Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-17 / 7. szám

ősi debreczeni kollégiumunk egymaga őrizte a nemzeti kultura szent tüzét és nemzeti nyelvünket! A mi kálvinista magyar Sionunkra nehezült csapások nem kevésbbé súlyosak voltak, mint azok, melyeket a cseh protestánsoknak kellett elszenvedni. Ezek elhullottak s velük együtt dőlt sírba a fehérhegyi csata után a cseh királyság és lett — r. kath. cseh tartomány. Mindössze 3—400 ezer protestáns maradt meg mindekkorig. Nemzeti irodalmuk is most akar csak feltámadni halottaiból, mert a győzedelmeskedő jezsuiták elégették nemzeti irodalmuk összes termékeit, mint a hogy a Debreczen költségén Hollandiában nyomatott s 1718-ban a határon lefoglalt négyezer bibliánk is máglyára került az egri püspök udvarán 1754-ben, „Mindenszentek" napján. Mi erősen „megfogyva bár, de törve nem", emberfeletti erővel és kitartással megvédelmeztük a protestantizmus keleti bástyáját s azzal együtt nyelvünket, irodalmunkat, sőt hazánkat is! Ezt az 1832'36. és az 1839/40-iki országgyűlések legkiválóbb r. katholikus követei is elismerték, a mikor ők maguk szállottak síkra egyenjogúságunkért és sérelmeink orvoslásáért. S ezt mutatja mindennél szebben beszélve az is, hogy sok helyen még a r. katholikusok is „magyar" vallásúaknak neveznek bennünket, nem kálvinistáknak! Épen ezért nemcsak az ellen emeljük föl a szavunkat a leghatározottabban, hogy a harmadik magyar egyetem theologiai fakultása is r. kath. legyen, hanem azzal a fél megoldással sem elégszünk meg, a melyet Kolozsváron csináltak, hogy nem állítottak föl az egyetemen theologiai fakultást. A régi Erdély nagyszámú protestánsa közt nem is annyira fél, mint inkább kényszer megoldás volt ez! Határozottan megkivánjuk, sőt követeljük, hogy a harmadik egyetem theologiai fakultása protestáns legyen ! A nemzeti szempont tekintetbe vételével háttérbe szorul Kassa, elesik Pozsony és csak Debreczenről meg Szegedről lehet szó. A harmadik magyar egyetem theologiai fakultásának a kérdése pedig határozottan Debreczennek juttatja az elsőséget. De nemcsak ez szól Debreczen mellett s nemcsak az, hogy négy millió tősgyökeres magyarság középpontja, hanem több más körülmény is. így első sorban az, hogy egy egyetemet a legmeszebbmenő áldozatkészség sem hívhat életre a semmiből. Minden egyetemnek múlttal kell bírnia. Minden egyetemnek van kisded és serdülő ifjú kora. A vén Európának majdnem minden egyeteme így növekedett naggyá. A legtöbb egyetem kis iskolából vagy egy-két fakultású főiskolából született. így született a világ legnagyobb egyeteme, a párisi is. Ujabban több fakultású főiskolákat szoktak egyetemi rangra emelni. Ez történt Francziaországban is és nemrégiben Svájczban is. Ez a szempont is a még 1549-ben alapított debreczeni kollégiumnak adja az elsőséget, nemcsak Szegeddel, hanem az összes többi főiskolákkal szemben. Nem egy, vagy két fakultása, hanem már néhány bölcsészeti tanszéke s e mellett nemcsak nagy könyvtára, de tekintélyes természettudományi szertára és természetrajzi múzeuma is van. Debreczen mellett szól az a körülmény is, hogy annak van a legtöbb hallgatója a főiskolák között. 1905/6-ban körülbelül 400 hallgatója volt, míg ugyanakkor Kassának csak 240, Pozsonynak körülbelül 300 hallgatója volt. De ha mindez nem így volna is, az az egy körülmény, hogy a debreczeni főiskola évszázadokon át bevehetetlen bástyája volt a magyar kulturának, egymagában is mindennél ékesebben és nyomatékosabban szól a mellett, hogy a „Kálvinista Róma" ősi kollégiumát kell kibővíteni egyetemmé, mely már 1588-ban elfogadta a híres wittenbergi egyetem törvényét s századokon át egyetemi szellemben működött. Az ősi főiskola sohasem szünetelt, míg a sárospataki kollégium is 32 évig (1671—1703-ig) vándorolt, a gyulafehérvári is Kolozsvárra ment 1658-ban, a pápai ref. lelkészeket ós tanítókat is kiűzték 1752-ben a városból s csak II. József alatt térhettek vissza, kollégiumuk pedig 1796-ig r. katholikus kézben maradt. Csak a debreczeniekkel nem bírtak el! Mária Terézia kormánya is megpróbálta. Tudták, milyen erős vára a magyarságnak Debreczen. Ezért 1752-ben megtiltják, hogy a tanárokat a városi pénztárból fizessék. Ötven évig tartott ez az állapot. De a protestánsok áldozatkészsége megmentette a magyarság emez ősi várát, mely ebben az időben teljesítette legnagyobb nemzeti misszióját! Egyedül őrizte a magyar kultura pislogó tüzét. A század végén pedig életre kelti a holtnak vélt nemzeti kulturát. Nagyobb áldozatokat hozott Debreczen ezekben a nehéz időkben a főiskolájáért, mint most akár Kassa, akár Szeged akar hozni a harmadik egyetemért! Tanárai közt nem egy európai hírű tudós volt. Komáromi Csipkés Györgyöt, nagynevű bibliafordítónkat marasztalták a híres hollandiai leydeni egyetemen a zsidó nyelv tanárának. De a szíve őt is hazavonzotta Debreczenbe. S az a főiskola, a melynek tanárai közt egy Maróthy György, a magyar oktatási nyelv nagy harczosa ós nagy mathematikus, egy Hatvani István, a csodás hírű fizikus, egy Budai Ézsaiás, a nagynevű történetíró s több európai hírű botanikus: Diószegi és Fazekas voltak a múltban, megérdemli, hogy egyetemmé alakítsák. S a debreczeni főiskolában megvan a fejlődőképesség : a millénium alkalmával újból négy új tanszéket alapított. Míg a mult század elején csak hat kathedrája volt, most öt hittani, nyolcz jogi és két bölcsészeti rendes tanszéke van. Két újabb bölcsészeti tanszéket pedig most állít fel. De ha nem a harmadfél milliónyi színmagyar kálvinistaság legerősebb fészke, Debreczen kapná is a harmadik magyar egyetemet, hanem Szeged, mely erőteljes magyarságánál fogva egyedül jöhet még számba, akkor is követeljük a protestáns theologiai fakultást. Ebben az esetben a budapesti ref. theologiai akadémia alakulhatna át a harmadik egyetem theologiai fakultásává s miként