Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-17 / 7. szám

De nézzünk át a r. katholikus Francziaországba. 38Vg milliónál valamivel nagyobb (1896) lakosságának csak elenyészően csekély része: egy milliónál alig több a protestáns. Több régebbi kimutatás szerint még ennyi se. így a „La grandé Enciclopédie"-ben egy 1872-diki táblázat szerint a lakosság 98°/o_a r

- kath. és csak 1'6%-a protestáns. Mégis 1906 deczember 16-ig, a mikor az egyház és az állam között a teljes szakadás beállt s az állami egyetemek még létező theologiai fakultásai is megszűntek, két állami protestáns theologiai fakultás volt. Az egyik az ősi párisi egyetem kötelékében, a másik pedig a toulousei egyetemmel kapcsolatban, Montaubanban. Párisban öt rendes és négy rendkivüli tanár, Montauban-ban pedig nyolcz rendes tanár hirdette a „megtisztított" evangéliomi tudományt. A két fakultásra évente körülbelül 140 ezer frankot áldozott az állam, pedig a kettőn együttvéve alig volt annyi theologus, mint nálunk Debreczenben szokott lenni. A felsőbb oktatás szabadságát újból megállapító 1875. évi júl. 12-diki törvény óta a 16 állami egyetemen r. katholikus theologiai fakultások nem is voltak. A r. katholikusok önmaguk állítottak fel Angers, Lille, Lyon, Páris és Toulouse-ban r. katholikus egyetemeket, úgynevezett „szabad" fakultásokkal (faculté libre). Ezekbe költöztek a r. kath. theol. fakultások. Január elejétől kezdve a két prot. fakultás is ilyen „szabad" fakultássá lett. De még Oroszország is megszégyenít bennünket! 104 millió lakosa közül mindössze csak 3 millió protestáns van. Ebből körülbelül 1 millió 800 ezer a balti tartományban lakó németekre, a többi pedig, csekély kivétellel, a finnekre esik. S a nyolcz egyetem közül, a helsingforsi finn egyetemen kivül, a dorpati (jurjevi) egyetemen is van protestáns theologiai fakultás. Sőt anynyira tiszteletben tartja a „cári abszolutizmus" a protestáns fakultást, hogy a dorpati egyetemen, melynek tanítási nyelvét 1895-ben oroszra változtatták, a theologiai fakultás nyelvét — egy-két más tantárggyal együtt — továbbra is meghagyták németnek! Tehát a lakosságnak nem több, mint 3%'^t tevő protestánsoknak itt is két theol. fakultása van! Ausztriában a protestánsok számaránya még az oroszországinál is kisebb. A túlnyomó részben r. katholikus lakosságnak csak 2%-a protestáns I Az osztrák örökös tartományokban mindössze 600 ezer evangélikus és református van. S mégis az állam, a bécsi egyetemmel kapcsolatban — az 1903/4. évi kimutatás szerint — 73,641 korona évi költséggel, 47 evangélikus és református theologus számára protestáns theologiai fakultást is tart fenn. Az egyetem új épületében ott vannak a tantermek a protestáns theologia számára. De üresen. A r. katholikus fakultás tanárainak végtelenül fáj a protestáns fakultás. Azt mondták, ha azok beköltözködnek, ők nem mennek oda. így azután a prot. theol. fakultás más épületben ugyan, de mégis az egyetem kötelékében működik. Egyetemi fokozatokat, tudori okleveleket ad. Tehát a megtisztított tudomány még a fanatikus r. katholikus voltukról és a többi felekezetekkel szemben tanúsított türelmetlenségükről messze ismeretes osztrákok Ősi egyetemén is, — bár árva gyermek módjára, — de mégis helyet talált! Fél milliónál alig több protestáns már régebben elérte azt, a miért négy millió magyar protestánsnak még most is küzdenie kell! A protestáns theologiai tudomány be tudott férkőzni a világ legnagyobb s a bolognaival együtt legrégibb egyetemébe, a párisiba is. Pedig ennek az ősi egyetemnek egy r. kath. theologia volt a bölcsője. Csak mi nem juthatunk be a budapesti egyetemre! Pedig nincs olyan ősi múltja, mint a két előbbinek. Nem is a reformáczió nagy eszmeáramlatát megelőző századokban született, mint azok, hanem az ellenreformáczió évtizedeiben s mostani helyére is csak többszöri vándorlás után jutott. S hiába fizetjük mi protestánsok is az összes állampolgárokkal együtt a budapesti egyetem fenntartási költségeinek több, mint a felét: az 1905/6. tanévben 3 millió 95 ezer koronából 1 millió 604 ezer koronát, a félszázad óta fennálló budapesti ref. theologiánk annyi jogot se tudott ott megszerezni, mint az 1877-ben, Trefort Ágoston minisztersége alatt megnyílt budapesti „Országos Rabbiképző". A rabbiképző növendékei, mint rendkivüli hallgatók — ha jól emlékszem — heti 12 órában bejárnak az egyetemre bölcsészeti tárgyakat ós keleti nyelveket hallgatni. Azután négy év múlva jelentkezhetnek a bölcsészettudori vizsgára. Főtantárgyul a keleti nyelvészetet választják, a miben minden rabbijelöltnek különben is otthon kell lennie. Két melléktárgyul pedig, csekély eltéréssel, olyan tárgyakat, melyeket a rabbiképzőben is kellene tanulniok s a melyekből mi is vizsgáztunk a theologián. Tehát úgyszólván ingyen kapják a bölcsészetdoktori diplomát, míg minékünk theologiai tanulmányaink elvégzése után még két évig kell rendes egyetemi hallgatóknak lennünk, hogy a bölcsészettudori vizsgára bocsájtassunk, a mely összehasonlítatlanul nehezebb reánk nézve, mert főtárgyul theologiai tanulmányainktól teljesen eltérő tantárgyat kelt választanunk rendszerint. A rabbiképzőnek nincs több százados múltja, mint az 1531-ben felállított pápai, avagy az 1549-ben alapított debreczeni, avagy az 1560-ban Gyulafehérváron felállított s onnan Nagyenyedre, legutóbb pedig Kolozsvárra áthelyezett theologiánknak. Nincsenek elévülhetetlen érdemei a nemzeti művelődés terén, mint a mieinknek, mégis több elismerésben részesült az állam részéről, mint a kolozsvári, vagy még inkább a budapesti egyetemmel egy városban lévő theologiai akadémiánk! Pedig a viharos századok történelme arról tanúskodik, hogy ha a mi Őseink nem szállottak volna szembe egyházunkért és hazánkért annyiszor és olyan csodálatra méltó bátorsággal száz akadállyal, száz veszedelemmel, ma alig hangzanék magyar szó ezeknek az egyetemeknek a termeiben, ha ugyan léteznének még! Volt idő, mikor