Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-30 / 53. szám

kiilföldieskedéssel. A tanárképzésre különös gondot kivánna fordíttatni, mivel ma igazi tanárképzésünk nincs. A középiskolai nevelés terén a legnagyobb baj az, hogy a tanárok csak tanítanak, de a növendékek jellembeli kiképzésére súlyt nem fektetnek. A decz. 15-diki ülésben Szabó Károly a református papok és tanítók anyagi viszonyainak minél előbb leendő rendezését sürgette. Nagy György szerint oda kell hatni, hogy a nemzetiségi vidékeken a nép megtanulja a magyar nyelvet. Sürgeti a lelkészek és tanítók fizetésének rendezését és a Székelyföldön a kepe megváltását. Sziklai Ottó a népoktatás államosítását, a polgári iskolák reformálását és a gimnáziumnak és reáliskolának az egyesítését hangoztatta. Az izgató nemzetiségi lelkészeket és tanítókat el kell távolítani hivatalukból és nem államfogházzal, hanem börtönbüntetéssel kell sújtani őket. Bohus Károly szívesen üdvözli a 48. XX. végrehajtását. Gondoskodni kell azonban arról, hogy kongruakiegészítésben ne részesülhessen olyan pap, a ki a magyar nemzet irányában kötelességét nem teljesíti. Kívánja, hogy az állami szolgálatba átvett tanítók szolgálati idejébe a községi vagy felekezeti iskoláknál eltöltött évek teljes összegükben beszámíttassanak. Csernoch János (néppárti) szívesen üdvözli a 48. XX. végrehajtását; ennek alapján azonban követeli a r. kath. autonómiát s a r. kath. lelkészi kongnia rendezését is. A népiskolákat nem államosítani kell, hanem jókká tenni. Hogy a felekezeti tanítók is esküt tegyenek a magyar alkotmányra, annak semmi és senki sem állja útját. A tanítói fizetések rendezésével nagyjában meg van elégedve. Sürgeti a polgári iskolák reformját és a tanulmányi alapból és a szerzetrendek által fentartott iskoláknak a r. kath. egyház önrendelkezése alá bocsátását. A tanítóképesítés hagyassék meg, bizonyos megszorításokkal, a felekezeti tanítóképezdék jogkörében. Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása következtében a vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetése csak a decz. 18-diki ülés vége felé került ismét napirendre. Juriga Nándor nemzetiségi képviselő, nemzetiségi okokból persze, a tökéletes tanítási szabadságot követelte. A kormány mondjon le a népiskolák útján való magyarosítani akarásról, mert azzal czélját nem fogja elérni. A nemzetiségek ellene állanak ennek s készek harczolni jogaikért, ha kell száz, ha kell ezer esztendeig! A vitában elhangzott beszédekre gróf Apponyi Albert kultuszminiszter válaszolt. Igyekezett megnyugtatni mindenkit; csak a nemzetiségi képviselők számára nem volt egy vigasztaló szava sem. Igyekezni fog — mondá — a székely kepe megváltására; de dátumhoz nem kötheti a végleges intézkedést. A viszonyokat kedvezőknek tartja, mind a 48. XX., mind a r. kath. autonómia és a r. kath. lelkészi kongrua végrehajtására. A községi és felekezeti középiskolák tanárainak a fizetését nem önkényesen, hanem törvényes úton kívánja kiegészíteni. Állami és nemzeti szempontok késztették arra, hogy gyorsan és sürgősen ideiglenes szabályzatot alkosson -ebben a tárgyban. Az iskolázás feltétlen államosításának nem híve. Az ezzel járó nagy költséget az állam nem bírná meg ez idő szerint. A fődolog az, hogy az államhatalom megakadályozza az államellenes oktatást. A tanítók fizetésrendezését ő sem tekinti véglegesnek; de a tanítók javadalma a tervbe vett rendezés mellett is csak alig valamivel marad a nyugoteurópai államok tanítóié mögött. A r. kath. autonomia kérdését meg akarja oldani. Készen van az új népiskolai törvény s részben 1907-ben, részben 1908-ban életbe is fog lépni. A tárcza költségvetésének folytatólagos tárgyalása a karácsonyi szünet utánra halasztatott. * * * A kultusztárcza költségvetése tárgyalásával kapcsolatban említjük fel, hogy a Néptanítók Lapja f. évi 52-dik száma félhivatalos alakban magyarázatokkal és felvilágosításokkal kiséri a tanítók fizetésrendezését illetőleg bejelentett miniszteri tervezetet. E magyarázatokból kiemeljük, hogy az új fizetési rendszer az állami tanítóknál, az összes állami és kincstári iskoláknál töltött szolgálati évek teljes beszámításával, 1907. július hó 1 tői számítva lép életbe. A községi és felekezeti, valamint az állami kezelésbe átvett iskolák tanítóinak igényjogosultsága 1893. okt. 1-től kezdve számíttatik. A mi a kántori járandóságokat illeti, a miniszter gondoskodni fog, legkésőbb a tanítói nyugdíjtörvény revíziója alkalmával arról, hogy a kántort illetmények ne csak a fizetéskiegészítésnél, hanem a nyugdíjjogosultság megállapításánál is, teljes egészükben beszámíttassanak. Az orsz. reform, tanáregyesület felirata a tanári fizetések rendezése ügyében. (Folyt, és vége.) 2. Nem kevésbbé aggodalmas a Szabályzatnak az a módosulása, mely a fizetési osztályokba való sorozás módozatára vonatkozólag történt. Míg ugyanis az „Ideiglenes Szabályzat" szerint a közös főhatóság alá tartozó tanszemélyzet a fizetési osztályokba való sorozás és a személypótlékok megállapítása szempontjából egy státusnak lett volna tekintendő, a végleges Szabályzat minden középiskola tanári személyzetét külön státusnak veszi s külön-kiilön kívánja felét a VIII., felét a IX. fizetési osztályba beosztani. Hogy az „Ideiglenes Szabályzat" e tekintetben magasabb nézőpontra helyezkedett, mint az esetleges helyi érdekeknek kedvező végleges Szabályzat álláspontja: nem szükség hosszasan bizonyítgatnunk ; mert minél nagyobb létszámú testületet osztunk be a szolgálati évek alapján két fizetési osztályba, a méltánytalanságok annál inkább elenyésznek s a különbségek annál jobban kiegyenlítődnek. De arra lehetetlen rá nem mutatnunk, hogy a végleges Szabályzat szigorú alkalmazásából a legnagyobb visszásságok és anomaliák