Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-03 / 9. szám

Lelkészbeiktatás. A zemplén-csanálosi evang. gyülekezet február hó 3-án fogadta kebelébe új lelkipásztorát : Csaba Gyulát, a kit Dómján Elek iktatott be hivatalába. — A veperdi evang. gyülekezet, a mely legközelebb lett anyaegyházzá, f. hó 3-án iktatja be hivatalába első rendes lelkészét: Szojvák Gézát. A beiktatást Brunner János esperes fogja végezni. Papszentelés. Huszágh Károly segédlelkészt, a kit a tótpelsŐczi evang. gyülekezet hívott meg hitoktató lelkészévé, febr. 24-én szentelte fel lelkipásztori hivatalára Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök a budai evang. templomban, a gyülekezeti rendes istentisztelet keretében. Az istentiszteleten a felszentelt tartotta az egyházi beszédet. Esperes- és gondnokválasztás. A komáromi ref. egyházmegye, a mely dr. Darányi .Ignácznak a gondnokságról lemondása és Veress Ede esperes elhunyta folytán elnökség nélkül maradt, febr. 28-án rendkivüli közgyűlést tartott Komáromban, a melyen megtették az intézkedéseket a gondnoki és az esperesi hivatalok betöltése iránt. Magyar ref. templomszentelés Amerikában. Az amerikai Ref. Church fenhatósága alatt álló bridgeporti magyar ref. gyülekezet, Harsányi István lelkipásztorral az élén, f. hó 3-án szenteli fel Isten dicsőségére a Pine Streeten épült új templomát. Hírek a budapesti ref egyház köréből. A budapesti ref. egyház új főgondnoka: dr. Kovácsy Sándor, a febr. hó 26-án tartott presbiteriális ülésen tette le hivatali esküjét, s ebből az alkalomból 5000 korona alapítványt tett az egyház javára. Ugyanekkor tették le esküjöket dr. Puky Gyula kúriai bíró és Bakonyi Kálmán táblai biró is, mint újonnan választott presbiterek. Örömmel vették tudomásul azt az elnöki bejelentést, hogy néhai Hegedűs Sándor hagyatékából a boldogultnak hátra maradt családja 6000 koronát juttatott az egyháznak. Nagyfontosságú intézkedése volt az egyháztanácsnak az, hogy az egyháznak paróchiális körönként való deczentralizácziója kérdésének tanulmányozása és a megoldás előkészítése végett bizottságot küldött ki, melynek még ebben az évben meg kell tennie javaslatát. Hasonlóképen nagyon fontos lépés az is, hogy. az egyháztanács bizottságot küldött ki a Baár- és Madas-alapítványok felhasználásával felállítandó felsőbb leányiskola tárgyában. Végül a dr. Kovácsy Sándor főgondnokká választatása folytán megüresedett gondnoki szék betöltése felett tanácskoztak, s e tisztre dr. Vámossy Károly ügyvédet jelölték. A választás f. hó 17-én fog megejtetni. Kérelem a ref. lelkészi karhoz. Az „Országos Ref. Lelkészegyesület" előkészítő bizottsága nevében tisztelettel felkérem mindazon lelkésztársaimat, a kik a f. évi május hó végén, Budapesten tartandó első ref. lelkészi kongresszuson, az alapszabály-tervezetben jelzett kérdések köréből felolvasást-vagy előadást kívánnak tartani, hogy e szándékukat, a téma megjelölésével, f. hó 25-ig szíveskedjenek velem tudatni. Az előkészítő bizottság a bejelentéseket április elején fogja tárgyalás alá venni, s azok alapján megállapítván a kongresszus tárgysorozatát, idejében értesíteni fogja azokat a jelentkezőket, a kiket témáik kidolgozására felkér. Egyben tisztelettel kérem lelkésztársaimat az alapszabály-tervezethez való hozzászólásra és lelkésztársaiknak a lekészegyesületbe belépésre buzdítására Lelkészegyesületünk nagy, nemes czéíokat tűzött ki maga elé. Bizton számít tehát a lelkipásztorok buzgó támogatására! Hittestvéri üdvözlettel, Nagyváty, Baranyam. (u. p. Baranya-Szentlőrincz) Morvay Ferencz, egyházkerületi tanácsbiró, az előkészítő bizottság elnöke. * A római katholikus autonomia. A mióta gróf Apponyi kultuszminiszter újra szőnyegre hozta nyilatkozataival a r. kath. autonomia fennakadt kérdését, azóta több fontos nyilatkozat hangzott el r. kath. tekintélyes körök részéről az autonomia természetét és mibenlétét illetőleg. Ezek a nyilatkozatok nagyon figyelemre méltók. Tájékozódhatunk belőlük s tájékozódhatnak r. kath. atyánkfiai és legelső sorban a kultuszminiszter, hogy a papi körök miként képzelik az autonomiát. Legközelebb dr. Dudek János, a Religio szerkesztője nyilatkozott az autonomia kérdésében. Szerinte az autonomia tervezetei eddigelé mind helytelen s a r. kath. egyház természetével és szervezetével ellenkező elvekből indultak ki, t. i. be akarták vinni az egyház ügyeinek intézésébe, bizonyos arány szerint, a világi elemet is, mint az egyházi életnek integráns elemét. Ez helytelen elv, mert az egyházi életnek a laikusok integráns elemét nem képezhetik. Ez protestáns elv, mely a r. kath. egyház hierarchikus szervezetébe semmiképen sem csempészhető be. Nem, mert mint Prohászka püspök legutóbb kijelentette a főrendiházban, a r. kath. egyház „nem azt a demokrácziát szolgálja, a mely alulról épít fölfelé és minden jogot a népből származtat; hanem azt a demokrácziát, a mely a jogokat helyesen megosztva, a köznek legjobb szolgálatát nyújtja". A mit ha megmagyarázunk, annyit teszen, hogy a r. kath. autonómiában a világi elemnek csak annyi szerepe lehet, a mennyit a püspöki kar jónak lát részére átengedni. Mi az autonomia? — kérdi Dudek János. „Az egyház ügyeinek függetlenítése az államtól s az 1848-ban a főkegyúri jog révén a felekezetlen parlamentáris kormány kezeibe került ügyeink és jogaink (főpapkinevezés, alapjaink, középiskoláink) visszaszerzése." S az autonomia módja ? „Egyszerű kánonjogi kérdés, mely egyházunk hierarchikus szervezete mellett egyáltalán nem lehet kétséges." Hogy a világiak mennyiben nyerhetnek szerepet, annak megállapítása nem az autonomiai kongresszusok feladata, hanem egyedül a főkegyúré és a hierarchiáé. „A kezelésben részesedő világiak száma csak olyan lehet, a hányra a főkegyúr a püspöki kar e nemű jogainak gyakorlását átruházni kívánja." „Tévedés ugyanis azt hinni, mintha a híveknek e tekintetben valami követelni való joguk volna." Az autonomiai tervezeteknek tehát, a melyek a világi elemet, mint bizonyos jogokkal rendelkező faktort vették tekintetbe, el kell esniök, mert ilyen felfogásnak a r. kath. egyházban nincs helye. „Uj alapon kell szerveződni egy új és pedig szűkebb körű testületnek, a melyre, a szentszék jóváhagyásával, a főkegyúr és a püspöki kar e nemű jogainak kezelését átruházza, oly mértékben, a mint azt az ügy érdekében állónak gondolja." „Jó lesz tehát kiábrándulni a nagyszabású álmokból és holmi országos autonomia után való óhajtásból!" — Ezekre a fejtegetésekre első sorban azt jegyezzük meg, hogy dr. Dudek Jánosnak és a vele egyformán gondolkozóknak teljesen igazuk van. A r. kath. egyház hierarchikus szervezete és az alulról felfelé építő és minden jogot a népből, azaz az egyes hívőkből és a hivők gyülekezeteiből származtató demokráczia elvi ellentétek, tűz és víz, a melyeket egyesíteni lehetetlen. A r. kath. egyházban a világi elem csak annyi jogot gyakorolhat, a mennyit a püspöki kar jónak lát a maga jogaiból reá átruházni. Ezek mind szinigazságok a r. kath. egyház hierarchikus szervezete Laptársainkat bizalommal kérjük e sorok átvételére. Szerk.