Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-30 / 53. szám

segélyekkel és a középiskolai tanárok és a tanítók fizetésrendezésére kilátásba helyezett összegekkel teljesítve vannak az ájlammal szemben támasztható „jogos" igényeink. A már megindult rendezésnek folytatódnia kell. Legelső sorban rendezendő a lelkészi kongrua, legalább is a zsinati törvényben elvileg megállapított fok mértékéig. Azután nem szabad elfeledkeznünk theologiai és jogi főiskoláink korszerű fejlesztéséről. Sem azoknak a kulturális és humanitárius alkotások létrehozásáról, a melyek a két prot. egyház memorandumában említtetnek, de a melyekről a kormány-nyilatkozatok és leiratok mélyen hallgatnak! Ezeknek megvalósítása a jövő feladata, s ebben a tekintetben odaadó, megfeszített munkára hívja egyházunk tagjait és vezetőit már a jövő esztendő is. S azután ott van még a memorandumnak a teljes egyenlőséget és viszonosságot illető, mindeddig teljesítetlen jogos követelése! Egyházunk jogai, becsülete forognak abban koczkán. Vigyázzunk, hogy politikai tekintetek, vagy a nemtörődömség meg ne lankasszanak bennünket követeléseink erőteljes hangoztatásában! Adja Isten, hogy a mi jóban előrehaladtunk, abban megmaradjunk és gyarapodjunk! S adjon erőt és kegyelmet, hogy a miben még hátravagyunk vagy meglandkadtunk, mindazt buzgósággal, hűséges munkával kipótolhassuk az új esztendőben! H. /. ISKOLAÜGY. A vallás- és közoktatásügyi költségvetés tárgyalása. A decz. 13-diki ülésen a miniszter után Goldis László nemzetiségi képviselő szolalt fel, s miről is beszélhetett volna másról, mint a nemzetiségek elnyomatásáról s a magyar kultura inferioritásáról ? Statisztikai adatokkal igyekezett kimutatni, hogy a görög keleti egyház menynyivel kevesebb állami segedelemben részesül, mint a protestáns egyházak. Ezeknek a panaszkodásoknak az alaptalanságára Meczner Béla mutatott reá a decz. 14-diki ülésben, igen helyesen hivatkozva arra, hogy a görög keleti egyház milliókra menő állami eredetű vagyonnal rendelkezik, míg a protestánsok ilyen eredetű vagyonnal alig bírnak; továbbá arra, hogy míg a magyar protestáns egyházak mindenkor készek voltak a haza szabadságáért és alkotmányáért vérüket is ontani, addig az ilyen hazafias görögkeletiek igen kicsiny helyen elférnének. Rátérve a költségvetésre, Mécznert „teljes mértékben megnyugtatták" a kultuszminiszter Ígéretei. Mindamellett is felvilágosítást kért a minisztertől arra nézve, hogy a nem állami középiskolai tanárok fizetésrendezése miért nem egyszerre, hanem csak fokozatosan történik meg, s hogy mi módon és alapon gondolja a miniszer ezt a fokozatos kiegészítést végrehajtani. Kívánta továbbá a fizetésrendezésnek törvény által való biztosítását és a rendezésnek az akadémiai tanárokra is kiterjesztését; mert ha az akadémiai tanszékek javadalmazását arányosan nem rendezzük, azokat nem lesz képes a fentartó felekezeti főhatóság olyan erőkkel betölteni, a kik méltóképen megfelelnének azoknak az állásoknak. A prot. egyházaknak a 48. XX. alapján kilátásba helyezett újabb 3 millió koronát köszönettel fogadja. Szívesen üdvözli a tanítói fizetések rendezését is; de kijelenti, hogy a tervbe vett rendezés sem őt, sem a tanítóságot nem elégíti ki teljesen. Kállay Tamás az állami és a nem állami tanítók között a fizetésbeli különbség megszüntetését, a tanítók és családjaik számára kedvezményes vasúti jegyek adását és a nemzetiségi iskolák szigorúbb ellenőrzését követelte. Steiner Ferenez a délmagyarországi német ajkú lakosság magyarosodására, ennek támogatására hívta fel a figyelmet és a harmadik egyetemet Temesvár számára kérte. Nagy Sándor még nagyobb jóindulatot kiván a tanítók iránt, mint a mennyi a fizetésrendezési tervezetben feltűnik. Törekedni kell az ingyenes népoktatásra és az összes iskolák államosítására. Egyelőre azonban megelégszik a tanítóképzők államosításával, a mit még azzal kiván kiegészíteni, hogy a nem állami tanítók is esküt tegyenek az állam alkotmányára. Szász József a nemzetiségi iskolák szigorúbb ellenőrzését követeli. A középiskolai tanítás rendszere reformálandó, főként abból a szempontból, hogy inkább az életre neveljen, mint most. Reformokat kiván az egyetemeken s a közkönyvtárak körében is. Törvényt követel a műkincsek megvédelmezésére és a hazában való megtartására. Lévay Mihály szerint a középiskolákban nem fordítanak elég gondot a szív képzésére, s a vallástanításra több időt kiván, mint a mennyit a jelenlegi tanterv kijelöl. A polgári iskolai tanítóknak tanári czímet szeretne adni. A tanítók fizetésrendezését nem tekinti véglegesnek. Simkó József a nevelésben és tanításban a nemzeties irány kidomborítását kívánja, szemben az eddigi | -•—• -^ Umiiava AV4 Egyházfelszerelö és oltárépitő műunnom es Hausner / -