melyet Gyulai Pál az akadémiának Deák születése százéves fordulója alkalmából tartott ünnepén mondott. Ára 20 fill. A második füzet Istvánfi Pálnak a XVI. század első felében írt Voltér és Grizeldis czímű költői elbeszélését adja, a mely sokáig igen népszerű volt, s a Vende Ernő magyarázataiból megvilágított kiadásban is érdekesés élvezetes olvasmány. Ára 40 fillér. Végül a harmadik füzet tartalma Ihering Rudolf, a világhírű jogbölcselő Küzdelem a jogért cz. klasszikus műve, dr. Szilassy Czézár fordításában. Ára 60 fill. Új tanügyi folyóirat. „Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője" czím alatt új hivatalos tanügyi folyóirat indult meg, melynek czélja a hazai tanügyet és a magyar tanszeripart szolgálni. Megjelenik minden hó utolsó napján, nagy 8°-rét alakban, nem számítván a hirdetéseket, egy ívnyi tartalommal. Ára egy évre 3 korona. Szerkesztőség: az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum (VIII., Szentkirályi-utcza 47 ); míg akiadóhivatal: Franklin-Társulat (IV., Egyetem-utcza 4.). Mutatványszámot bárkinek ingyen küldenek. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A vámosproszi ref. gyülekezet Inczédy Márton szatmárnémeti segédlelkészt, — a beretkei ref. gyülekezet Sélley László szinpetri-i helyettes lelkészt, -- a felsö-öri evang. gyülekezet Torda Lajos szárazdi lelkészt választotta meg lelkipásztorává. * Ez a necrolog már hetek óta várt a megjelenhetésre. A sürgős aktualitások miatt azonban csak most adhatom. A késedelemért az iró szives elnézését kérem. Szerk.