Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-17 / 7. szám

Apokalypsis jönnek sorra. E studiumot kiegészítik a magánolvasmányokul kijelölendő s a Jézus életére és az apostoli kor történetére vonatkozólag alkalmilag megjelölendő művek olvasása. Az alapvizsgán a növendéknek a két évi tanulmány alapján értenie kell e 6 könyv bármely helyét görögül és ismernie kell az evangéliumi és apostoli történetet, külön, u. n. vizsgái készület nélkül. Előnye e tervezetnek a most érvényben levő felett az, hogy nagyobb óraszámmal több könyvet vesz fel e fokon tárgyalásra s nagyobb nyelvi és tárgyi ismeretet biztosít. Egyébként az eddigi mederben halad, de kiszélesíti azt. Gyökeresebb átalakítását javasoljuk az újszövetségi tudományok további tárgyalásának. Most a konventi tanterv alapján így vannak ezek beosztva: II. évfolyamon újszövetségi irodalomtörténet (izagógika), a IV. évfolyamon újszövetségi theologia, a IH—IV. évfolyamon újszövetségi exegesis. Óraszám a sorrend szerint 2 + 3 + 3 = 8. Legnagyobb hibája e rendszernek itt is a nagy szétdarabolás, a mely mellett e tárgynál is megesik, hogy a szorosan összetartozó, egymástól kölcsönösen függő és egymást támogató tárgyak több tanár kezében vannak, úgyhogy a mostani be- és elosztás mellett kölcsönhatásuk jóformán megszűnik. Tehát itt is a legelső követelmény: az újszövetségi tudományoknak egy tanár kezében való összpontosítása. De ez még nem elég. Itt is megvan a nagy tárgyi széttagoltság, a mi pedig nehézséget okoz. Mikor a hallgató izagogikát tanul, még nem ismeri az újszövetséget, vagy ha olvasta is laikus módjára, nem ismeri tanfejlődését, tanrendszerét. Mikor pedig erre kerül a dolog, akkorra meg már elfelejti az izagogikát, miután az alapvizsga levette vállairól ennek gondját. E kettőnek pedig szoros vonatkozásban kell lennie. Az exegezis magában véve szintén élettelen. Sok ismétléssel ós sok anticipatióval is jár, s e miatt kevés anyagot tud felölelni, még két év alatt is. A végeredmény tehát az, hogy mivel ugyanazon egységes szaktudomány körében egyik részlet a másik részlet támogatását nem élvezi, mindegyik megbénul. Legsajnálatosabb pedig az, hogy a mai tanterv az újtestamentomnak kicsiny anyagát sem tudja elolvastatni görög nyelven, holott bármely filologus a maga irodalom-csoportjának minden nevezetesebb íróját, műveik több-kevesebb részletének eredeti nyelven való olvasásából tartozik ismerni. Tehát itt is tömöríteni kell. Még pedig akként, hogy az úgynevezett biblika-theologiát egyesítjük e tárgy körében is a könyvek irodalomtörténeti tárgyalásával s e kettőt kiegészítjük e könyvek fontosabb részeinek (szemelvények) exegezisével.Például: tárgyalandók a Szinoptikusok. Görögül már olvasták. Tisztázzuk problémájukat s a reájuk vonatkozó irodalomtörténeti dolgokat s azután összefoglaljuk belőlük Jézus tanításának rendszerét. Ez már maga is exegezis, de még külön is exegetálhatunk némely részletet. Más példa: tárgyalandók a pásztori levelek. Előbb olvastatjuk görögül, mi közben a legfontosabb helyeket megmagyarázhatjuk és azután adjuk irodalomtörténeti ós theologiai ismertetésüket. Ily módon egyszerre minden irányú ismertetését s egységes képét nyerné a hallgató a tárgyalt iratnak vagy iratoknak. Nem okoz nehézséget az olyan nagy csoport tárgyalása sem, mint a milyen a páli levelek csoportja, a mely bármely theol. felfogás mellett is bizonyos kisebb részekre tagolódik s ezek szerint tárgyalható. Az izagógikai tárgyalás egyenként történik, de már a bibliai theologiai csoportonként; az exegezis pedig összeszedheti ezeknek kapcsán a legszebb és legváltozatosabb szemelvényeket. Á tananyag természetes rendben s az I. és II. évben már fordított könyvek kellő felosztásával tagolódik két évfolyamra. Egyik: Szinoptikusok, Acta, Rom., Kor. I. II., Gal., Thess. I. II., Fii., Filemon. A másik: Efez., Kol., Pászt., Héber, Kath. levelek, Jánosi iratok. Heti 4 közös órán. Ily módon sok ismétlést, időveszteséget megtakarítván, elérhetjük a czélt, a mely nem egyéb, mint az újszövetségi könyveknek az eredeti nyelv alapján, teljesen tudományos módszer szerint, minden irányban való megismerése. Erről adnának számot a lelkészjelöltek az első képesítő vizsgán. Végül specziál-kollégiumi tárgyként melegen ajánljuk, a régi tantervben jelzettek mellé, a patrisztika felvételét. Javasoljuk, hogy úgy az apostoli, egyházi, mint a reformátori atyák klasszikus, korszakot alkotó művei, jellegök és tartalmuk szerint, az illető tudományszakok előadásával kapcsolatban olvastassanak és tárgyaltassanak. Általában pedig minden tárgynál nagy gond fordítandó arra, hogy a tudományos önképzés ós kutatás segédeszközeivel, a melyek közé a modern nyelvek is odatartoznak, és módszerével megismertessük a hallgatókat, hogy így a. további önképzésre kedvet és módot nyujtsunk. (Folytatása következik.) ISKOLAÜGY. Protestáns theologiai fakultást! (Folyt, és vége.) Svájcában, melynek 3 milliónál nem sokkal több lakosa van, körülbelül ugyanaz a számarány a protestánsok és a r. katholikusok közt, mint Németországban. Száz lélekre átlag 60 protestáns és 40 r. kath. esik. Hat egyeteme közül1

a freiburgin csak r. kath., a bernin pedig kettős theologiai fakultás van. Tehát a jelentékeny kisebbségben lévő r. katholikusoknak ott is van két theol. fakultása. 1 A neuchateli csak több fakultása akadémia, mint pl. nálunk Debreczen.